Az Orbán-kormány nem rendelkezik beleszólással abba, hogy egy vállalat állami közbeszerzésből származó nyeresége után osztalékot vegyen ki.

Miért jó az a magyar adófizetőknek, hogy az európai uniós és magyarországi vasútépítési projekteket megvalósító V-Híd tulajdonosa, Mészáros Lőrinc idén 39, tavaly pedig 50 milliárd forint osztalékot vett ki a cégből? - kérdezte a 444. Gulyás Gergely azt felelte: Magyarországon nincs olyan közbeszerzés, ami ne lenne bárki, akár külföldi vállalkozók számára elérhető, és ha a kihirdetett eredmény vitatott, lehet jogorvoslatért fordulni, megtámadni azt. Abba az Orbán-kormánynak nincs beleszólása, hogy utána egy cég osztalékot vesz ki a cégből - tette hozzá.

Arról, hogy a V-Híd nem fizet az alvállalkozóknak, hogy mennyire tartják be a szabályokat, azt mondta: ha nem tartják be azokat, akkor van köze hozzá a kormánynak, ez más helyzet. Itt a szerződésnek megfelelően lehet, és kell is rajtuk követelni ezt. - Ha az az állítás igaz, hogy egy állami tenderen győztes cég az alvállalkozóit nem fizeti ki, akkor mi biztos, hogy minden ilyen esetben a tulajdonosra való tekintet nélkül kizárnánk - mondta, ám hozzátette, a konkrét ügyet nem ismeri.

A lap megemlítette, hogy az önazonossági törvény, amelyet számos településen bevezettek, a romák kizárását célozza meg, és felmerült a kérdés, hogy ezt nem lenne-e szükséges módosítani. - Jogszerű keretek között ez nem támogatható, ugyanis az ilyen típusú diszkriminációt a törvény egyértelműen kizárja. Ha valóban ilyen esetek történtek volna, az a szabályok visszaélésszerű alkalmazásának minősülne. Ezt a jogszabályt nem szükséges módosítani, hiszen a kormányhivatal rendelkezik a törvényességi felügyelet lehetőségével, és képes fellépni az ilyen problémák ellen - nyilatkozta. A jövőben is a kormányhivatalnak kell foglalkoznia az ilyen jellegű esetekkel.

Gulyás Gergely nyilatkozata szerint az illetékes hatóságok fogják meghatározni, mikor hozzák nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyekből kiderül, hogy valóban agyonverték-e Sebestén Józsefet a kényszersorozás során. A döntés célja, hogy nyomást gyakoroljanak az ukrán félre.