Budapest vezetése azt javasolja, hogy a rendszeres gyorshajtók járműveit vegyék el, mivel aggodalomra ad okot, hogy januárra a főváros költségvetésében már nem marad elegendő pénz a kifizetések lebonyolítására.

A fővárosi önkormányzat azt javasolja az Orbán-kormánynak, hogy a súlyosan gyorshajtó járműveket hat hónapra vonják el, és ha az elkövető újra megszegi a szabályokat, akkor a járművet véglegesen kobozzák el.

A fővárosi képviselők számára komoly pénzügyi döntések meghozatala vár a közgyűlés következő, szerdai ülésén. Az önkormányzat jövő évi működésének pénzügyi kereteit meghatározó költségvetés ügyében Sára Botond, a fővárosi kormányhivatal fideszes főispánja már előre jelezte, hogy kifogásolja azt, ami meglehetősen szokatlan egy hatósági vezetőtől. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Népszava kérdésére elmondta, hogy legfeljebb törvényességi észrevételt tehet, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés elfogadja a 2025-ös költségvetési rendeletet. A kérdés persze az, hogy a fővárosi frakciók milyen mértékben támogatják a költségvetési javaslatot. A héten már zajlott egy szakmai konzultáció a témában, és Karácsony Gergely is további egyeztetéseket folytat a frakciókkal az ülés előtt.

A városvezetés meglehetősen unortodox módon Budapest önrendelkezés jogának biztosítása érdekében azt javasolja a testületnek, hogy jövőre a kormány által elvárt 89 milliárd forint helyett 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizessen be a város. Budapest ugyanis nem kíván többé többet befizetni az államkasszába, mint amennyi támogatást kap a központi költségvetéstől a kötelező feladatok ellátására. Az elmúlt években ugyanis egyre nagyobbra nyílt az olló az államkasszából kapott bevételek, illetve az oda történő befizetések között. Az idén már 34 milliárddal többet fizetett be az önkormányzat, mint amennyit kapott, jövőre pedig 50 milliárd lenne a mínusz.

Kiss Ambrus: Budapest következő évben ötvenmilliárd forinttal alacsonyabb összegű szolidaritási hozzájárulást fog teljesíteni, mint amit az Orbán-kormány előre látott.

"Budapest nem tud ennyivel többet befizetni a a közszolgáltatások jelenlegi színvonalának fenntartása mellett. Ez a 437,4 milliárd forint főösszegű 2025-ös költségvetés sarokpontja, a többi olyan belső átcsoportosítás, amiről lehet vitatkozni" - mondja Kiss Ambrus.

A költségvetés lesz az origója több más szintén a következő közgyűlésen napirendre kerülő javaslatnak is, így például a 2025-29 közötti évekre szóló szakszervezetekkel kötött bérmegállapodásnak. A hét körös egyeztetés eredményeként született megállapodás 23 elemből áll, beleértve a foglalkozás egészségügyet, a lakhatási kérdéseket és az üdülővagyon hasznosítását, de a legfontosabb pontja kétségtelenül a béremelés. Jövő évre 8 + 1 százalékos béremelésre tett ígéretet a városvezetést, a következő évekre pedig 5 százalékos reálbéremelésre (az infláció felett ennyivel emelnék a fizetéseket). Ez jövőre nyolcmilliárd forintos pluszkiadást jelent az idei évhez képest. A béremelés azonban csak a jövő évi költségvetés elfogadása esetén fizethető ki.

A béremelés elhalasztása mellett egy még komolyabb gond merülhet fel, ha a közgyűlés nem hosszabbítja meg a főváros folyószámlahitel-keretét. 2025. január 2-ára a főváros pénzei kimerülnek, ami miatt a cégek, intézmények és a hivatal munkatársai nem tudják majd megkapni a béreiket. A januárban 40 milliárd forintról induló hitelkeret az iparűzési adóból befolyó összegek alakulásához igazodva szeptemberre 60 milliárdra emelkedik, majd az adóbefizetések érkezésével visszaesik 40 milliárdra, amit az év végére vissza kell fizetni.

Karácsony Gergely kijelentette: a főváros nem kívánja továbbra is nettó befizetőként terhelni a költségvetést. Jövőre a főváros csupán annyi szolidaritási hozzájárulást fog teljesíteni, amennyi állami támogatásban részesül.

A Fidesz javaslatára megvizsgálták a lakásrezsi támogatási programot és jövőre 50 százalékos emelésre tesznek javaslatot. A 130 ezernél kisebb nyugdíjjal rendelkezők a jelenlegi 24 ezer helyett 36 ezer forint jóváírását kérhetik a rezsiszámlákból, míg a különféle szociális indokok alapján jogosulttá válók 48 ezer helyett 72 ezer forintot kaphatnak. A támogatás egész évben kérhető. A költségvetésből 400 millió forintot költenének erre.

A közgyűlés napirendjén nem csupán pénzügyi kérdések szerepelnek, hanem két kiemelkedő javaslat is, amelyek a városvezetést mélyen megdöbbentették. Az októberben üzembe helyezett 26 új traffipax mindössze egy hét alatt 38 790 gyorshajtást regisztrált, és számos eset rendkívül magas sebességgel történt. E tapasztalatok fényében a főváros élve a felterjesztési jogával, az osztrák példákat figyelembe véve, azt ajánlja a kormánynak, hogy a lakott területen 50 km/h, míg lakott területen kívül 75 km/h sebességhatárt túllépő gépjárműveket első alkalommal határozottan, hat hónapra vonják vissza. Amennyiben a szabálysértés két éven belül megismétlődik, a járművet véglegesen el kell kobozni. A döntés joga azonban a kormány kezében van.

Karácsony Gergely kijelentette, hogy Budapesten a célja a halálos közúti balesetek számának teljes megszüntetése.

A másik ügy a fővárosi kikötőket az idevágó rendelet szabályozása okán most jogosulatlanul használó cégeket érinti, amelyek az év végégig, illetve az új kikötő helyek megnyílásáig, de legkésőbb jövő év végéig normál díjazás mellett használhatják a pontonokat.