A Mol a gárdonyi olajszivárgás ügyében bejelentette, hogy 190 kilométernyi csővezetéket kellett alaposan ellenőrizni szakaszos módszerrel.

Gárdony látképe 2021-ben - Fotó: Tuba Zoltán / Képszerkesztőség / Telex

A Mol részletes tájékoztatót adott a Telex megkeresésére a gárdonyi olajszivárgás ügyében. Hétfőn, az Átlátszó cikkére hivatkozva, mi is beszámoltunk arról, hogy a vezetékből körülbelül 487 köbméter gázolaj és benzin szivároghatott el, szennyezve ezzel a Velencei-tó melletti területet. Az Átlátszó híre szerint a Mol már szeptember 10-én észlelte, hogy jelentős mennyiségű üzemanyag tűnt el a vezetékrendszerből, azonban a vezetéket csak október 16-án zárták el, ami azt jelenti, hogy több mint egy hónapon keresztül szivároghatott az üzemanyag a környezetbe.

A Mol közleménye szerint, amikor szeptemberben felfigyeltek a mennyiségi eltérésekre a vezeték két végpontján, első lépésként határozottan ki kellett zárniuk a vezetéken történő lopás lehetőségét. Ennek érdekében alaposan, szakaszosan átvizsgálták a 190 kilométeres vezetéket, amely két méter mélyen helyezkedik el a föld alatt.

"A vezeték vizsgálataival párhuzamosan természetesen korlátoztuk az áthaladó üzemanyag-mennyiséget a vizsgálatokhoz szükséges minimumra, és az üzemanyag-szállítást részben vasútra tereltük át" - írták.

A helyszín többszöri ellenőrzése után sem találkoztunk olyan információval, mint lakossági észrevételek vagy bejelentések, amelyek alátámasztanák a szivárgás létezését. Éppen ezért október 16-án megkezdtük a vezeték feltárását Gárdony környékén, hogy felderítsük a gyanított illegális vezetékcsapolást, és ekkor sikerült azonosítanunk a szivárgást.

A szakértők szerint minden lehetséges megoldást alaposan mérlegeltek a szivárgás helyének meghatározására, beleértve az Átlátszó szakértőjének ajánlását is. Azonban ha a teljes vezetéket víz alá akarták volna helyezni, ahhoz körülbelül 12 ezer köbméter vízre lett volna szükség. A szennyezett víz kezelését Pécsen kellett volna megoldaniuk. "A legjobbnak bizonyult az általunk alkalmazott pozicionáló csőgörény technológia" – írták.

A kármentesítés jelenlegi szakaszában az a fő célkitűzés, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű üzemanyagot kiemeljék a talaj mélyéből. Hosszabb távon, 10-20 éves távlatban pedig arra törekednek, hogy az üzemanyag eltávolítása után a talajban élő mikrobák számára kedvezőbb környezetet teremtsenek. Ezek a mikrobák képesek lesznek az üzemanyagot (szénhidrogént) szénforrásként hasznosítani, gyakorlatilag „felfalva” azt. A Mol ígérete szerint a mikrobiológiai lebontás feltételeit alaposan meg fogják vizsgálni.