Klein Dávid részletesen elemezte a rendkívül veszélyes himalájai veseköves esetet, amely komoly izgalmakat és kihívásokat hozott magával.

A magashegyi hegymászó egy bejegyzés keretében osztotta meg október másodikán átélt élményeit, naplóformában.

Klein Dávid egy különösen emlékezetes posztot osztott meg, amely az október másodikához kapcsolódó drámai eseményeket idézi fel. Társa, Nagy Márton, a hegyek csúcsain küzdve, elviselhetetlen fájdalmakkal harcolt, mígnem a helyzet olyannyira súlyossá vált, hogy helikopteres mentésre volt szükség. Márton veseproblémái miatt sürgősen kórházba kellett szállítani, ami rávilágított a magashegyi expedíciók kockázataira és a természet erejének tiszteletére. Klein szavai tükrözik az aggódást és a baráti összetartást, amelyek a legnehezebb pillanatokban is összekötik őket.

Leírta, a velük utazó filmes, Géczy Dávid talált rá sátrában a "magzatpózban hempergő", fájdalmai miatt beszélni sem bíró Nagy Mártonra, akinek azonnal hívták műholdas kapcsolaton keresztül itthon várakozó traumatológus feleségét, Nórit - az itthoni éjszaka közepén.

Nóri adta az utasításokat, de a "távgyógyítás" során szükséges vizsgálatok - mint a hátrafordítás, a felhúzott térdekkel történő hastapintás és a hallgatózás - Klein Dávid számára lehetetlenné váltak, mivel a fájdalomcsillapítók hatása teljesen eltűnt.

Klein Dávid ezután a közösségi sátorban "kezelte" az áramot, miközben Géczy Dávid "részt vett" a gyógyítás csekély reményeivel teli folyamatában, gumikesztyűt húzva és egy marék végbélkúppal a zsebében. "Soha nem fogom elfelejteni Dávid tekintetét..." – olvasható a beszámolóban, és a kúp "bevezetése" végül sikeresnek bizonyult.

És már indult is a helikopteres mentés szervezése, mivel "itt és most" nem lehetett vizsgálatokat végezni.

A kiemelés folyamata a következőképpen zajlott: "Tagjai vagyunk az American Alpine Club Leader fokozatának, ami lehetővé teszi számunkra, hogy élvezzük a kapcsolódó biztosítás nyújtotta előnyöket. Ez a biztosítás fedezi a rendkívül költséges helikopteres mentést és az azt követő elsődleges kórházi ellátás díját." A mentést végző csapat kiválóan kommunikált velük, de Klein Dávid csapata félrevezette a mentőszolgálatot, azt állítva, hogy Nagy Mártont a kettes táborból kellene evakuálni. Valójában a hegymászók az alaptáborban tartózkodtak, és Klein Dávid többször is hangsúlyozta ezt a mentőknek. Ezt a helyzetet akkor ismerte fel, amikor a mentőktől azt a kérdést kapta, hogy képesek-e 24 órán át fenntartani a pozíciójukat, ami számára világossá tette a helyzet komolyságát.

"Rögtönítve, egy kempingasztalnál ülök az alaptábor szívében, kezemben egy gőzölgő bögre tea."

Mivel a fájdalomcsillapítók egyáltalán nem hatottak, a durva szernek számító Tramadol elővétele után egy pokharai - félig magyar - orvos házaspárral (Paudel Klára, Badri Paudel) vette fel a kapcsolatot. A feleség szervezte le a kórházi "részt", Nagy Márton a Tramadoltól pedig már "olyan, mint egy kezesbárány, vagy egy fáradt partyarc Ozora egy keményebb napja után".

Ezután következett egy helikopteres probléma az időjárási viszontagságok miatt, ami miatt meg kellett állnunk; mindeközben Nagy Márton 24 óra leforgása alatt csak két bögre szörpöt fogyasztott el.

A többi már a múlté: Nagy Márton orvosi ellátásra szorult, és a kórházban veseproblémát állapítottak meg nála.