Bendarzsevszkij Anton megállapította, hogy az ukrán vezetés ráébredt: a katonai megoldások nem vezetnek eredményre az elveszített területek visszaszerzésében.

Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője, a közelmúltban Volodimir Zelenszkij friss nyilatkozatát értékelve úgy fogalmazott: ez az üzenet már Donald Trump és az új amerikai adminisztráció felé irányul, amely kifejezi Ukrajna nyitottságát a tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij hajlandóságot mutat a tűzszüneti megállapodás iránt, amennyiben a Kijev által ellenőrzött területek a NATO védelme alá kerülnek, és Ukrajna nem megszállt része csatlakozhat a szövetséghez. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az ország diplomáciai eszközökkel törekszik a háború mielőbbi lezárására, valamint a megszállt területek visszaszerzésére, de ezt csak akkor tudják megvalósítani, ha Ukrajna NATO-tagsága biztosítva van. Zelenszkij kifejtette, hogy a háború "bonyolult időszakba" lépett, és elismerte, hogy a diplomáciai megoldás keresése elengedhetetlen, mivel az ukrán hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő erőforrással a megszállt területek, beleértve a 2014 óta Oroszország által elfoglalt Krím-félszigetet, visszafoglalásához.

"Nyilván ez egy üzenet már Donald Trump, az új amerikai adminisztráció irányába, hogy Ukrajna hajlandó lenne leülni tárgyalni" - értékelte a nyilatkozatot az InfoRádióban Bendarzsevszkij Antont. A posztszovjet térség szakértője szerint ha január 20-án beiktatják az új elnököt, akkor az elsődleges feladata lesz, hogy véget vessen az orosz-ukrán háborúnak, és ebben indult meg a helyezkedés: az ukránok most jelzik, hogy ők hajlandók lennének rá, ha a nemzetközi közösség katonai-védelmi garanciákat vállalna értük.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője, Bendarzsevszkij Anton, hangsúlyozza, hogy Ukrajna számára a leglényegesebb kérdés nem csupán a háború végén elnyert területek sorsa, hanem sokkal inkább az, hogy mi biztosítja, hogy Oroszország nem indít újabb támadást egy lehetséges fegyverszünet után. Az óvatossága nem megalapozatlan, hiszen a történelem már tanúbizonyságot tett arról, hogy az invázió a Krím megszállása utáni minszki megállapodás ellenére is bekövetkezett 2022 februárjában. "Az ukránok azt állítják, hogy ha fegyverszünetet kötnek, az csupán egy alkalmat teremt Oroszország számára, hogy az elkövetkező években megerősítse magát, majd újra nekilásson Ukrajnának, hogy véglegesen befejezze, amit elkezdett" - tette hozzá a szakértő.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az ukrán elnök legutóbbi nyilatkozata jelentős fordulatot jelez, mivel korábban Volodimir Zelenszkij és Ukrajna határozottan elutasították a tárgyalásokat Oroszországgal. Sőt, 2022 őszén hivatalos rendeletet is kiadtak, amelyben kifejezték, hogy nem állnak szóba a jelenlegi orosz vezetéssel, Vlagyimir Putyinnal pedig egyenesen elzárkóztak a tárgyalásoktól. Most viszont az új megközelítés középpontjában a védelmi garancia áll, és amennyiben a NATO kiterjeszti védelmi rendszerét az ukrán által ellenőrzött területekre, Ukrajna nyitott lenne a tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna a többi megszállt területet diplomáciai eszközökkel kívánja visszanyerni. A térség szakértője szerint ennek az állításnak az a háttere, hogy...

Az ukrán vezetés is ráébredt arra, hogy a katonai megoldások nem elegendőek az elvesztett területek visszaszerzéséhez.

Felidézte, hogy az ukrán területi integritás helyreállítására többféle koncepció is született az évek során. Kezdetben a cél a nemzetközileg elismert határok, köztük a Krím-félsziget, valamint Donyeck és Luhansk visszaszerzése volt. Ezt követően a fókusz áthelyeződött, és a hangsúly a 2022 után elveszített területek visszafoglalására került. Ennek érdekében indult el a nyugati katonai támogatással megerősített ukrán ellentámadás 2023 nyarán, azonban az eredmények sajnos elmaradtak a várakozásoktól.

"Jelenleg az orosz oldal kezdeményezése dominál, míg az ukránok fokozatosan területeket veszítenek. Bendarzsevszkij Anton megjegyezte, hogy ez a nyilatkozat azt tükrözi, hogy Ukrajna katonai úton nem képes kezelni a helyzetet, és visszaszerezni a területeit. Az ukrán álláspont szerint azonban csak a konfliktus befagyasztásáról lehet szó, nem pedig tartós megoldásról, mivel Ukrajna továbbra is elutasítja, hogy elismerje területei tényleges elvesztését. Jelenlegi szándékuk csupán annyiból áll, hogy leüljenek tárgyalni, a jövő pedig majd eldönti a dolgokat; ha Oroszország vezetése változik, az sok mindenre hatással lehet, különösen, ha az ország egyszer szeretne kilépni a nemzetközi elszigeteltségből."

Az ukrán elnök a hét végén leváltotta a hadsereg szárazföldi erőinek parancsnokát. Bendarzsevszkij Anton úgy véli, a lépést az indokolja, hogy az ukrán fegyveres erők nem állnak jól a keleti fronton, fokozatos visszaszorulásban vannak, több ukrán védelmi vonalat sikerült az oroszoknak áttörniük az elmúlt időszakban. A szakértő azonban arra figyelmeztetett, hogy ez nem érint jelentős területeket, mert másfél évvel ezelőtt az oroszok 57 százalékát birtokolták a donyecki területeknek, és ez mostanra 65 százalékra növekedett, de "még közel sem állnak ott, hogy Donyeck egészét be tudják kebelezni".