"Az ilyen jellegű kihallgatásokra már volt példa a magyar történelem során" – így fogalmazott Karácsony Gergely, amikor a rendőrségen tett nyilatkozatát tette közzé.

Közzétették a főpolgármester szó szerinti vallomását, amelyben a gyanúsítást nem ismerte el, de ennél többet is mondott - például a hatalom gyakorlóiról, politikai utasításokról, szabadságról, szerelemről és büszkeségről.

Pénteken Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét a nyomozók rabosították és gyanúsítottként hallgatták ki. A vádemelés hátterében az áll, hogy részt vett a június 28-án megtartott, betiltott Pride-felvonulás szervezésében, amelyen több százezer ember vonult fel. A helyszínen több százan gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat a politikai vezető iránt, aki szivárványos Budapest-pólóban érkezett a Nemzeti Nyomozó Iroda épületéhez.

Karácsony a kihallgatás után kifejtette, hogy a vele szemben megfogalmazott vádakat alaptalannak tartja. Az önkormányzati események esetében ugyanis a gyülekezési törvény nem érvényes. Ennek fényében panaszt nyújtott be, és a kihallgatás során nem válaszolt a feltett kérdésekre; helyette inkább egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejtette az álláspontját, mintegy vallomásként. Ezt a nyilatkozatot most publikálták.

"A gyanúsítást megértettem, azzal szemben panasszal élek, bűncselekményt nem követtem el.

Budapest Főváros Önkormányzata, amelynek főpolgármesterként én képviselem, 2025. június 28-án megrendezte a Budapest Büszkeség menetét mint önkormányzati eseményt. E rendezvény kapcsán én is ösztönöztem a lakosságot, hogy csatlakozzanak hozzánk.

A büntető törvénykönyv szerint a terhemre rótt bűncselekmény elkövetéséhez három tényállási elemnek kellene teljesülnie. Egy: megtiltott, kettő: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlést, három: szervezni vagy az azon való részvételre felhívni kell.

Az állami és önkormányzati események nem esnek a gyülekezési törvény hatálya alá. Az állam és az önkormányzatok nem rendelkeznek a "gyülekezéshez való joggal", amely kizárólag a polgárokra és azok szervezeteire vonatkozik a közhatalommal szemben. Ezt a jogi elvet világosan megfogalmazták az állampolgári jogok országgyűlési biztosának állásfoglalásától kezdve az Alkotmánybíróság döntéseiig, ahol minden releváns jogi szerv egyöntetűen megerősítette ezt a nézetet. Tudomásom szerint eddig egyetlen eset sem történt, amikor akár az állam, akár a helyi önkormányzat vagy bármely állami intézmény gyülekezési törvény alá tartozó rendezvénynek minősített volna bármilyen állami vagy önkormányzati eseményt.

A gyanúsítás így nyilvánvalóan alaptalan. Ezt a büntetőeljárást a tisztelt nyomozó hatóság kormányzati utasítás alapján, politikai indíttatásból végzi. Éppen ezért nem kívánok válaszolni a felmerülő kérdésekre. Az igazságért a bíróság előtt fogok harcolni.

Sajnálom Önöket, hogy ahelyett, hogy a valódi ügyeikkel foglalkozhatnának, ebben kell részt venniük.