Harminckilenc évvel ezelőtt a Népújság olvasói egy különleges betekintést nyerhettek a csernobili atomkatasztrófa eseményeibe. Az akkor megjelent cikkek igyekeztek feltárni a tragikus baleset következményeit és hatásait, amelyek nemcsak Ukrajnát, hanem az
1986. április 26-án tragikus esemény játszódott le az erőmű területén: egy robbanás rázta meg a létesítményt, amely következtében hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe. A kibocsátott sugárzás szintje több százszorosa volt annak, amit a hirosimai atomtámadás során tapasztaltak. A Csernobili katasztrófát a Szovjetunió igyekezett eltitkolni, miközben a nukleáris felhő, amely elérte Amerikát is, vészesen terjedt Európa felett.
Ma 39 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án, egy szombati éjszakán, Csernobilban, Ukrajnában, éjfél után nem sokkal, pontosan 1 óra 23 perckor egy súlyosan elhibázott kísérlet tragikus következményekkel járt. A reaktor irányítása kicsúszott a szakemberek kezei közül, és néhány másodperc leforgása alatt két hatalmas robbanás rázta meg az épületet, amelynek következtében bekövetkezett a nukleáris olvadás. A detonáció következtében az épület teteje és falai szétszakadtak, és hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe. Azóta tudjuk, hogy a kibocsátott sugárzás mértéke több százszorosan meghaladta azt, amit a II. világháború alatt Hirosimára és Nagaszakira ledobott amerikai atombombák okoztak.
A szovjet hatalom minden igyekezetével próbálta titkolni a Csernobili katasztrófát, ám Svédországban már április 26-án észlelték a Szovjetunióból érkező radioaktív felhők nyomait. A szennyezés nemcsak Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot sújtotta, hanem további több mint két tucat európai országot is érintett, összesen 45 260 négyzetkilométernyi földet fertőzött meg cézium-137 izotópja. Magyarországra a szennyezés két hullámban érkezett: az első április 29-én, Skandinávián, Lengyelországon és Csehszlovákián keresztül jutott el, főleg az északi és északnyugati területeken érezhető volt. A második, jelentősebb szennyeződés május 7-én Románián és Jugoszlávián át érkezett, és a következő napok esői mosták a radioaktív részecskéket a talajba. A Magyarországot ért radioaktív terhelés enyhe-közepes szintűnek számított. Az 1986 tavaszán bekövetkezett események következtében a radioaktív felhő Európa jelentős részét beborította, egészen az Egyesült Államok keleti partjáig eljutott, sőt Írországban többször is tapasztaltak radioaktív esőzéseket.
Csernobil tragédiájának áldozatai közül a pontos számot a mai napig nem sikerült meghatározni.
Nem tudni, pontosan hányan estek áldozatul a katasztrófának. A Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a sugárzás miatt fellépő betegségek áldozatainak száma 4 ezerre tehető. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom 2006-ban közzétett tanulmánya szerint viszont a sugárhatás két évtized alatt mintegy 200 ezer megbetegedést okozott, de a folyamat folytatódását prognosztizálák a Szovjetunió utódállamaiban.
