Ezért hátborzongató Trumpék ígérete: szakítanak Európával?

Az Egyesült Államok a jövőben már nem kívánja fenntartani a biztonsági garanciák szerepét az öreg kontinensen.

Mi is történt az elmúlt néhány napban? Ami a legfontosabb, Európa vezetői hidegzuhanyként szembesültek azzal, hogy az Egyesült Államok lényegében azt közölte: ha egyelőre papíron nem is (hiszen a NATO - legalábbis egyelőre - biztosan nem szűnik meg), de abban az értelemben, hogy mit tekintenek valódi súlypontnak, vége a korábbi katonai és társadalmi szövetségnek, és mindenki jobban teszi, ha a saját dolgára koncentrál.

Pete Hegseth, az amerikai védelmi miniszter szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusnak "véget kell vetni". Kifejtette, hogy Kijev NATO-csatlakozása nem reális elképzelés, és azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem fogja továbbra is prioritásként kezelni az európai és ukrán biztonság helyzetét. Hegseth szerint a Trump-kormányzat figyelme inkább az Egyesült Államok saját határainak védelmére és a Kínával szembeni elrettentésre összpontosít.

Hegseth véleménye szerint "Uncle Sam már nem lehet Uncle Sucker", ami magyarul annyit tesz, hogy Amerika többé nem engedheti meg magának, hogy balek legyen. Ebből következik, hogy Európának, valamint a többi NATO-tagállamnak is jelentősen nagyobb részesedést kell vállalnia a katonai terhekben. Pontosabban, a jelenlegi 2 százalékos GDP-arányos költés helyett 5 százalékra kellene emelniük a kiadásaikat.

A Trump-kormányzat törekvése, hogy függetlenítsen magát Európától, és az ukrajnai konfliktust egyértelműen európai problémaként kezelje, jelentős eltérést mutat a Biden-adminisztráció megközelítésével szemben. Míg Biden a transzatlanti szövetség megerősítésére, valamint Ukrajna támogatására helyezte a hangsúlyt külpolitikájában, addig Trump más irányt képvisel – ezt hangsúlyozza a CNN. Az amerikai közvélemény szerint Trump szándéka egyértelműen a konfliktus lezárására irányul, a helyzet azonban az, hogy az európai országokat, akik a békefolyamat terheit viselnék, lényegében kizárná a tárgyalásokból. Ezt alátámasztja, hogy az amerikai és orosz delegációk Szaúd-Arábiában egy asztalhoz ültek, de európai politikai szereplők nem vettek részt a megbeszéléseken.

Másrészt - és ez alighanem Európa és az európai NATO-szövetségesek számára ennél is nagyobb probléma - az Egyesült Államok a továbbiakban nem kíván az öreg kontinens biztonsági garanciája lenni. A probléma súlyosságát értékelve Emmanuel Macron francia államfő - aki korábban már hajlandónak mutatkozott a nukleáris elrettentés eszközéhez is nyúlni - rendkívüli válságtanácskozást hívott össze hétfőre. (A Blikk kérdezte Orbán Viktor sajtótitkárságát arról, hogy a magyar kormányfő kapott-e meghívást, és ha igen, részt vesz-e a találkozón, de nem kaptunk választ. Amint a megkeresésünkkel kapcsolatban reakció érkezik, cikkünket frissítjük.) Mert akárhonnan is nézzük, a NATO az amerikai hadigépezet - és különösen a nukleáris elrettentő erő - nélkül lényegében nem sokat ér, és ezt pontosan tudják a szövetség tagjai, de ellenfelei is. Nem meglepő, hogy az észak-atlanti szövetség kisebb, Oroszországhoz legközelebb álló keleti szárnyának országai különösen aggódnak az USA visszalépése miatt.

Andris Sprūds védelmi miniszter a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok "teljes mértékben elengedhetetlen" szerepet játszik az Oroszország agressziójának megfékezésében. Ezzel szemben a litván miniszterelnök, Gintautas Paluckas az amerikai lépést egyfajta ébresztőként és figyelmeztetésként értékelte, kijelentve, hogy Európának ideje felébredni, mivel eddig túlságosan passzív volt, és képtelen volt hatékony döntéseket hozni saját védelme érdekében.

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke szintén arra figyelmeztetett, hogy vége azoknak a napoknak, amikor az Egyesült Államok garantáltan támogatta Európát. Arra szólította fel a kontinenst, hogy fogjanak össze egy egységes hadsereg és külpolitika létrehozása érdekében.

"Néhány nappal ezelőtt Trump elnök beszámolt nekem a Putyinnal folytatott beszélgetéséről. Egyszer sem említette, hogy Amerikának szüksége van Európára annál az asztalnál. Ez sokat elárul" - mondta Zelenszkij a szombati müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében.

A múlt homályába veszett az az időszak, amikor Amerika csupán hagyományból állt Európa mellett, mint hűséges szövetséges.

- fűzte hozzá.

Zelenszkij figyelmeztetése csupán néhány órával azelőtt érkezett, hogy Keith Kellogg, a Trump-kormányzat orosz-ukrán megbízottja ugyanezen a konferencián kijelentette: Ukrajna részt vesz a béketárgyalásokon, míg Európa viszont nem fog ott lenni.

Sir John Major, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke a BBC-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a demokrácia veszélyben van, mivel az Egyesült Államok visszalép a világban betöltött vezető szerepéből.

Az egykori kormányfő szerint ugyanis Donald Trump amerikai elnök amerikai "elszigetelődési politikája" olyan hatalmi vákuumot hoz létre, amely olyan nemzeteket bátorít fel, mint Oroszország és Kína. Mayor, aki 1990 és 1997 között volt brit miniszterelnök, azt mondta, hogy a Szovjetunió összeomlása óta elért eredmények most megfordulnak - és hogy "nem kétséges", hogy Oroszország hamarosan máshová is betör.

A NATO, azaz az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, a hidegháborús időszak egyik kulcsfontosságú alkotása, amely a nyugati országok védelmét hivatott biztosítani a Szovjetunióval és annak szövetségeseivel szemben. A szervezet alapelve a kölcsönös elrettentés, amely egy rendkívül egyszerű, de rendkívül félelmetes logikán alapul: a nukleáris hatalmak tudatában vannak annak, hogy bárkiből bárki lehet a célpont, és ennek a tudásnak köszönhetően kerülik a nyílt konfliktust. A nukleáris fegyverek kölcsönös birtoklása azt jelenti, hogy egy esetleges támadás kölcsönös pusztuláshoz vezetne, amit eddig egyetlen nagyhatalom sem vállalt be. A NATO hírhedt ötödik cikkelye kimondja, hogy a szövetség tagjainak bármilyen fegyveres támadását közös fenyegetésként kell kezelni, és ennek megfelelően lépéseket kell tenni a béke és a biztonság helyreállítása érdekében. Ugyanakkor nem részletezi, hogy ezt a választ diplomáciai vagy katonai eszközökkel kell-e végrehajtani. Az amerikai politikai nyilatkozatok által okozott zűrzavar gyengíti a NATO egységét, ami nemcsak belső feszültségeket szül, hanem azt a képet is kelti az ellenfelekben, hogy a NATO vezetői nem lennének képesek, vagy nem akarnának határozottan fellépni egy esetleges agresszióval szemben. Ez pedig súlyos következményekkel járhat Európa biztonságára nézve.