A "balra tarts, jobbról előzz" elvről a 130 km/h sebességhatárig - A KRESZ és annak oktatása hazánkban: egy fejlődéstörténet.

A KRESZ oktatás története 1900-ra nyúlik vissza, amikor az első tanfolyamokat a postások számára indították. Az államosítás és az Autóközlekedési Tanintézet létrehozása új irányvonalat hozott az oktatásban, amelynek célja a közlekedési ismeretek szakszerű átadása volt. Az évek során a rendszer folyamatosan modernizálódott, hogy lépést tartson a fejlődő társadalmi igényekkel. A digitális oktatás, amely 2012 óta van jelen, forradalmasította a tanulási folyamatot, így a diákok többsége ma már online platformokon keresztül sajátítja el a KRESZ szabályait.

A KRESZ legutóbbi jelentős átalakítása 2010-ben történt, azóta csupán kisebb finomításokkal dolgozták át a közlekedési szabályokat, amelyek továbbra is az alapelveket tükrözik. Ám a közeljövőben komoly változásokra számíthatunk: 2024 márciusában várhatóan bemutatják az új KRESZ-t, amely 2026-tól lép életbe. Érdemes megjegyezni, hogy ez nem az első komoly revíziója a közlekedési szabályoknak; az oktatás módszerei és tartalma is jelentős átalakuláson mentek át az évek során. Az EduKresz részletesen bemutatta, hogyan formálódtak a KRESZ és az oktatásának folyamatai az elmúlt száz évben.

1890-ben született meg Magyarország történetében az első olyan jogszabály, amely az egész országra kiterjedő közlekedési szabályokat határozott meg. Ez a jogszabály bevezette a "balra tarts, jobbról előzz" elvet, ami a bal oldali közlekedés alapját képezte. Emellett fontos rendelkezése volt, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárművek számára elsőbbséget kell biztosítani az utakon.

1900-ban a Magyar Királyi Posta megkezdte az első automobil-vezetői tanfolyamot, amely mérföldkőnek számított a közlekedési képzés történetében. A tanfolyamra a legelső vezetőjelölteket gondosan válogatták ki: csak azokat a postásokat választották, akik jól tudtak kerékpározni és tapasztalattal rendelkeztek a lovak kezelésében. A tananyag nemcsak a vezetési ismeretekre korlátozódott, hanem magában foglalta az automobilok szerkezeti felépítésének mélyebb megértését is, beleértve a járművek szétszerelését és összeszerelését. Ez a komplex megközelítés biztosította, hogy a tanulók ne csak a volán mögött, hanem a technikai részletekben is magabiztosan mozogjanak.

1901-ben született meg az első közlekedési rendelet, amely a főváros autósforgalmára vonatkozott. E rendelet értelmében az autók kötelezően számmal kellett, hogy rendelkezzenek, továbbá sötétedés után a világítás bekapcsolása is elengedhetetlen volt. A közlekedési sebességkorlátozások szerint a széles utakon legfeljebb 15 km/órával, a keskeny és forgalmas utakon 10 km/órával, míg a lakott területen kívül 30 km/órával lehetett közlekedni. Ugyanebben az évben debütált az első magyar nyelvű autós kézikönyv is. 1909-ben pedig elindult az első budapesti magán-autósiskola, amely új lehetőségeket nyitott az autózás iránt érdeklődők számára. Egy évvel később a Magyar Királyi Belügyminisztérium már országos szintre emelte a közlekedési szabályozást, amelyben mindössze négy jelzőtábla szerepelt: ezek a veszélyes útkereszteződés, a vasúti átjáró, a bukkanó és az éles kanyar figyelmeztetése voltak.

Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) 1930. január 1-jén lépett életbe, és ezzel Magyarország egy évvel megelőzte a közlekedés modernizálásában élen járó Nagy-Britanniát. Az új szabályozás számos fontos intézkedést hozott magával, többek között kötelezővé tette az autók műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat, és megalapozta a járművezetők képzését. A lakott területeken a gépjárművek maximális sebessége 20-40 km/óra között alakult, ezzel is fokozva a közlekedésbiztonságot. 1941-ben Magyarország átváltott a jobb oldali közlekedésre, amely vidéken július 6-án, Budapesten pedig november 9-én, hajnali három órakor valósult meg. A kis forgalom miatt a váltás zökkenőmentesen zajlott, így a közlekedők gyorsan alkalmazkodtak az új szabályokhoz.

A "második KRESZ" 1950-ben már 217 paragrafusban részletezte a közlekedés szabályait. Bevezették az elsőbbségi szabályt, miszerint a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk az egyenesen haladók számára. A kanyarodási szándékot - irányjelzővel vagy ennek hiányában karral - már kötelező volt jelezni. Ekkor írták elő a féklámpa használatát, és tilos volt ittasan vezetni. 1953-ban jelent meg a "harmadik KRESZ", ami már 59 közlekedési táblát tartalmazott.

Az 1962-es "negyedik KRESZ" forradalmi újításokat hozott a közlekedés szabályozásában. Ekkor már bevezetésre került az osztott pályás út és a forgalmi sáv fogalma, valamint kötelezővé vált a fénysorompók alkalmazása a vasút és közút kereszteződéseinél, ami jelentősen növelte a közlekedés biztonságát. A közúti jelzőtáblák száma 158-ra emelkedett, és a kerékpárok világításának kötelezővé tétele is a biztonságos közlekedés érdekében történt. Emellett a lakott területeken belüli sebességhatárt 60 km/órára emelték, hogy csökkentsék a balesetek kockázatát. A traffipaxkészülékek megjelenése, 1972-ben, új dimenziót nyitott a közlekedési szabályok betartatásában Magyarországon.

1976-ban megtörtént a KRESZ átfogó reformja, ami bevezette az általános sebességlimiteket. Lakott területen kívül itt jelent meg személyautókra az első korlátozás: autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek. Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát.

A KRESZ 1993-as módosítása jelentős lépéseket tett a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Ekkor vezették be az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, valamint kötelezővé vált a biztonsági öv használata minden egyes ülésen. A gyermekülések használatát is szigorították, és ennek kötelezővé tétele 2002. január 1-jén lépett életbe. Továbbá, 1998. január 1-jétől már törvény tiltotta a mobiltelefon kézben tartott használatát járművezetés közben. 2001. május 1-jétől pedig az autópályákon a megengedett sebesség 130 km/órára emelkedett, ezzel is elősegítve a gördülékenyebb közlekedést.

A 2010-es változtatások szintén a közlekedésbiztonság javítását és a balesetek számának csökkentését célozták. Az egyik legjelentősebb újítás az ún. "zéró tolerancia" elvének bevezetése volt, ami az ittas vezetés minden formáját tiltja. Emellett az autóvezetők számára kötelezővé vált a láthatósági mellény használata, ha lakott területen kívül állnak meg. A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és egyebek között szabályozza az elektromobilitási eszközök használatát is.

1949-ben a magánautósiskolák sorsa is megpecsételődött, amikor az államosítás végrehajtásra került. Ekkor jött létre az Állami Autóműszaki Intézet (AMI), amely átvette a magániskolák felszerelését és személyzetét. Ezt követően, 1956-ban megalakult az Autóközlekedési Tanintézet (ATI), amely már országos szintű iskolahálózattal büszkélkedhetett. Azonban a szakemberek száma aggasztóan alacsony volt, mivel 1956 után sok, a KRESZ oktatásában jártas munkatárs döntött úgy, hogy elhagyja az országot.

A 70-es évek végére a magyar járművezető-képzés újjászületett, és szervezettsége, valamint színvonala Európában elismerésnek örvendett, példaképként szolgálva más országok számára. Ugyanakkor hazánkban is egyre inkább felszínre kerültek a "motorizációs robbanás" árnyoldalai, ami a súlyos balesetek számának növekedésében is megnyilvánult.

1983-ban megkezdődött az emelt szintű szakoktatóképzés, amely új lehetőségeket teremtett a szaktudás fejlesztésében. Az 1988-as Közlekedési Törvény már előrevetítette a szaktanfolyamok és vizsgák tanterveinek struktúráját, és korszerűsítette a tantárgyi tesztvizsgákat is. 1992-ben pedig életbe lépett egy rendelet, amely átfogó és modern kereteket biztosított a magyarországi képzés és vizsgáztatás számára. A Magyar Vöröskereszt 1995-től indította el az Elsősegélynyújtási ismeretek tanfolyamot és vizsgát, amely fontos lépés volt az egészségügyi ismeretek terjesztésében.

2012-ben a "B" kategóriás jogosítvány megszerzésének folyamatában jelentős változás történt: eltörölték a rutinvizsgát, amelyet beépítettek a forgalmi vizsgába. Ezzel párhuzamosan az elméleti képzés terén is újításokat vezettek be, hiszen a tantermi oktatás mellett immár távoktatási (e-learning) lehetőségek is rendelkezésre állnak. Napjainkra a tanulók körülbelül 90%-a ezt az online módszert választja a KRESZ elsajátítására. A digitális tananyag célja nem csupán az, hogy a vizsgához szükséges alapvető ismereteket nyújtsa, hanem hogy egy mélyebb, átfogóbb tudást biztosítson a közlekedés biztonságának érdekében, valamint ösztönözze a magasabb szintű közlekedési kultúra kialakulását és betartását.