A magyar gazdaság valószínűleg megússza a várható krízist, de Nagy Márton ennek aligha örül majd.
Az Erste elemzői úgy vélik, hogy az idei évre nem prognosztizálnak recessziót.
Az idei év kedvezően indult a magyar gazdaság számára, azonban a második és különösen a harmadik negyedév jelentősen csökkentette az év eleji optimizmust. Az Erste elemzői szerint a 2024-es évre most reálisnak tűnik egy 0,5 százalék körüli éves GDP-növekedés. Az idei év vártnál sokkal gyengébb bővülése hatással lesz a következő év gazdasági teljesítményére. Ezt súlyosbítja a stagnáló és visszafogott külső gazdasági környezet, valamint a továbbra is bizonytalan kilátások, amely összességében egy 2 százalék körüli GDP-növekedést valószínűsíthet 2025-re – hangzott el az Erste legutóbbi sajtótájékoztatóján.
A legnagyobb problémát az általános bizalomhiány jelenti. A fogyasztói- és az üzleti bizalmi indexek is azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők a kilátásaikat tekintve összességében pesszimisták. Emiatt kevesebb a beruházás és csökken az építőipar teljesítménye. Az építőiparban az új szerződések volumene is már inkább enyhén lefelé tartó tendenciát mutatott az elmúlt hónapokban két év stagnálás után. A következő években ugyan jelentős, elsősorban az autóiparhoz kapcsolódó beruházásoknál indulhat el a termelést, ám a járműgyártás jelenlegi helyzete miatt egyelőre bizonytalan, mennyire tudják majd kihasználni a cégek a tervezett kapacitásokat.
Az infláció kedvezőbben alakult idén, mint amire az év elején számítani lehetett. A gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye, és a mérsékelt kereslet miatt az árak alakulása szempontjából meghatározó gazdasági szereplők csak kisebb mértékben tudtak emelni. Az éves átlagos infláció így 3,6 százalék körül alakulhat 2024-ben. Jövőre a piaci szolgáltatások esetében fennmaradhat a mérséklődő tendencia, míg a gyengébb forintárfolyamés az élelmiszerárak felfelé húzhatják a pénzromlás ütemét 2025-ben. Összességében jövőre a korábban előre jelzettnél valamivel mérsékeltebb, az ideihez hasonló mértékű éves átlagos inflációra lehet számítani.
A jegybanki alapkamat a gyenge növekedési ütem és kedvező inflációs mutatók ellenére az év második felében nem csökkent olyan mértékben, ahogyan azt a piaci várakozások előre jelezték. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan decemberben is a kamatszint fenntartása mellett dönt, így az év végén 6,50 százalékos alapkamatot könyvelhetünk el. Ez a kamatszint már nem tűnik ki jelentősen a regionális átlagból, ami csökkenti a jegybank mozgásterét a jövőbeli döntések során. Ha a gazdasági körülmények nem romlanak, jövőre elindulhat az alapkamat fokozatos csökkentése, és az irányadó ráta 2025 végére akár 5,50 százalékra is lecsökkenhet.
A forint euróval szembeni árfolyama a nyári viszonylagos stabilitás után sokat gyengült az elmúlt hetekben. A magyar fizetőeszköz további gyors leértékelődését ugyanakkor semmi nem indokolja, így az euró/forint árfolyam a következő időszakban a 400-410-es sávban stabilizálódhat. Középtávon viszont fennmaradhat a lassú leértékelődés trendje, amely éves szinten átlagban 1,5-2 százalékos forint leértékelődést hozhat. Az euró/forint árfolyam 2025 végén 410, míg 2026 végén 415 forint lehet.
