Alig hogy zöld utat adtak a kormány javaslatának, az MTA végül rábólintott, hogy a meglévő ingatlanvagyont kedvezményes áron értékesítsék.

A Magyar Tudományos Akadémia szerdai rendkívüli közgyűlése történelmi jelentőségű döntést hozott, amely a múlt és a jövő határvonalán egyensúlyozik. A tagok rendkívül szoros szavazás keretében, 53-41 arányban úgy határoztak, hogy az Akadémia eladja a kormány által felkínált 80 milliárd forintért azokat a kutatóhálózati ingatlanokat, melyek értékbecslése alapján 130 milliárd forintot érnek. A közgyűlés során heves viták robbantak ki, amelyeket a vezetőség és a kormány sürgető elvárásai fűtöttek. Míg a kormány és az MTA vezetése izgatottan várta a döntést, számos akadémikus határozottan ellenezte az ingatlanvagyon eladását, aggódva amiatt, hogy ezzel a legfontosabb tudományos intézményrendszer utolsó megmaradt szálait is elveszíthetik. A döntés mögött rejlő feszültségek és érzelmek tükrözik a magyar tudomány jövőjéről folytatott vitákat, valamint azt a dilemmát, hogy milyen áron lehet biztosítani a fejlődést és a fenntarthatóságot.

Az MTA rendkívüli közgyűlésének sürgős összehívására azért volt szükség, mert csütörtökön az Országgyűlésben a kormánytöbbség már a HUN-REN törvény elfogadását tervezi. Ez a jogszabály közvetlenül érinti az akadémiai ingatlanvagyont is, így elkerülhetetlenné vált, hogy az Akadémia, amely 2019-ben elvesztette kutatóhálózatát, kifejezze álláspontját. Miután a közgyűlés a várakozásoknak megfelelően szavazott, lényegében megszűnt az a legfontosabb akadály, amely a kutatóintézeteket a közvetlen állami ellenőrzés alól kivevő, ugyanakkor több forrást ígérő törvény módosítását gátolta. A kormány összesen 49 kutatóintézeti ingatlant kíván átadni a magánosított HUN-REN kutatóhálózat számára.

A kormány most, öt év elteltével, radikálisan átalakítja a magyar tudomány legfőbb intézményrendszerét. Az új felépítésben a kutatóhálózat önálló jogi státusszal rendelkező, nem állami intézményként fog működni, amelynek irányítását egy kijelölt testület látja el. A testület tagjait a miniszterelnök jelöli ki, és a jövőben ők maguk dönthetnek az új tagok felvételéről is.

Freund Tamás, az MTA elnöke, a közelmúltban egy történelmi jelentőségű döntést kommentált, amely során egy négy órás közgyűlés keretében heves viták zajlottak. Kiemelte, hogy a szavazás eredménye egy rendkívül szűk többséget tükröz, ami azt mutatja, hogy jelentős elvárások övezi a kormányt a bizalom helyreállítása terén. Freund elmondta, hogy ő maga igennel voksolt, és hangsúlyozta, hogy a korábbi tudománypolitikai intézkedések körüli széleskörű bizalmatlanság ellenére most optimistán tekint a jövőbe. Meggyőződése, hogy amennyiben a kormány teljesíti ígéreteit, a kedélyek megnyugodhatnak, és a HUN-REN kutatóhálózat jó irányba indulhat.

Freund Tamás azt mondta, hogy a 80 milliárdos vételárat nem akarják felélni, a törzstőkéhez nem akarnak nyúlni, annak kamataiból szeretnének kutatásfejlesztési programokat indítani.

Az átalakítási folyamatot Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke irányítja, aki Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápol. Az elnök a menedzserszemléletet képviseli, és kiemelten fontosnak tartja a központosítást, a hatékonyság növelését és az innovációt. Véleménye szerint a jelenlegi struktúra túlságosan széttagolt, és a nemzetközi átvilágítások eredményeire hivatkozik, amelyek részletei a nyilvánosság számára egyelőre nem elérhetőek. Az 5000 akadémiai dolgozó véleményét azonban nem kérték ki a konkrét átalakítási tervekkel kapcsolatban; csupán általános fórumokat tartottak, valamint egy kérdőíves hangulatszondázásra került sor. Az Akadémia Dolgozók Fóruma, amely az alulról szerveződő kezdeményezések képviseletében áll, több ponton is bírálta a tervezetet. Aggályaikat nyílt levélben fogalmazták meg az akadémiai közgyűlés előtt, amelyben hangsúlyozták:

Kérjük a Közgyűlés tagjait, hogy utasítsák el a kormány vételi ajánlatát. Az ajánlat elfogadása ellentétes lenne az MTA kétszáz éves hagyományos értékeivel és az alapítók szándékaival. Továbbá, nincs biztosíték arra, hogy az akadémiai vagyon jövőbeli felhasználása a magyar tudomány érdekeit szolgálná.

Amikor az MTA-tól még Palkovics minisztersége alatt elvették a kutatóhálózatot, az Akadémia Lovász László féle vezetése is élénken tiltakozott, az akadémiai közgyűlés pedig nem szavazta meg a javaslatot. A kormány ennek ellenére keresztülvitte az akaratát. Amikor Lovász mandátumának lejárta után 2020-ban Freund Tamást választották akadémiai elnökké, ő is azt ígérte, hogy lépésekben vissza fogja szerezni a kutatóintézeteket. Ebből azonban nem lett semmi, és most már ő is lemondott erről. Mint az MTA szerdai közgyűlése elé terjesztett javaslat fogalmaz, ez

"A kormányzati szándék hiánya, amely lehetővé tenné a visszahelyezést, sajnos nem tette reálissá ezt az alternatívát."

Az MTA-t mára már csupán az ingatlanok tulajdonjoga kötötte össze a tőle függetlenített kutatóintézetekkel. A 2019-es évben ugyanis a tulajdonjog formálisan náluk maradt, mivel a kormány csak kisajátítással vehette volna el azt, a kutatóintézetek beleegyezése nélkül. Az ingatlanok használati jogáról azonban ingyen le kellett mondaniuk, ezek a kiszervezett kutatóhálózathoz kerültek. Az alkotmánybíróság ugyanakkor ezt az eljárást alkotmányellenesnek minősítette, de ez a tény nem változtatott a kialakult helyzeten. E kettős helyzet következményeként érdemi fejlesztések nem valósulhattak meg, a felújítások elmaradtak, ami folyamatos, bár lassú állagromlást eredményezett.

A 2019-es év során csak részben valósult meg a kutatóintézeti ingatlanok teljes átadása, amelyet a kormány most, az új HUN-REN törvény keretein belül kívánt rendezni. Ennek érdekében elengedhetetlen volt az MTA közgyűlésének jóváhagyása az ingatlanok értékesítéséhez. Információink szerint a kormány kezdetben egy meglehetősen alacsony, mindössze 20 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az MTA-nak, noha a 2022-es évben az MTA által készített értékbecslés alapján az érintett ingatlanok összértéke 130,9 milliárd forintra rúg.

Az elmúlt hetek során folytatott tárgyalások eredményeként jelentős előrelépés történt: a kormány végül egy 80 milliárd forintos ajánlatot tett az ingatlanportfólió megvásárlására, azonban szigorú feltételek mellett. A megállapodás értelmében az MTA a vételár 69 milliárd forintját csupán 2027-ben érheti el, addig ugyanis állampapírokban kell elhelyeznie az összeget. Ennek következtében a forrás csak két év múlva válik hozzáférhetővé számára, miközben a következő évi és a 2026-os költségvetést lényegesen nem befolyásolja.