Donald Trump ígéretet tett arra, hogy a világ biztonságosabb helyévé alakítja azt, ám a kérdés az, hogy valóban elérte-e ezt a célt?

Amikor Donald Trump januárban másodszor is hivatalba lépett az Egyesült Államok elnökeként, egy fontos ígéretet fogalmazott meg. "A legnagyobb büszkeségem az lesz, ha békét teremtettem és egyesítettem az embereket" - hangsúlyozta a közönség előtt, amely az Egyesült Államok határain túl is hallotta szavait.

Pár hónappal később, első külföldi útja alkalmával – amely három jómódú arab országot érintett – Trump büszkén hangoztatta, hogy betartja ígéretét. "Büszkén állíthatom, hogy a világ most sokkal védettebb hely" – mondta, Ukrajnára utalva. "Úgy vélem, hogy két-három héten belül még inkább biztonságosabbá válik."

A kérdés megválaszolásához számos különböző perspektíva áll rendelkezésre.

Kihívást jelent elfordulni a valóságtól a világ talán két legmeghatározóbb konfliktusának színhelyén.

Donald Trump elnök büszkén hangoztatja, hogy ő az egyetlen politikai vezető, aki képes párbeszédet folytatni orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Eközben azonban Oroszország a 2022-es átfogó invázió óta soha nem látott mennyiségű drónnal és rakétával sújtja Ukrajnát.

Trump többször is felszólított a gázai tűzszünetre, de a Vöröskereszt tábori kórházának személyzete szerint a héten a legtöbb fegyveres sérültet látták el, mióta több mint egy éve megnyitották a klinikát - írja a BBC.

Más frontokon azonban vannak némi reménysugarak a sötétségben.

Az Egyesült Államok és Irán között nukleáris tárgyalások folynak, amelyeket az amerikai elnök ösztönöz, aki ragaszkodik ahhoz, hogy jó megállapodást akar elérni és elkerülni egy pusztító háborút.

A következő tárgyalási fordulóra, amelynek közvetítője Omán, várhatóan vasárnap kerül sor. Eközben izgalmas találgatások látnak napvilágot arról, hogy Izrael esetleg saját katonai akciókat tervez Irán ellen. A legfrissebb információk szerint, ahogy a Nap Híre is beszámolt róla, Izrael péntek hajnalban már el is indított egy támadást Irán irányába. További részletekért kattintsanak ide!

Szíria nagyobb eséllyel tud szembenézni a veszélyes belső feszültségekkel és a mély szegénységgel, miután Donald Trump elnök a múlt hónapban hirtelen bejelentette, hogy szaúdi szövetségese sürgetésére feloldja az országra kiszabott szankciókat.

"Ez a legnehezebb, ugyanakkor a legígéretesebb időszak" - fogalmazott David Harland, a genfi Humanitárius Párbeszéd Központ ügyvezető igazgatója. "Jelenleg több háború zajlik a világ különböző pontjain, mint valaha, de emellett számos konfliktus került a tárgyalások színpadára, és néhány esetben biztató előrelépések is tapasztalhatók."

"Persze, hogy félnek tőle" - mondta K. T. Mcfarland, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója, aki pénteken részt vesz a BBC World Service vitájában arról, hogy az elnök biztonságosabbá vagy veszélyesebbé teszi-e a világot.

"Béke az erőn keresztül" mottója azon a meggyőződésén alapul, hogy puszta személyiségének ereje, merész fenyegetései és közvetlen telefonhívásai véget vethetnek a háborúknak. Donald Trump a választások előtt azt is kijelentette, hogy egy nap alatt véget vethet az ukrajnai háborúknak - de nyilvánvalóan ezzel nem járt sikerrel.

Ugyanakkor Trumpnak sikerült visszaterelnie az orosz és ukrán tisztviselőket a tárgyalóasztalhoz, de néhány fontos fogolycsere mellett alig történt előrelépés. Putyin elnök nem mutat jeleket arra, hogy készen állna ennek a súlyos háborúnak a befejezésére.

Donald Trump "pokoli büntetéssel" fenyegető ultimátumai a Hamásznak, valamint az Izraelre nehezedő nyomás hozzájárultak ahhoz, hogy januárban megszülethessen a gázai tűzszüneti megállapodás, mindez pedig a hivatalba lépése előtt történt, január 20-án. Azonban a Trump által "epikusnak" titulált fegyverszünet márciusra már összeomlott.

"Nem szeret a részletekbe menni" - mondta egy arab diplomata, hangsúlyozva, hogy az elnök a mélyen összetett konfliktusokban a gyors és egyszerű megállapodásokat részesíti előnyben.

"Mindannyian vágyunk a megállapodásokra, ám tisztában vagyunk azzal, hogy ezek nem lehetnek hatékonyak vagy tartósak, ha békemegállapodások helyett csupán háborúbefejező egyezségekről van szó" - nyilatkozta Martin Griffiths, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese, aki jelenleg a Mediation Group International ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik.

Trump, aki magát a világ legnagyobb forradalmáraként aposztrofálja, gyakran kicsinyli le a tapasztalt diplomáciai szakemberek tudását. "Talán ismerik a folyók és hegyek útvonalait, de az üzletkötés fortélyait nem értik" – nyilatkozta korábban.

Ehelyett inkább a saját ingatlanpiacának szakértőit részesíti előnyben, különösen golfpartnerét, a korábbi ingatlanügyvédet és befektetőt, Steve Witkoffot. Ő az, aki a legbonyolultabb és legérzékenyebb ügyeket intézi Ukrajnával, Gázával, Iránnal és egyéb országokkal kapcsolatban.

Trump elnök "Make America Great Again" (Tegyük újra naggyá Amerikát) kampánya nem csupán egy sajátos politikai stratégiát képvisel, hanem mélyebb hatásokkal is bír. Átformálta a nemzetközi kapcsolatok dinamikáját, és megkérdőjelezte a második világháború óta fennálló, szabályokra épülő világrendet, amely a globális stabilitás és biztonság fundamentumát jelentette. Ezzel új kihívások elé állította a hagyományos diplomáciát és a nemzetközi együttműködést.

A szövetségesek és az ellenfelek számára egyaránt bevezetett magas vámok nem csupán megtorló adókat eredményeztek, hanem egy olyan globális kereskedelmi háború rémét is magukkal hozták, amely tovább súlyosbította a már meglévő nemzetközi szövetségek terheit.

Ez a helyzet másokat is mozgásba hozott, beleértve a NATO katonai szövetséget is, amelynek vezetője most hangsúlyozza Washington kérését, miszerint a tagállamoknak jelentős mértékben meg kell emelniük a katonai költségvetésüket.

Az amerikai elnök büszkén hangoztatta, hogy ő maga is hozzájárult az India és Pakisztán között tartózkodó határátlépő támadások következtében kialakult tűzszünet megteremtéséhez. Az Egyesült Államok késlekedő, de végül döntő közbelépése jelentős fordulatot hozott a helyzetben, azonban érdemes megemlíteni, hogy más fontos szereplők is aktívan részt vettek a megoldás keresésében.

Az "America First" üzletorientált megközelítése azt is magában foglalja, hogy más, például a szudáni borzalmas mészárlásokhoz hasonló konfliktusok nem kapják meg a figyelmét.

Sok területen a harcoló felek az ásványkincsek és a befektetési lehetőségek vonzó ígéretével próbálnak udvarolni, hogy erősítsék alkupozíciójukat. Az elnök által a háború sújtotta Kongóban javasolt "biztonságért ásványkincsekért" megállapodás például jelentős aggodalmakat keltett, mivel sokan attól tartanak, hogy ez a megoldás nem érinti a konfliktus mélyebb gyökereit.

"Ha egy ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodással lehetne véget vetni évtizedek óta tartó háborúknak, akkor vannak olyan országok, amelyek már rég megoldották volna ezt a problémát" - mondta Comfort Ero, az International Crisis Group elnöke.

Kormánya által az ENSZ segélyszervezeteinek juttatott támogatások csökkentése és az amerikai segélyszervezet, az USAID felszámolása szintén súlyosbította a sok régióban élő menekültek és marginalizált emberek szenvedéseit, és fokozta a feszültségeket.

Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetén, mindössze néhány hónap elteltével, egyre inkább érzékelhetővé vált frusztrációja a hajthatatlan szereplők miatt. Ez a feszültség arra sarkallta, hogy olyan kijelentéseket tegyen, miszerint "kiszáll" a különböző konfliktusokból, például az ukrajnai helyzetből, elkerülve ezzel a további bonyodalmakat.

"A megállapodások örökké tartanak" - közölte Martin Griffiths, az ENSZ volt főtitkárhelyettese. "El kell kezdeni, és be kell tartani".