A NASA szakértői megállapították, hogy Kína nagyszabású vízerőmű-projektje befolyásolja a Föld forgási sebességét.
A NASA kutatásai alapján a Három-szurdok vízerőmű monumentális gátja által megkötött vízmennyiség, még ha csak csekély mértékben is, képes befolyásolni bolygónk forgási egyensúlyát. Ez az apró változás azonban komoly figyelmeztetést hordoz magában arról, hogy milyen mély hatással vagyunk a természetes ökoszisztémákra - számol be róla a Daily Galaxy.
A kínai Hupej tartományban, a Jangce folyónál létesült Három-szurdok vízerőmű és gát a bolygó legnagyobb ilyen típusú létesítménye. Az építése csaknem 18 éven át tartott, és 2012-ben fejeződött be, a gigantikus építmény 2335 méter hosszú és 185 méter magas, és 40 köbkilométernyi vizet tart meg - ez körülbelül 40 trillió liter.
A létesítmény célja természetesen az áramtermelés és ezzel együtt az árvizek megfékezése, de ahogy a víz felgyülemlik a hatalmas gát mögött, az a víztömeg eloszlásának megváltoztatásával még a Föld forgását is befolyásolhatja. Mindez a tömegeloszlás fizikai alapelveiből és a tehetetlenségi nyomatékból következik.
A NASA 2005-ben publikált egy figyelemre méltó tanulmányt, amely az Indiai-óceán 2004-es hatalmas földrengésének és a következményeként kialakult szökőárnak a következményeit vizsgálta. Ez a természeti katasztrófa nem csupán a felszíni környezetre gyakorolt hatást, hanem a Föld belső dinamikájára is jelentős hatással volt: a földmozgások következtében a bolygó tömege áthelyeződött, ami a tehetetlenségi nyomaték megváltozásához vezetett. Ennek következtében a Föld napjai körülbelül 2,68 mikroszekundummal rövidebbé váltak. Dr. Benjamin Fong Chao, a NASA Goddard Űrrepülési Központ szakértője kiemelte, hogy hasonló jelenségek figyelhetők meg akkor is, amikor monumentális gátakat építünk. A felhalmozódott víz elmozdítása elméletileg körülbelül 2 centiméteres eltérést okozhat a Föld pólusának helyzetében, és ez körülbelül 0,06 mikroszekundummal hosszabbíthatja meg a napot.
A természeti erők, mint például a Hold gravitációs vonzása, évezredek óta lassítják bolygónk forgását. Az emberi tevékenység pedig nem csupán a monumentális gátak építésével gyakorolhat hatást erre a folyamatra; a klímaváltozás is kulcsszerepet játszik benne – elég, ha a sarki jég olvadására gondolunk. Ezen kívül olyan építmények, mint a Három-szurdok gát, újabb tényezőként lépnek be a hatások sorába, formálva a Föld dinamizmusát.
Kína mellett az Egyesült Államok, Brazília és India is jelentős vízerőművek építésébe kezdett, amelyek szintén képesek elmozdítani a Föld tömegét. Ha ezeket a projekteket együttesen elemezzük, akkor kiderül, hogy az összhatásuk sokkal jelentősebb, mint azt elsőre gondolnánk. Ez pedig komoly aggályokat vet fel a fenntartható fejlődés jövőjével kapcsolatban.
