A szlovákiai kultúrában hasonló jelenségek figyelhetők meg, mint hazánkban, ám itt ezek még intenzívebben, drámaibb formában nyilvánulnak meg.
A New Yorkban működő Artistic Freedom Initiative (AFI) legújabb jelentése Szlovákiát vizsgálja, fókuszálva a művészeti szabadság, a szólás- és médiaszabadság helyzetére, valamint a kulturális dolgozók körülményeire. Az AFI célja, hogy globálisan nyomon kövesse és értékelje a művészet és a szabad véleménynyilvánítás állapotát, eddigi munkájuk során pedig már részletes elemzéseket tettek közzé Magyarországról, Lengyelországról és Afganisztánról is.
Az Early Warning: The Politicization of Slovak Arts and Culture (Korai figyelmeztetés: a szlovák művészet és kultúra átpolitizálása) címmel most közzétett és szabadon letölthető, mintegy 150 oldalas jelentés a 2023 októbere, azaz a legutóbbi választások óta zajló folyamatokkal és az azok nyomán beállt új helyzettel foglalkozik a kulturális intézményrendszer területén.
A jelentés legfontosabb megállapításai alapján a Robert Fico irányítása alatt álló kormány politikai beavatkozásai, a fokozódó ideológiai nyomás és a tartalmi cenzúra jelentős mértékben átalakították az ország kulturális életét és intézményrendszerét. Ez a fejlemény egy olyan fenyegető légkört teremtett, amely gátolja a művészeti és kulturális tevékenységeket. Ugyanakkor az egyre erősebb nyomás ellenére is felerősödött az ellenállás. A jelentés elkészítésében részt vett az Otvorená Kultúra! (Nyitott Kultúra!, OK!) nevű civil szervezet is, amely az elmúlt másfél évben Szlovákiában a kulturális szektorban zajló tiltakozások és sztrájkok szervezésével foglalkozott. Az OK! munkájáról a Qubiten is beszámoltunk.
A jelentés mélyreható kutatásra épül, és 19 szlovákiai művész és kulturális szakember – köztük Matej Drlička, a Szlovák Nemzeti Színház korábbi igazgatója, Marcel Čas, a tavaly bezárt Kultúrpolitikai Intézet (IKP) egykori vezetője, Andrej Dúbravský, a neves képzőművész, valamint a művészházaspár, Monika és Bohuš Kubinský – személyes interjúinak eredményeit tartalmazza. A dokumentum részletesen feltárja a szlovákiai kulturális szféra aggasztó átalakulását, miközben a hétköznapi tapasztalatok szintjén is megvilágítja a folyamatokat.
A jelentés részletesen bemutatja azt a folyamatot, amely során a kormány egy eddig a területen tapasztalatlan, de a nacionalista ideológiát teljes mértékben támogató új miniszterre, Martina Šimkovičovára bízta a kulturális ügyeket. Ő egy szélsőjobboldali, putyinista influenszer világából érkezett, korábban tévébemondóként dolgozott. A miniszter asszony azonnal elmozdította a kulturális szféra kulcsszereplőit, köztük Drličkát is, aki a Nemzeti Színház élén állt. A számára nem kívánatos intézményeket vagy egyszerűen megszünteti, vagy bezárja – például a pozsonyi Kunsthallét, amelynek sorsa már a Qubit hasábjain is megjelent. A fennmaradó intézmények élére pedig ultranacionalista vezetőket ültet, biztosítva, hogy azok megfeleljenek politikai elképzeléseinek. A közpénzből finanszírozott kulturális pályázati forrásokat, mint az audiovizuális alap (AVF) és a szlovák kulturális alap (FPU), amelyek a magyar NKA-nak megfelelő szerepet töltenek be, politikai kontroll alá helyezi. Ezzel gyakorlatilag megszünteti a szakmai önkormányzatiságot és a transzparens döntéshozatalt. E folyamat részeként, a putyini és orbáni mintákat követve, homofób törvényeket vezet be, amelyek a kulturális szférában is érvényesülnek, felerősítve a cenzúrát és az öncenzúrát.
A jelentés rávilágít az intézmények válságának súlyosbodására. Az elemzés szerint a politikai motivációjú vezetőváltások következtében több jelentős kulturális intézmény, köztük a Szlovák Nemzeti Színház, a Nemzeti Galéria és a Nemzeti Múzeum, destabilizálódtak. Hét nemzeti intézmény élén történt hirtelen vezetőcsere, azonban a frissen kinevezett vezetők közül sokaknak nincs előzetes tapasztalata a kulturális menedzsment területén - ők más szakterületekről, például marketingből vagy televíziózásból érkeztek. Ez a hirtelen változás aláásta az intézmények stabilitását, tömeges lemondásokhoz vezetett, és széleskörű nyilvános tiltakozásokat generált.
Az AFI kiemeli, hogy a kultúra leuralása szélesebb kontextusba illeszkedik, és összefügg a szlovákiai demokratikus intézmények villámgyors eróziójával is. Ezek sorában megemlíti a közmédia felszámolását: 2024 júniusában a parlament egy rendkívül ellentmondásos törvényt fogadott el, amely megszünteti a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) közszolgálati műsorszolgáltatót, és helyébe a Szlovák Televízió és Rádiót (STVR) helyezi. A nacionalizmus erősítését is kiemeli a szöveg, ami nem csak szimbolikus szinteken zajlik: a kormány felülvizsgálta például az államnyelvtörvényt, és folyamatosan marginalizálja a kisebbségi kultúrákat és nyelveket.
Az AFI jelentése részletesen foglalkozik a cenzúra specifikus eseteivel, amelyek többsége az LMBTQ tartalmak megjelenítésével kapcsolatos. Kiemelkedő példa erre a 2024 szeptemberében zajló rendőrségi razzia, amely a pozsonyi WAX2 technoklubban történt. Ezen a zenei eseményen negyven rendőr vonult ki, hogy ellenőrzést végezzen, ami súlyos aggodalmakat vetett fel a kulturális szabadság és a közösségi események biztonsága kapcsán.
Beszámol arról, hogy amikor tavaly márciusban művészek és diákok megrendezték a Kunsthalle jelképes temetési szertartását - valahogy úgy, ahogyan ez nálunk is történt a Műcsarnok esetében, 2013-ban -, a rendőrség több demonstrálót előállított, arról faggatva őket, hogy a performanszt vajon a kulturális miniszternek szóló halálos fenyegetésként kell-e érteni. Augusztusban a rendőrség a nemzetközi szinten legismertebb szlovákiai magyar kortárs képzőművészt, Németh Ilonát is kihallgatta, aki többedmagával Šimkovičová visszahívását sürgető petíciót indított el. A nyílt levelet akkor 188 ezren írták alá.
A jelentés hangsúlyozza a kormányzati intézkedésekkel szembeni ellenállás megnyilvánulási formáit is. "Függetlenségünk harminc éve alatt nem a mostani az első eset, hogy belső kihívások érik a szabadságunkat, és nem is ez lesz az utolsó. De ellenállunk. Hiszem, hogy ez a szakasz is elmúlik. És majd ha ez megtörténik, akkor mindent újjáépítünk" - idézi a Nemzeti Színház kirúgott vezetőjét, Matej Drličkát.
Az Otvorená Kulturá! civil platform tavaly februárban jött létre, célja pedig az, hogy összefogja a szlovákiai kultúra területén tevékenykedő szakembereket. A platform arra törekszik, hogy követelje a kulturális tárca szakszerű és hozzáértő vezetését, előmozdítsa a modern kulturális politikát, valamint javítsa a kulturális dolgozók munkakörülményeit. Azóta országos szintű kezdeményezéssé nőtte ki magát, és jelenleg közel 400 intézményt és 2000 művészt képvisel Szlovákia területén.
Az AFI Magyarországról készült tanulmánya 2022-ben jelent meg, és ezzel elindította az országjelentések sorozatát. A „Rendszerszintű elnyomás: Magyarország művészete és kultúrája válságban” című dokumentum a jogi és szabályozási keretek átalakulására fókuszál, részletesen bemutatva azokat a törvényi változásokat, amelyek drámaian megváltoztatták a magyar kultúra intézményi struktúráját, finanszírozását és működési feltételeit a 2010-es évek után.
A Szlovákiáról szóló jelentést május végén mutatják be egy pozsonyi konferencián.
