Természetesen! Íme 10 érdekes tény a téli háborúról, egyedi megfogalmazásban: 1. **A hideg harc**: A téli háború 1939 novemberében kezdődött, és a finnországi mínusz 30 fokos hőmérsékletben zajlott. A körülmények szinte a harcmodort is átalakították. 2.

A szovjet csapatok rettegtek a sítalpakon közlekedő, kitűnő álcát jelentő fehér ruhájukban a legváratlanabb helyzetekben felbukkanó finn mesterlövészektől. Simo Häyhä, a "Fehér Halál" néven emlegetett finn mesterlövész 505 szovjet katonával végzett, ezzel ő a háborúk történetének legeredményesebb mesterlövésze.

1. A Szovjetunió 1939. november 30-án Leningrád védelme szempontjából kulcsfontosságú területek megszerzésének érdekében indította meg Finnország elleni hadjáratát. A várt gyors győzelem elmaradt, és a Mannerheim tábornagy vezetésével hősies ellenállást tanúsító finnek végül több mint három hónapos háborúra kényszerítették keleti szomszédjukat.

2. Az egyenlőtlen erőviszonyokat jól jellemzi, hogy míg Finnországnak a háború kirobbanásakor 3,7 millió lakosa volt, a Vörös Hadsereg békelétszáma 4 millió főt tett ki.

3. A háború kiváltó oka a szovjetek provokációja volt. 1939. november 26-án a Vörös Hadsereg katonái a szovjet-finn határhoz közeli Mainila nevű orosz faluban saját egységeikre nyitottak tüzet, majd ezt követően a finneket tették felelőssé az eseményekért.

4. A front északi részén folyamatosan -30-40 °C volt a hőmérséklet, és a délebbi területeken is csak ritkán ment - 20 °C fölé a hőmérő higanyszála. A Vörös Hadsereg katonáit nem készítették fel megfelelően az időjárási körülményekre. Az ukrajnai alakulatok még téli felszerelést sem kaptak, így közülük különösen sokan szenvedtek fagyhalált.

5. Mivel a szovjet katonák közül csak kevesen tudtak síelni, a hadseregben síbajnokokat is alkalmaztak, de valódi segítséget ők sem jelentettek - többségük odaveszett. A Vörös Hadsereg embervesztesége - a sebesülteket is beleértve - közel 400 ezer, míg a finneké 70 ezer fő volt.

A szovjet csapatok rettegve figyelték a havas tájat, ahol a sítalpakon közlekedő finn mesterlövészek, a tökéletes álcázásban lévő fehér öltözékükben, váratlanul bukkantak fel. Különösen Simo Häyhä, a "Fehér Halál" néven ismert mesterlövész volt az, aki a háborúk történetének legnagyobb gyilkosává vált, hiszen összesen 505 szovjet katona életét oltotta ki. A finn mesterlövészek zsenialitása és a természet adta előnyök együttese sokáig emlékezetes maradt a harcok során.

7. Mannerheim tábornagy adatai szerint a finnek 1500 szovjet harckocsit és 700 repülőgépet semmisítettek meg a háború során.

A téli háború során több mint 11 ezer külföldi önkéntes csatlakozott a finn hadsereghez, köztük 8260 svéd és körülbelül 360 magyar harcos. Ezek az önkéntesek bátorságukkal és elkötelezettségükkel jelentős szerepet játszottak a finn védelemben.

A szovjet erők csupán 1940. február elején, 27 hadosztály, több ezer harckocsi és több mint ötszáz repülőgép bevetésével voltak képesek áttörni a finnek által kiépített erődítményrendszert, amelyet Mannerheim-vonalnak neveztek el.

10. A háborút lezáró moszkvai megállapodás értelmében Finnország kénytelen volt lemondani területének mintegy 11 %-áról (kb. 40 ezer km²).