Töltesz hosszú órákat a számítógép képernyője előtt? Íme néhány hasznos tipp, hogyan védd meg magadat ettől a modern kori népbetegségtől!
Érdekes módon a kemény fizikai munkavégzés és az ülő életmód is hasonló egészségi problémákhoz vezethet, például az aranyér kialakulásához. Ebben a cikkben felfedezzük, miért jellemző a mozgásszegény életmódra az aranyér megjelenése, és milyen lépéseket tehetünk a megelőzés érdekében.
Ha őszintén végigpörgetjük a napunk eseményeit, a következő képet kapjuk: reggel beugrunk az autóba vagy felszállunk a tömegközlekedésre, majd a munkahelyünkre érve, általában az íróasztalunk mögött találjuk magunkat. Az ebédszünetek során is ritkán hagyjuk el a sarki bolt környékét, este pedig a kanapéra ugrunk, hogy egy kis pihenést nyerjünk a nap végén. Azonban a testünk nem erre a mozdulatlanságra lett "kitalálva", és ez sajnos meg is mutatkozik azokon, akik túlnyomórészt ülő életmódot folytatnak: gyakori derék-, nyak- és hátfájdalmak, súlygyarapodás, romló keringés és a stressz szintjének emelkedése jellemzi őket, nem is beszélve az aranyér kellemetlen következményeiről, ami a modern élet egyik legelterjedtebb problémája.
Az ülőmunka során a kismedencei régió, beleértve a végbélnyílás környékét is, folyamatos nyomásnak van kitéve. Ez a tartós nyomás hozzájárulhat az erek kitágulásához és gyulladásához, ami aranyérbetegség kialakulásához vezethet. A mozgásszegény életmód – és nem ritkán az irodai ételek egészségtelensége – miatt a székrekedés kockázata is megnő, és a székelés során kifejtett erőlködés tovább fokozza a végbélnyílás körüli vénák terhelését.
Az aranyér egy olyan vénás érköteg, amely mindenkinél megtalálható, és kulcsszerepet játszik a széklettartás és -ürítés folyamatában. Teljesen természetes, hogy ez az érköteg időnként kitágul, ám ha ez a tágulás tartósan fennáll és kellemetlen tüneteket okoz, akkor már aranyérbetegségről beszélünk. Két fő típust különböztetünk meg: az egyik a külső aranyér, amely a végbélnyílás környékén tapintható és látható csomókat képez, míg a másik a belső aranyér, amely gyakran friss, piros vér megjelenésével jelezheti jelenlétét a széklet felszínén vagy a vécépapíron.
Bár az aranyér kialakulásának kockázata ülőmunka mellett folyamatosan fennáll, néhány hasznos tanács betartásával jelentősen csökkenthetjük a panaszok megjelenésének esélyét. Fontos, hogy rendszeresen, óránként felálljunk és átmozgassuk a megfáradt izmainkat – ez serkenti a vérkeringést és frissítő hatással bír. A gyorsételek helyett érdemes bőségesen fogyasztani nyers zöldségeket, gyümölcsöket és teljes kiőrlésű gabonákat, ezáltal növelve a rostbevitelt, ami segít a bélműködés javításában. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy naponta legalább két liter folyadékot – például cukrozatlan gyümölcs- vagy gyógynövényteát, illetve vizet – fogyasszunk, hiszen ez segít lágyítani a székletet, így az könnyebben üríthetővé válik.
Aranyeres panaszok esetén a megfelelő higiénia kiemelkedő fontosságú. Amennyiben a székletben lévő baktériumok behatolnak a sérült vénafalakba, az gyulladást és fokozott fájdalmat okozhat. Az érzékeny területen célszerű elkerülni a durva vécépapírokat, mivel ezek irritálhatják a bőrt. Sokan ilyenkor hajlamosak a nedves törlőkendő használatára, de ez nem mindig a legjobb megoldás. A lehúzható kendők gyakran eltávolítják a bőr természetes védőrétegét, és ha túlzottan mélyen használjuk őket, az súlyosbíthatja a problémát, mivel megsérthetik az aranyeres csomókat. Továbbá, a női intim mosakodószerek általában savas összetevőket tartalmaznak, így ezek alkalmazása is kerülendő. A legjobb megoldás, ha kifejezetten erre a célra kifejlesztett tisztálkodószert választunk, vagy, ha lehetőségünk van rá, zuhanyozzunk le a székletürítést követően.
