"A zsákutcából csak hátrafelé vezet az út" - Orbán Viktor egykori külügyi tanácsadója éles kritikát fogalmazott meg a kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

Bába Iván, a korábbi külügyi államtitkár és nagykövet, aki a Fidesz kormányzati körében több jelentős diplomáciai szerepet is betöltött, kemény szavakkal illette a helyzetet, amelybe Orbán Viktor vezette Magyarországot. "Ez egy nyilvánvaló politikai zsákutca" - fogalmazott, ezzel kifejezve aggodalmát a kormány uniós politikájával kapcsolatban. Érdekesség, hogy ő az eddigi legmagasabb rangú külügyi tisztviselő, aki nyíltan bírálta a jelenlegi kormányzati irányvonalat.

Hazánk eddig közel 300 milliárd forintnyi eurót bukott, amiért nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét, amely nem a "migránsok betelepítéséről" szól, egyszerűen a magyar jogot kellene összhangba hozni a közös menekültügyi szabályozással - olvasható a valaszonline.hu elemzésében

A magyar kormány hosszú ideje hangoztatja, hogy "megóvja" a nemzeti szuverenitást Brüsszellel szemben. Ugyanakkor, ahogy Bába Iván is rámutat, az állami szuverenitás sosem volt teljesen korlátlan. A nemzetközi egyezmények és kötelezettségek mindegyik állam mozgásterét befolyásolják. Még a világ legnagyobb hatalmai, mint az Egyesült Államok vagy Kína is csak korlátozott szuverenitással rendelkeznek, mivel aktívan részt vesznek különböző nemzetközi szervezetekben.

Az Európai Unió tagjaként minden egyes állam a teljes jogú tagságának kezdetétől fogva nemzeti szuverenitásának egy részét közösen, a többi tagállammal együtt gyakorolja, így egyfajta közösségként működik együtt.

Bába Iván megfogalmazása szerint: „cserébe pedig részesedik a közös előnyökből.” Ez nem csupán gyengeség, hanem a modern, együttműködésre épülő Európa fundamentumát képezi.

Bába véleménye szerint az orbáni narratíva Brüsszelt úgy tünteti fel, mint egy távoli, ellenséges hatalmat, akivel folyamatosan "harcolnunk" kell. Ez a megközelítés azonban egyértelmű torzítást jelent. A magyar kormány, a minisztériumok, sőt még a magyar EP-képviselők is aktív szereplői az uniós döntéshozatalnak. Magyarország tehát nem csupán passzív elszenvedője az EU politikájának, hanem lehetősége lenne arra, hogy alakítója legyen a folyamatoknak – feltéve, hogy nem zárja ki magát a közös munkából folyamatosan.

A történet kiindulópontja egy 2020-as bírósági döntés, amely megállapította, hogy Magyarország megszegte az uniós menekültügyi szabályokat. A Bíróság arra szólította fel az országot, hogy változtassa meg jogszabályait, különös figyelmet fordítva a tranzitzónákban tapasztalt jogellenes gyakorlatokra. Mivel a kormány nem reagált a felszólításra, 2024-ben újabb ítélet született, amely tovább fokozta a helyzet súlyosságát.

A jogszabályok - a szuverenitás megőrzésének érdekében - változatlanok maradtak, így a bírság folyamatosan "ketyeg". Jelenleg a veszteség már meghaladja az 570 millió eurót (kb. 280 milliárd forint). Ezt az összeget most a nekünk járó támogatásokból vonják le.

- mondja a külügyi szakértő.

Orbán Viktor tusványoson arról beszélt, hogy Magyarországnak jó a kapcsolata a világ "öt nagyhatalmával", csak Brüsszellel nem. Csakhogy - mutat rá Bába - számunkra épp Brüsszel a legfontosabb, hiszen az EU tagjai vagyunk, tőlük kapunk forrást, jogokat, lehetőségeket. Ha tőlük elfordulunk, akkor nem a szuverenitásunkat védjük, hanem elszigeteljük magunkat.

Ez az elszigeteltség pedig nemcsak pénzügyi kárt okoz, hanem gyengíti hazánk pozícióját is Közép-Európában: megromlott a viszonyunk Ukrajnával, Csehországgal, a balti államokkal, és talán évszázadok óta nem volt ilyen rossz a kapcsolatunk Lengyelországgal.

Bába Iván szerint a jelenlegi külpolitikai út nem fenntartható, és ha Magyarország nem akar a perifériára szorulni, akkor csak egy lehetősége van: visszatérni az európai értékekhez, a közös szabályok betartásához és az együttműködéshez. Nem egyetlen gesztus kell, hanem következetes, felelős politikai váltás. "A zsákutcából csak visszafelé lehet kijönni" - zárta elemzését a külügyi szakértő.