Az óceán nem csupán egy festői háttér, hanem a klímavédelem elengedhetetlen szereplője.
Az óceánok megóvásának fontosságára hívták fel a figyelmet a nizzai UNOC3-konferencia résztvevői, köztük aktivisták, szakértők és európai parlamenti képviselők.
Az óceánok kulcsszerepet játszanak a globális hőmérséklet-emelkedés megfékezésében. A vízfelszín képes elnyelni a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 30%-át, valamint a hőtöbblet 90%-át is magába fogadja, azonban e fontos tényezőt eddig gyakran figyelmen kívül hagyták a klímaváltozás elleni diskurzusokban. Az óceánok azonban nem csupán passzív befogadók; súlyosan érintettek a szén-dioxid túlzott jelenlétének következményeiben, mint például a savasodás és a víz hőmérsékletének emelkedése. Ezek a változások jelentős hatással vannak az ökoszisztémákra, a rájuk épülő közösségekre és az óceán éghajlatot szabályozó funkciójára.
"A földgolyó lángol. Óceánjaink forrnak. A tudósok arról beszélnek, hogy még az óceánjaink is hőhullámoktól szenvednek, és mivel emelkedik a tengerszint, az elmerülés fenyeget bennünket" - mondta Emmanuel Macron francia elnök az ENSZ óceáni konferenciájának (UNOC) plenáris ülésén, a dél-franciaországi Nizzában.
A konferencián Macron hangsúlyozta, hogy "példátlan mozgósítás" indult az óceánok védelme érdekében. Az eseményen, ahol több mint 120 ország képviselői és 10 ezer résztvevő gyűlt össze, egyértelműen felszólították a világ vezetőit, hogy az óceánok kérdése is kerüljön a középpontba az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség tárgyalásai során.
A novemberi brazíliai COP30 éghajlat-változási konferencián várhatóan középpontba kerülnek az óceánok, ami jelentős előrelépést jelentene a korábbi diskurzusokhoz képest. Az eddigi tapasztalatok alapján a Párizsi Megállapodás, amely a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatti tartását célozza, csupán egy alkalommal említi az óceánok szerepét, hangsúlyozva, hogy az ökoszisztémák integritásának megőrzése kulcsfontosságú. Ez az új irányvonal arra utal, hogy a tenger védelme és fenntarthatósága egyre nagyobb figyelmet kap a globális klímapolitikai diskurzusban.
"Rendkívül késlekedünk. Sajnos a klímaváltozással foglalkozó konferenciák nem igazán vonták be kellőképpen az óceán kérdését a diskurzusba. Tudományos szempontból valóban előrelépéseket tapasztalunk, de a politikai aspektusokat tekintve még rengeteg területen szükséges a fejlődés" - nyilatkozza Louis Lambrechts, az Oceano Azul Alapítvány kutatója.
Az óceánok védelme és fenntarthatósága kulcsfontosságú téma a COP30 előtt. A világ vezetői, tudósai és környezetvédelmi aktivistái összegyűlnek, hogy megvitassák a tengerek és óceánok állapotát, valamint a globális felmelegedés hatásait. Az értekezletek célja, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki a tengeri ökoszisztémák megóvása érdekében, valamint hogy elősegítsék a fenntartható halászatot és a tengerparti közösségek támogatását. A résztvevők hangsúlyozzák, hogy az óceánok nem csupán a biodiverzitás szempontjából fontosak, hanem gazdasági és kulturális értelemben is nélkülözhetetlenek az emberi élet számára. A COP30-ra való felkészülés során a tudományos adatok és a helyi tapasztalatok összegyűjtése kulcsszerepet játszik a hatékony stratégiák kidolgozásában.
A nizzai csúcstalálkozón Macron kiemelte az óceánok szén-dioxid megkötésére képes potenciálját és éghajlati szabályozó szerepét. A francia elnök hangsúlyozta, hogy különösen fontos lépéseket tenni az óceánok védelme érdekében a közelgő COP30, az ENSZ 30. klímakonferenciája előtt.
Louis Lambrechts az Euronews Green számára hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás, a biológiai sokféleség védelme és az óceánok közötti összhang kialakítása elengedhetetlen lépés a fenntartható jövő felé.
"Nizzából fontos üzeneteket kell eljuttatnunk az őszi brazíliai éghajlat-változási konferencia résztvevőihez. Kulcsfontosságú, hogy tudatosítsuk bennük, miért elengedhetetlen az óceán védelme és megfelelő kezelése. Bármely cél, amit az éghajlatváltozással kapcsolatban kitűzünk, teljesen hiábavaló lenne, ha az óceán nem állna mellettünk" - hangsúlyozta a kutató.
Isabella Lövin, az Európai Parlament zöld frakciójának elkötelezett képviselője, korábban Svédország éghajlat- és környezetvédelmi minisztereként tevékenykedett. Miniszteri pályafutása során szenvedélyesen dolgozott azon, hogy az óceánok védelme is középpontba kerüljön az éghajlatváltozással kapcsolatos diskurzusokban. Azonban, mint hangsúlyozta, a gondolkodásmódbeli változások elérése nem volt egyszerű feladat, és hosszú időt igényelt.
Az emberek mindennapi életük során rengeteg dologra figyelniük kell: a szárazföld állapotára, az erdők megóvására, a légkör tisztaságára és a jégmezők védelmére. Az óceánok viszont rendkívül fontosak, hiszen kulcsszerepet játszanak a klíma szabályozásában. Ezért elengedhetetlen, hogy több párbeszédet folytassunk arról, miként tudnánk megóvni ezeket a hatalmas víztömegeket, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne lépje túl az 1,5 Celsius-fokot – tette hozzá.
Ana Vasconcelos, a Renew Europe centrista képviselőcsoportjának tagja, határozott véleménye szerint politikai súlytalanságnak számítana, ha az óceánok kérdését figyelmen kívül hagynánk az éghajlati és gazdasági egyeztetések során.
"Európának világos üzenettel kell képviseltetnie magát a COP30 rendezvényen: az óceán nem csupán díszlet, hanem a klímavédelem kulcsszereplője. Szeretném, ha az UNOC konkrét és érdemi kötelezettségvállalásokat fogalmazna meg, amelyek hűen tükrözik a válság súlyosságát és az óceán szerepét a megoldások keresésében" - hangsúlyozta.
Ez magában foglalja az egyértelmű, megvalósítható irányelvek kidolgozását, amelyek az óceánok globális irányítását célozzák. Fontos hangsúlyozni, hogy az óceán közös kincsünk, amelyet csakis globális együttműködéssel tudunk megvédeni - tette hozzá.
A COP30 küszöbén Franciaország és Brazília elindította a Kék NDC-kihívást, amely arra ösztönzi a nemzeteket, hogy az óceánok védelmét és fenntarthatóságát helyezzék a Párizsi Megállapodás céljai középpontjába. Az országoknak szeptemberig lehetőségük van benyújtani a frissített terveiket, amelyek tükrözik az óceánok szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Miért vannak veszélyben az óceánok?
Az óceánok éghajlatra gyakorolt hatása fokozatosan csökken, ami aggasztó tendencia.
A konferencia nyitányaként, június 8-án, a tudósok bemutatták az első Csillaghal-barométert, amely az óceánok egészségének felmérésére szolgál. Ezzel a célzott eszközzel a szakemberek megbízható alapot kívánnak nyújtani a politikai döntéshozók számára, hogy támogathassák az óceánok egészségének helyreállítását és nyomon követését. A jelentés kiemelte a tengerszint emelkedését, a rekordhőmérsékleteket, valamint a gyorsuló savasodást, figyelmeztetve a globális környezeti kihívásokra.
Ez aggasztó, hiszen eddig az óceán képes volt megfékezni az éghajlati katasztrófát.
Robert Blasiak egyetemi docens kifejtette, hogy "Ha az óceánok nem léteznének, a szárazföldön a hőmérséklet akár 50 Celsius-fokkal is emelkedhetne. Azonban a világunkban semmi sem jön ingyen. Az óceánok reagálnak a beérkező felesleges hőmennyiségre, és a jövőben a hőelnyelő képességükre nem támaszkodhatunk."
A Stockholmban tevékenykedő tudós az óceán hőmérsékletének emelkedését egy forró vízforraló analógiáján keresztül magyarázza: bár a víz felmelegedése lassabb folyamat, mint a levegőé, a hő megőrzésében viszont sokkal tartósabb, így hosszú időn át megmaradhat forró.
Szerinte a világ egyre inkább egy olyan kritikus pontra jut, ahol a holt zónák kialakulása miatt a tengeri élővilág nem képes fennmaradni. Ez a jelenség nem csupán az ökoszisztémák szén-dioxid-tároló képességét csökkenti, hanem a halállományokra és azokra a közösségekre is negatív hatással van, akik a halászatból élnek.
**Óceánok Védelmének Fontossága és Intézkedések a Fenntarthatóságért** A világ óceánjai nem csupán lenyűgöző szépségükkel, hanem életfontosságú ökoszisztémáikkal is hozzájárulnak bolygónk egészségéhez. Az óceánok védelme érdekében sürgető intézkedések szükségesek, hogy megőrizzük ezt a kincset a jövő generációi számára. Első lépésként létfontosságú, hogy csökkentsük a műanyag hulladékot, amely a tengerekben és óceánokban komoly károkat okoz. Az újrahasználható termékek és a környezetbarát alternatívák népszerűsítése segíthet a szennyezés mértékének csökkentésében. Egy másik elengedhetetlen intézkedés a halászat fenntarthatóbbá tétele. A túlhalászat megfékezése érdekében be kell vezetni a szigorúbb szabályozásokat, és támogatni kell a helyi közösségeket, hogy fenntartható módszereket alkalmazzanak. Továbbá, a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében globális együttműködésre van szükség. Az óceánok hőmérsékletének emelkedése és a savasodás komoly következményekkel jár, amelyek ellen mindannyiunknak tennünk kell. Az óceánok védelme nem csupán a természet megóvásáról szól, hanem az emberi élet minőségének megőrzéséről is. Cselekedjünk együtt, hogy megőrizzük ezt a csodálatos világot, és biztosítsuk a fenntarthatóságot a jövő számára!
Bár az óceán mélyén keletkezett károk egy része csupán évszázadok elteltével gyógyulhat meg, mégis léteznek olyan lépések, amelyeket már most megtehetünk a további problémák elkerülése érdekében.
A fenékvonóhálós halászat és a mélytengeri bányászat azonnali tiltása jelentős előnyöket hozhatna – állítja Lévy. Ezek a tevékenységek súlyosan veszélyeztetik az óceáni ökoszisztémákat, ráadásul a mélytengeri bányászat következményeinek jelentős része még felfedezésre vár.
Az Európai Unió 2023-as tengeri cselekvési tervében hangsúlyozta a tagállamok számára, hogy 2030-ig fokozatosan hagyják abba a fenékvonóhálós halászatot minden védett tengeri területen. Ez a lépés elengedhetetlen, hiszen a tengerfenék kulcsszerepet játszik az egészséges tengeri ökoszisztémák fenntartásában és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében.
Lövin szerint az óceánok védelmében a legfontosabb az elővigyázatosság elve, vagyis az olyan tevékenységek elkerülésének gondolata, amelyek olyan károkat okozhatnak, amelyekről még nem tudunk.
"Az elővigyázatossági megközelítést valóban komolyan kell vennünk, mert mi vagyunk a döntéshozók. Mi vagyunk azok, akiket felelősségre fognak vonni. Felelősséggel tartozunk a jövő generációiért" - mondta az Euronews Green-nek.
Vasconcelos arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy vállaljon központi és megbízható szerepet a Nemzetközi Tengerfenékhatóság (ISA) júliusi megbeszéléseiben. E lépés célja, hogy az óceánok kezelésének folyamata összhangba kerüljön az EU éghajlati és geopolitikai célkitűzéseivel.
Az UNOC előtt az Európai Unió közzétette az óceáni paktumot, amelyben 1 milliárd eurót ígért az óceánok védelmének, a tudománynak és a fenntartható halászatnak a támogatására. Azt is bejelentette, hogy 2027-ben javaslatot tesz egy óceánjogi aktusra, amelynek célja a tengeri területrendezés megerősítése és korszerűsítése a paktum prioritásainak - például az óceánok egészségének helyreállítása, a kék gazdaság kiépítése, valamint a kutatás és a tudás előmozdítása - megvalósítása érdekében.
Bár a javaslat nem volt olyan ambiciózus, mint amilyennek egyesek szerették volna, mivel Vasconcelos szerint nem világos, hogy honnan lesz az 1 milliárd euró, vezető óceánvédő civil szervezetek szerint pedig nincsenek konkrét védelmi intézkedések, széles körben üdvözölték, hogy az óceánok újra a beszélgetés tárgyát képezik, és hogy összekapcsolják a különböző óceánpolitikákat.
Nem mindenki osztozik azonban a jelenlévőkkel. A konferencián például távol maradt az Egyesült Államok kormánya, amely Trump elnök irányítása alatt lépett ki a Párizsi Megállapodásból, és egyoldalúan igyekszik népszerűsíteni a mélytengeri bányászatot.
Lövin éles kritikát fogalmazott meg az amerikai jelenlét hiányáról, hangsúlyozva, hogy ez ellentétben áll az EU és más globális vezetők által a bolygó megóvása érdekében tett erőfeszítésekkel. Kiemelte, hogy a jövő generációk védelme érdekében elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés.
