Az olcsóbb Széchenyi Kártya hitelek felforgatták a kis- és középvállalkozások finanszírozási igényeit, komoly lendületet adva a hitelkeresletnek.
A program során vizsgált három időszak alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy a csökkenő kamatszintek jelentős hatással voltak a hiteligénylések növekedésére, mind a beruházási, mind a likviditási hiteltermékek terén. 2024 novemberében, amikor a kormány döntése nyomán a beruházási célú Széchenyi Kártya kamatszintje az öt százalékról három és fél százalékra csökkent, drámai mértékben megnőtt a kereslet az érintett hiteltermékek iránt. 2025 február közepéig az ügyfelek által benyújtott havi hitelkérelmek átlagos száma 46 százalékkal, míg az igényelt átlagos havi összeg 40 százalékkal emelkedett a megelőző három hónaphoz viszonyítva.
Február 17-től a bankok és a Kavosz Zrt. önkéntes hozzájárulásának köszönhetően a Széchenyi Kártya beruházási hiteleinek kamatszintje 50 bázisponttal csökkent, elérve a háromszázalékos szintet. Ez a lépés jelentős élénkülést hozott a hitelkeresletben: az ügyfelek által benyújtott hiteligénylések havi átlagos darabszáma a novembertől február közepéig terjedő időszakhoz képest több mint egyharmaddal emelkedett. Még figyelemreméltóbb a 2024 nyárához viszonyított összehasonlítás, amikor átlagosan 892 igénylés érkezett; az idei tavasz során havonta átlagosan 1749 ügyfél kérte a Széchenyi Kártya beruházási hitelét. A február és április közötti időszakban az ügyfelek havi átlagban 53,5 milliárd forintot igényeltek a bankoktól beruházási célokra, szemben a november-februári időszak 37,9 milliárdjával. Ezzel szemben 2024 augusztusában és októberében az átlagos havi kölcsönösszeg csupán 27,2 milliárd forint volt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentés jelentős hatással van a keresletre, amit a likviditási típusú Széchenyi Kártya termékek adatai is jól tükröznek.
A novemberi kamatcsökkentés nem érintette a folyószámla- és likviditási Széchenyi Kártya hiteleket, ami jelentős hatással volt a piaci trendekre. 2022 novemberétől 2023 februárjáig, a három hónap átlagához képest, a havi hiteligény darabszáma 12, míg az igényelt összeg 46 százalékkal csökkent. Az ügyfelek egyre inkább elfordulnak a likviditási hitelektől, amit jól tükröz, hogy ezek a termékek soha nem látott mélységekbe süllyedtek: a Széchenyi Kártya folyósítások közül csupán 50 százalékot képviselnek a folyószámlahitelek, míg a vállalkozások napi működésük finanszírozásához igényelt forrásoknak kevesebb mint 40 százaléka származik ezekből. Ez a tendencia új kihívások elé állítja a piaci szereplőket, hiszen soha nem volt még példa ilyen arányú visszaesésre.
A kamatcsökkentést követő két hónapban havonta átlagosan 2800 finanszírozási igény érkezett, ami 112 százalékkal magasabb az év eleji időszak átlagánál és 87 százalékkal haladja meg 2024 őszének adatait. A havi átlagban igényelt 133,1 milliárdos összeg közel négyszerese a tavaly november és idén február közti időszak átlagának, de kétszer nagyobb annál a 66,4 milliárdos átlagos havi összegnél is, amennyi kölcsönre tavaly nyáron jelentkeztek az ügyfelek. Szabados Richárd szerint a Széchenyi Kártya Program célzott kamatcsökkentései hatékony eszköznek bizonyultak a vállalkozói hitelkereslet élénkítésére. A kedvezőbb feltételek fokozott beruházási és működési hajlandóságot váltottak ki a hazai kkv-k körében, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi stabilitáshoz. Az államtitkár hangsúlyozta: a következő hónapokban a Széchenyi Kártya továbbra is a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások első számú finanszírozási terméke maradhat, a kedvező kondícióknak köszönhetően a nagyvállalatok mellett immár a kkv-szektorba is visszatérhet a hiteldinamika.
