Az Európai Unió újraértékelné a Paksi Atomerőmű állami finanszírozását.
Laila Medina, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka, hangsúlyozta, hogy az EU Bíróságának meg kellene szüntetnie azt az uniós törvényszéki döntést, amely megerősítette a Magyarország által Pakson két új atomreaktorra vonatkozóan nyújtott támogatás jóváhagyását az Európai Bizottság által.
Az Európai Bizottság 2017-ben hozott határozata alapján zöld utat kapott egy olyan beruházási támogatás, amelyet Magyarország a paksi atomerőmű területén két új atomreaktor fejlesztésének elősegítésére kívánt nyújtani az MVM Paks II, az állam által birtokolt vállalat számára.
A reaktorok megvalósítása kizárólag a magyar állam pénzügyi forrásaiból valósult meg. Az új reaktorok építésére a Nizhny Novgorod Engineering orosz vállalat kapott megbízást, amelyet közvetlen odaítélés útján nyertek el, a Magyarország és Oroszország közötti nukleáris együttműködési megállapodás keretében. Ezen felül Oroszország állami kölcsönnel is hozzájárul a projekt finanszírozásához.
A bizottság jóváhagyási döntését Ausztria megtámadta az az uniós törvényszéknél, de keresetét 2022 novemberében első fokon elutasították. Ausztria ezt követően fellebbezést nyújtott be az uniós bírósághoz.
Laila Medina főtanácsnok úgy véli, hogy az uniós bíróságnak támogatnia kellene a fellebbezést, és meg kellene semmisítenie a törvényszéki döntést. Szerinte
A főtanácsnok véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a támogatás végrehajtásához vagy hatékony működéséhez szükséges feltételek és körülmények szoros összefüggésben álljanak egymással. Hiszen ezek hiányában az állami beavatkozás nem tudja elérni a kitűzött célokat. Ilyen körülmények között a bizottságnak alaposan mérlegelnie kell az állami támogatás és a belső piac összeegyeztethetőségét, figyelembe véve az uniós jog más, a támogatási szabályokon kívüli előírásaival kapcsolatos esetleges jogsértéseket is.
Medina álláspontja szerint az Európai Bizottság akkor teljesítheti vizsgálati kötelezettségét, ha egy lezárt kötelezettségszegési eljárásra hivatkozik, amely megállapította, hogy nem történt jogsértés, például a közbeszerzési szabályok megsértésének esetében. A vitatott határozatban a bizottság valóban erre az útra lépett, ám csupán egy felszínes utalást tett, anélkül, hogy részletesen kifejtette volna döntése indoklását. Ezért a határozat ebben a vonatkozásban nem bizonyult eléggé alátámasztottnak - áll a testület sajtóközleményében.
