A brit miniszterelnök Washingtonba utazik, hogy felhívja Donald Trump figyelmét a NATO alapvető fontosságára.

Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a NATO-nak és Nagy-Britanniának határozottan ki kell állnia Ukrajna mellett az "agresszor Oroszországgal folytatott harcában". Emlékezteti Donald Trumpot is erre, amikor csütörtökön tárgyalásra ülnek az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Starmer emellett bejelentette, hogy az Egyesült Királyság folyamatosan emeli védelmi költségvetését, amely várhatóan 2027-re a GDP 2,5-2,6 százalékát fogja kitenni, és ez még csak a kezdeti lépés.
Kier Starmer brit miniszterelnök az ukrán háború harmadik évfordulójával kapcsolatban szólalt fel a Alsóház előtt a biztonságról és a védekezésről. Arról beszélt, hogy a NATO tagjaként - még ha most ez sokkal nehezebb is, mint volt ezelőtt - ki kell állniuk Ukrajna mellett. Ez azért is érdekes, mert csütörtökön Washingtonba utazik, ahol Donald Trumppal találkozik, aki az ukránokat kihagyva tárgyalt Oroszországgal a békéről.
Arról is beszélt, hogy emlékeztetni kell a törvényhozókat az Egyesült Királyságnak a NATO-n belüli szerepére. "Fiatalemberként élénken emlékszem a berlini fal leomlására. Úgy éreztem, mintha levetnénk a történelem béklyóit, mintha egy szabadság és demokrácia által egyesített kontinenst látnánk. Ha akkor azt mondták volna nekem, hogy az én életemben újra orosz tankok gördülnek be európai városokba, nem hittem volna el" - mondta.
Mégis itt állunk egy olyan világban, ahol minden átalakult, hiszen három évvel ezelőtt pontosan ez a fordulópont következett be.
- tette hozzá. Kifejtette, hogy Ukrajna támogatása elengedhetetlen, mert ha nem sikerül tartós békét létrehozni, akkor "a biztonságunkat fenyegető kockázatok csak fokozódni fognak". Ennek megfelelően a NATO és Nagy-Britannia nemzetközi szövetségesei bízhatnak abban, hogy kormánya "a közös biztonságunk érdekét helyezi a középpontba". Ezek az idők egységes Nagy-Britanniát sürgetnek, és minden rendelkezésre álló erőforrást mozgósítanunk kell a biztonság megteremtése érdekében - hangsúlyozta.
"Minden hamis választást, amely szövetségeseink között, az Atlanti-óceán két partja között felmerül, határozottan el kell utasítanunk. Ez ellentétes a történelmünkkel, a hazánk értékeivel és a pártunk elveivel, hiszen alapvető nemzeti érdekeinket sérti. Az Egyesült Államok a legfontosabb kétoldalú szövetségesünk, és ez a kapcsolatunk a nukleáris technológiától kezdve a NATO keretein belül minden területre kiterjed" - fejtette ki.
Tehát ezen a héten, amikor Trump elnökkel találkozom, egyértelmű leszek. Azt akarom, hogy ez a kapcsolat egyre erősebbé váljon
- közölte.
Megjegyezte, szavai jelentősen eltérnek Friedrich Merz valószínűsíthetően következő német kancellár álláspontjától, aki a vasárnapi választások utáni első nyilatkozataiban az európai védelmi függetlenség elérésének fontosságáról beszélt.
Keir Starmer hozzátette, "a hidegháború vége óta a legnagyobb tartós védelmi kiadásnövekedést tervezi", remélve, hogy 2027-re eléri a GDP 2,5 százalékát (vagy 2,6 százalékát, ha a hírszerzés és a biztonsági szolgálatok új finanszírozását is beleszámítjuk). A következő parlamenti ciklus végére pedig, tehát legkésőbb 2033-2034-re szeretné túllépni a 3 százalékot.
A beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Királyság számos új kihívással néz szembe, beleértve a kibertámadásokat, szabotázsokat és merényleteket is. "Hírszerző szolgálataink szerepe egyre jelentősebbé válik, ezért 2027-től a nemzeti jövedelmünk 2,6%-át fogjuk a működésük támogatására fordítani" - mondta. Starmer megjegyezte, hogy a kormány 2027-re a fejlesztési támogatásokra szánt kiadásokat 0,5%-ról 0,3%-ra csökkenti, hogy így lehetőséget teremtsenek a nagyobb védelmi beruházások finanszírozására.
A kormány fejlesztési támogatásainak csökkentése „nem éppen a legörömtelibb bejelentés, amit tenni tudok” – nyilatkozta Starmer. Kiemelte, hogy büszke az Egyesült Királyság eddigi eredményeire, és hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is kulcsfontosságú humanitárius szerepet játszik Szudánban, Ukrajnában és a Gázai övezetben, valamint aktívan részt vesz az éghajlatváltozás elleni harcban és a globális egészségügy, illetve a védőoltások támogatásában.
Hozzáteszi, a menedékkérőkkel kapcsolatos hátralék felszámolásával olyan hatékonysági előnyök keletkeznek, amelyek csökkentik a tengerentúli programokra fordított kiadások csökkentésének szükségességét.
A NATO és a brit parlament által összeállított 2024-es adatok szerint az Egyesült Királyság a hetedik legmagasabb (GDP-arányos) védelmi kiadásokkal rendelkezne a NATO-n belül. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a számok kissé elavultnak tűnnek, tekintettel a kontinensen végbemenő gyors fejlődésre és az elmúlt hónapokban hozott védelmi kiadási döntésekre.
A lengyel vezetők például az elmúlt héten arról beszéltek, hogy az ország a GDP 4,7 százalékát költi védelemre, ami a legmagasabb arány a szövetségen belül.