A technológiai vállalatok Angliában olyan mélységekbe hatolnának, ahol a bűnözők titkos világába is bejuthatnának.

A technológiai cégek a brit igazságügyi miniszterrel folytatott júniusi találkozójukon javasolták ezt.

Az Egyesült Királyság igazságszolgáltatási rendszere válsággal néz szembe a fogvatartási helyek szűkössége, illetve a felügyelők súlyos hiánya miatt. A hatóságok kifejezték igényüket, hogy a technológiai cégektől ötleteket szeretnének kapni a viselhető technológiák, a viselkedésfigyelés és a geolokáció használatára, hogy "börtönön kívüli börtönt" hozzanak létre.

Az érintett vállalatok a múlt hónapban Londonban, Shabana Mahmood igazságügyi miniszter vezetésével, egy több mint két tucat technológiai cég részvételével zajló találkozón előterjesztették javaslataikat. Ezt a Guardian által megszerzett jegyzőkönyv támasztja alá.

A résztvevők között ott voltak a technológiai óriások, mint a Google, az Amazon, a Microsoft, valamint a Palantir képviselői. Érdemes megemlíteni, hogy a Palantir szoros partnerségben dolgozik az amerikai hadsereggel, és szerződéses kapcsolatban áll az Egyesült Királyság állami egészségügyi rendszerével, az NHS-szel. A nyomkövető és biometrikus technológiákkal foglalkozó cégek mellett az IBM és a Serco, a magánbörtön-üzemeltető is jelen volt a rendezvényen, ahogyan azt egy nyilvános adatkérési kérelemre adott válasz is megerősítette.

A technológiai vállalatok által a minisztereknek javasolt intézkedések között szerepelnek a bűnelkövetők bőre alá helyezett nyomkövető eszközök, a foglyok megfékezésére alkalmazott robotok és a fogvatartottak szállítására használt önvezető járművek.

Mahmood a technológiai cégek képviselőinek kifejtette, hogy "szorosabb együttműködést kíván a kormány és a technológiai ágazat között, célja a börtönkapacitási válság kezelésének, a visszaesés mérséklésének és a közösségek biztonságának növelésének elősegítése." Arra ösztönözte őket, hogy "értékeljék és fejlesszék" a nyomkövető rendszerek alkalmazását, hangsúlyozva, hogy azok nem csupán a megfigyelés eszközei, hanem a rehabilitáció támogatására és a bűnözés csökkentésére is szolgálhatnak.

James Timpson börtönminiszter "technológiavezérelt igazságszolgáltatási megközelítést" szorgalmazott.

A legújabb kezdeményezés világosan mutatja, hogy a munkáspárti kormány elkötelezett a technológiai ipar támogatása mellett, célja pedig a közszolgáltatások hatékonyságának javítása, beleértve az iskolákat és kórházakat is. Januárban Keir Starmer miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia integrálása kulcsfontosságú lépés a közszolgáltatások megújításában, és a "kormányzat teljes újratervezéséről" beszélt.

A brit Igazságügyi Minisztérium lépései összhangban állnak az előző hónapban megjelent büntetés-végrehajtási felülvizsgálattal, amelyet David Gauke egykori igazságügyi miniszter állított össze. A jelentés arra ösztönöz, hogy csökkentsék a kiszabott börtönbüntetések számát és hosszát, emellett pedig javasolja a mesterséges intelligencia, valamint a potenciálisan arcfelismerő technológiák szélesebb körű alkalmazását a közterületeken. Ezzel a célja, hogy körülbelül 10 ezer fővel mérsékeljék a börtönök túlzsúfoltságát.

A múlt hónapban megrendezett találkozón, amelyet a Tech UK nevű ipari érdekképviselet szervezett, a miniszterek arra kérték a technológiai vállalatokat, hogy osztozzanak elképzeléseikben arról, miként alakulhat egy "digitális, adatokra épülő és technológiával irányított igazságszolgáltatási rendszer" 2050-re. A résztvevők válaszai között felmerült a "valós idejű viselkedésfigyelés és bőr alá ültetett nyomkövető eszközök" alkalmazása, amely a büntető igazságszolgáltatás keretein belül lévő egyének egészségi állapotának nyomon követésére és "viselkedésük irányítására" szolgálhat; mesterséges intelligencia által vezérelt tanácsadó rendszerek, amelyek segítik az elítéltek rehabilitációját; valamint robottechnológia, amely a "fogvatartottak szállítását és őrzését" hivatott megkönnyíteni, beleértve az "önvezető járműveket" a rabok szállítására.

Az igazságügyi miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy nem zárkózik el a különféle technológiák alkalmazásától, például a "járásfelismerés" területén. Ez a módszer az emberek egyedi mozgásmintáinak biometrikus nyomon követését jelenti, és egyes vélemények szerint hozzájárulhat a börtönökben történő erőszakos cselekmények megelőzéséhez, még mielőtt azok bekövetkeznének.

A technológiai cégek újabb izgalmas ötletei között kiemelkedik a nagy teljesítményű kvantumszámítógépek alkalmazása, amely lehetőséget biztosít a múltbeli adatok mélyreható elemzésére. Ezzel a módszerrel nemcsak a jövőbeli viselkedés előrejelzése válik lehetővé, hanem alternatív elterelési stratégiák kidolgozása is. Emellett szintén fontos javaslat a pártfogó felügyeleti szolgálatok túlterheltségének enyhítése érdekében az ítéletek kiszámításának automatizálása, amely hatékonyabbá teheti a folyamatokat és elősegítheti a gyorsabb döntéshozatalt.

Aggodalmak merültek fel a technológiákra való túlzott támaszkodás következményeivel kapcsolatban is. Egyik jegyzőkönyvben rögzített vélemény így szólt: "Ha ezeket a technológiai eszközöket nem megfelelően használják, disztópikus következményekhez vezethetnek, amelyeket rendkívül nehéz helyrehozni."

Donald Campbell, a Foxglove nevű nonprofit szervezet vezetője, amely a technológia igazságosabb alkalmazásáért harcol, "riasztóan disztópikusnak" minősítette a felvetett kérdéseket. A szervezet a közérdekű adatigénylés segítségével jutott hozzá az információkhoz, és Campbell aggodalmát fejezte ki a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatban.

"Elképesztően ijesztő, hogy az igazságügyi minisztérium megbeszéléseket folytatott a technológiai szektor képviselőivel arról, hogyan integrálhatnák a robotokat a fogvatartottak felügyeletébe, vagy milyen módszerekkel ültetnének be eszközöket az emberek bőrébe a viselkedésük nyomon követése érdekében. Ráadásul, a számítógépek segítségével 'előrejelezhetnék', hogy mit fognak tenni a jövőben" - fogalmazott.

Az emberi jogi aktivisták aggodalmukat fejezték ki, hangsúlyozva, hogy a találkozó jelezheti: a kormány esetleg túlságosan is összefonódhat a technológiai nagyvállalatokkal.

A találkozónak otthont adó Tech UK azt nyilatkozta, hogy ez az igazságosabb, jobb és hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszer létrehozására irányuló erőfeszítések része. Szóvivőjük kijelentette: "Alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatás jövőjét az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közbizalom köré szervezzük."

Egy kormányzati forrás hangsúlyozta, hogy az eddig felvetett ötletek hipotetikus beszélgetési pontok voltak, amelyek a bűnelkövetők kezelésének jövőjéről szóló vitákat indíthatnak el a lakosság jobb védelme érdekében.

Az Igazságügyi Minisztérium szóvivője hangsúlyozta: "A közvélemény jogos elvárásainak megfelelően folytatjuk a kutatást olyan innovatív technológiák iránt, amelyek hozzájárulnak a bűnözés visszaszorításához, hatékonyabbá teszik a bűnelkövetők nyomon követését, és erősítik a közbiztonságot."

A Carnegie Council tavaly nyári jelentése alapján világszerte több mint 50 ezer ember választotta a mikrochip beültetését, amely számos funkcióval bír, mint például kulcsként, hitelkártyaként és azonnali közösségi média megosztás eszközeként. Ez a forradalmi technológia különösen népszerű Svédországban, ahol a chipbeültetések már széles körben elterjedtek. A svédek a chipeket például edzőtermek használatához, elektronikus jegyekhez, valamint vészhelyzeti elérhetőségek tárolására is alkalmazzák.