A K-Monitor 2024-es tevékenységei különleges figyelmet érdemelnek. Az év során számos innovatív projektet indítottak, amelyek célja a közérdekű adatok átláthatóságának növelése és a társadalmi részvétel ösztönzése volt. A K-Monitor nemcsak a digitális esz
A kegyelmi botránnyal kezdődő közéleti hullámvasút az elmúlt másfél évtized talán legizgalmasabb időszakát hozta el a 2024-es évben. Az államfő és az igazságügyi miniszter bukása új politikai tájat formált, miközben egy friss ellenzéki erő is színre lépett. A kormánypárt pedig egyre inkább kétségbeesetten próbálja kezelni a helyzetet, mivel politikai eszköztáruk láthatóan nem elegendő az új kihívóval való szembenézéshez. A korrupciós ügyek azonban továbbra sem hagyták el a színpadot, így a K-Monitor számára 2024-ben is bőven akadt tennivaló. Mostani beszámolónkban ezt a helyzetet igyekszünk röviden összefoglalni.
A kegyelmi botránnyal kezdődött politikai átrendeződés egyre súlyosbodó gazdasági adatokkal párosult, hiszen az euró árfolyama két éve nem látott mélypontra süllyedt. A magyar EU-elnökség alatt fagyos légkör uralkodott, és komoly EU-s támogatások tűntek el, mintha ködbe vesztek volna. Eközben az uniós és amerikai választások zajlottak, a világ szeme pedig az orosz-ukrán háborún volt, amelyre a kormány hivatkozva továbbra is fenntartotta a veszélyhelyzeti intézkedéseket. A szuverenitás és a gazdasági semlegesség mantrái egyre hangosabbá váltak, miközben az ország orosz gázbeszerzései nőttek, és kínai hitel iránti kérelmek is születtek. Legalább annyira biztató, hogy Magyarország hitelezővé lépett elő: az állam 200 millió eurót nyújtott Csádnak, ráadásul nulla százalékos kamatláb mellett.
Ez is azt mutatja, hogy nem mindenki került hátrányos helyzetbe. Tiborcz István jelentős adókedvezményekre számíthatott a körüljárt műemlék-újításai révén, míg Garancsi István érdekeltségei óriási nyereséget realizáltak az akkumulátorgyárak építése során. Mészáros Lőrinc vagyonának másfélszeres növekedése sem elhanyagolható. Az állami vagyon magánalapítványokba történő átjátszása továbbra is folytatódik, a már létező alapítványok pedig tízmilliárdos összegeket zsebelnek be a nekik juttatott MOL és Richter részvényekből.
A Vodafone tavalyi felvásárlása után a reptér állami irányítás alá vonása újabb jelentős infrastrukturális beruházást hozott a kormány közelébe, amely milliárdos tételt jelent. Eközben a vasúti közlekedés helyzete válságosabb, mint valaha; a sínhálózat és a mozdonyok csak a közlekedni kívánó polgárok számára tűnnek stratégiai fontosságúnak. Ráadásul kiderült, hogy a magyar állam 16 ezer milliárd forintot szánhat közútépítésre a Mészáros Lőrinchez köthető autópálya-koncesszió keretében, miközben Orbán Viktor decemberben kijelentette, hogy a pályaudvarok felújításának finanszírozása meghaladja a lehetőségeiket, ezért 99 évre bérbe kívánják adni a területet magánberuházóknak.
A K-Monitor 2024-ben megújult stratégiáját követve azon dolgozott, hogy nehezebb legyen eltéríteni Magyarországon a közpénzeket, az állampolgárok tájékozódhassanak a hatalmat gyakorlók döntéseiről, beleszólhassanak ezekbe, és fejlődjön a demokratikus közigazgatás eszménye, elsősorban a magyar önkormányzatokban. Folytattuk a Korrupcióellenes Munkacsoportban és uniós operatív programok monitoring bizottságaiban való részvételt, illetve a jogállamisági eljáráshoz kapcsolódó, konkrét korrupcióellenes intézkedések kikényszerítésére és a bürokratikus folyamatok közérthetőbbé tételére irányuló munkát. Sokat dolgoztunk azon is, hogy fontos információkhoz jusson a nyilvánosság: idén is számos dolgot tőlünk tudhattatok meg és adatpereink, elemzéseink nyomán. Emellett helyi szinten szisztematikusan dolgoztunk az átláthatóság és a társadalmi részvétel erősítése érdekében, támogatva a progresszív, tenni akaró helyi szereplőket.
A K-Monitor korrupciófigyelői 2024-ben lenyűgöző eredményeket értek el a számok tükrében:
A kormány lépésről lépésre szűkíti az önkormányzatok mozgásterét, és a 2024-es év már most sejthető irányvonalával kapcsolatban figyelmeztető jeleket kaptunk. A K-Monitor által felfedezett, 2023 végén készült pénzügyminisztériumi dokumentum alapján a kormány még soha nem látott mértékű megszorításokat tervez az önkormányzati feladatok finanszírozásában.
A helyi iparűzési adó rendszerének átalakítása jelentős hatással bír, hiszen a befolyt összeg egy részét a járási fejlesztési alapokhoz irányítják, majd pályázati úton osztják el. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy célja a hátrányos helyzetű járások támogatása, ám elemzők szerint inkább arra szolgál, hogy csökkentse az ellenzéki önkormányzatok lehetőségeit, miközben a kormány fokozottabb beleszólást nyer abba, hogy mely települések milyen mértékű forrásokhoz juthatnak. Közben azt is észlelhetjük, hogy éppen az önkormányzati szinten bontakoznak ki a legérdekesebb kezdeményezések, amelyek célja a közigazgatás átláthatóságának, emberközeliségének és hatékonyságának növelése. Nyilvánvaló, hogy a kormány számára zavaró tényező minden olyan település, ahol akár Fideszes polgármester is eltér a központi irányvonalaktól, és a helyi közpolitikát a lakosság érdekei szerint formálja, sokszor a helyiek elismerésére.
Ezért is tartjuk alapvetően fontosnak az önkormányzatiság megerősítését és a jó kormányzás támogatását. Az elmúlt évek tapasztalatai világosan rávilágítottak arra, hogy azokban a településekben, ahol az önkormányzat vezetése a hatalom gyakorlása helyett a kormányzás minőségének javítására összpontosít, rövid időn belül kézzelfogható eredmények válhatnak valóra. Legyen szó a lakossággal való kapcsolatok szorosabbá tételéről, innovatív projektek megvalósításáról, átláthatóság növeléséről vagy a hivatalon belüli szemléletformálásról, ezek mind hozzájárulnak a közösség fejlődéséhez.
A 2024-es év során különösen kiemelt figyelmet fordítottunk a június 9-i önkormányzati választásokra. Ennek kapcsán elindítottuk a Nyitott Önkormányzatok kezdeményezésünket, ami a transzparenciát és a közérthetőséget népszerűsíti. Ezen felül folytattuk az Ez a Minimum! Programot is, amely célja, hogy alapvető etikai normákat teremtsen a kampányokban. A téma mélyebb megértése érdekében az Átlátszóval közösen podcast sorozatot indítottunk, amelyben a legfontosabb irányelveket gyűjtöttük össze az etikus önkormányzati kampányokhoz. Az év második felében a helyi demokrácia megerősítésére összpontosítottunk, amelynek részeként fejlesztettük a Partimap és a Közérthető Költségvetés applikációinkat. Ezen kívül más civil szervezetekkel való együttműködésünk keretében a költségvetési átláthatóságra is hangsúlyt fektettünk. Tréningeket tartottunk, hogy felkészítsük a közösségeket, és november végén konferenciát szerveztünk, ahol a helyi demokrácia legfontosabb kérdéseit vitattuk meg, különös figyelmet szentelve az új önkormányzati ciklus kezdetének kihívásaira és lehetőségeire.
Az Átlátszó és a Transparency International Magyarország közös kezdeményezése, az Ez a Minimum! program 2019 óta számos képviselő számára nyújtott alapot, akik közül többen polgármesteri pozíciót is elnyertek. E program célja a helyi átláthatóság fokozása, és valóban több településen is pozitív változásokat hozott. A legfrissebb tavaszi felmérésünk azt mutatta, hogy azok az önkormányzatok, amelyek csatlakoztak a kezdeményezéshez, jelentős előrelépést mutattak az átláthatóság terén. Ugyanakkor világossá vált, hogy még mindig bőven akad tennivaló, hiszen a legtöbb érintett önkormányzat esetében van lehetőség a további fejlődésre. Az Ez a Minimum! program keretrendszere továbbra is elérhető a jelöltek és az átláthatóságra figyelő civil szervezetek számára, lehetővé téve számukra, hogy ezen irányelvek alapján javítsák a helyi adatközlési gyakorlatokat. Mint minden kezdeményezés, az Ez a Minimum! program is szükségszerűen megújításra szorul, ezért idén elindult a módszertanának frissítése, hogy még hatékonyabb eszközöket kínálhasson a jövőben.
Jelentős előrelépést tudtak felmutatni a részvételiség területén is az elszántabb önkormányzatok, akik számos innovatív megoldást alkalmaztak az elmúlt évek során, nem ritkán a K-Monitor szakmai anyagait is használva. Széles körben elterjedt a részvételi költségvetés, de népszerűvé váltak más eszközök is, mint például a közösségi gyűlés. Ezzel együtt még nem történ meg helyi szinten a széleskörű demokratikus áttörés, a jó példák inkább csak szigetszerűen működnek, és néha az is felmerül, hogy az ilyen projekteket megszorításokra hivatkozva lassítsák, vagy leállítsák. Fontos feladat a jövőre nézve, hogy ezek tovább finomodjanak és kialakuljanak azon csatornák és fórumok, amelyek segítségével - a gazdasági kihívások ellenére - tovább terjedhetnek.
Úgy tűnik, hogy az "Ez a Minimum!" projekt nem csupán az önkormányzatok hozzáállásának megváltoztatására hat, hanem a civil közösségek igényeinek is új irányt ad. Idén a CKA támogatásával 13 pest megyei településen összefogtak a civilek, és megalapították a CKA Pest megyei Civil Térségi Hálózatot, hogy fokozzák az önkormányzatok átláthatóságát – mi is aktívan részt vettünk ebben a munkában. Bár a 13 önkormányzat közül végül csak hat esetében tapasztalhattunk kisebb-nagyobb változásokat a nyár elejéig, a kezdeményezés potenciálisan újabb hasonló kampányok alapjául szolgálhat, és erőteljes hatással lehet a helyi közösségekre is, akik jogosan várják el, sőt, kikényszerítik az önkormányzatok átláthatóbb működését.
A K-Monitor 2024-ben egy új kezdeményezést indított Nyitott Önkormányzat néven, amely a minimumprogramon túlmutatva arra ösztönzi a polgármesterjelölteket, hogy konkrét, a saját településükre vonatkozó, ellenőrizhető vállalásokat tegyenek. Célunk, hogy segítsük az önkormányzatokat abban, hogy jobban átláthatóvá, elszámoltathatóvá és az állampolgári részvétel számára nyitottabbá váljanak. Márciusban workshopot tartottunk OGP szakértőkkel, ahol a nyílt kormányzás alapelveit és lehetséges kezdeményezéseit vitattuk meg az önkormányzati döntéshozókkal. Emellett egy kiadványt is készítettünk, amelyben összegyűjtöttük a legfontosabb irányelveket. Eddig 40 polgármesterjelölt tett vállalást, közülük 7-en sikeresen elnyerték a mandátumukat. Terézváros új polgármestere, Soproni Tamás már meg is valósította egyik vállalását, amikor a helyi népszavazás keretében a kerület lakóinak véleményét figyelembe véve megszüntették a rövid távú lakáskiadást.
Nem elhanyagolható szempont a munkánk szempontjából, hogy a fővárosi közgyűlés már az első ülésén kiemelten foglalkozott az önkormányzati átláthatóság kérdésével. Ezen felül konzultációk indultak a fővárosi átláthatóság javítására, és több olyan reformról is határoztak, amelyeket a K-Monitor is sürgetett. Jövőre mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a tervek valóban életre keljenek.
Az önkormányzatokkal foglalkozó munkánk keretében egy különleges, négy részes podcast sorozatot indítottunk az Átlátszóval együttműködve. A műsor során hivatali vezetőkkel, önkormányzati szakértőkkel, civil aktivistákkal és polgármesterekkel beszélgettünk, hogy mélyebben megérthessük az átláthatóság és a közösségi részvétel fontosságát. Minden epizód egy új szemszögből közelíti meg ezeket a kulcsfontosságú témákat, lehetőséget biztosítva a nézők számára, hogy betekintést nyerjenek az önkormányzati működés rejtelmeibe.
A Közösen Monitorozunk projektünk fázisváltáshoz érkezett, így az év végéhez közeledve szeretnénk összegyűjteni és bemutatni a helyi partnereinkkel végzett tevékenységeinket. Az együttműködéseink középpontjában a helyi részvétel és átláthatóság állt, amelyeket a K-Monitor digitális eszközeinek segítségével valósítottunk meg.
A projektek nem csupán a konkrét ügyek szempontjából bizonyultak hasznosnak, hanem jelentős mértékben hozzájárultak a civil szervezetek együttműködésének erősítéséhez is, különösen a technológiai és kommunikációs készségeik fejlesztésében. Ezen kívül a K-Monitor is képes volt informatikai eszközeit a partnerek valós igényeire alapozva továbbfejleszteni. A visszajelzések alapján a projekt legfőbb sikere abban rejlik, hogy az offline és online jelenlét hatékony ötvözésével a résztvevők új, értékes kapcsolatokat alakítottak ki a helyi közösséggel. Ezzel párhuzamosan bővítették önkéntes és támogatóik körét, amely hozzájárult a helyi demokratikus környezet és vitakultúra megerősödéséhez, valamint az alulról jövő részvételi igények növekedéséhez.
A fenti tevékenységek összefogásának érdekében november végén megrendeztük a „Helyi demokrácia a gyakorlatban” című kétnapos konferenciát. E rendezvény célja az volt, hogy különböző önkormányzati vezetőkkel, civil szervezetek képviselőivel, valamint hazai és nemzetközi szakértőkkel közösen megvitatjuk a nyitott, átlátható és a részvételi demokráciára épülő önkormányzatok kialakításához szükséges lépéseket. A konferencián részt vett többek között Karácsony Gergely főpolgármester, a fővárosi frakciók tagjai, valamint Érd, Terézváros és Zugló polgármesterei is. Emellett képviseltették magukat hazai civil mozgalmak és nemzetközi partnereink Lengyelországból, Litvániából, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Szerbiából és Szlovéniából, hogy együtt gondolkodjunk a helyi demokrácia fejlődéséről és a közösségi részvétel erősítéséről.
**Önkormányzati választások: A kampányetika jelentősége** Az önkormányzati választások mindig izgalmas időszakot hoznak magukkal, hiszen a helyi közösségek életét meghatározó döntések születnek. Azonban a választási kampányok során nemcsak a politikai programok és ígéretek, hanem a kampány etikája is kulcsszerepet játszik. A kampányetika lényege, hogy a jelöltek és pártok felelősségteljesen, tisztességesen és átláthatóan kommunikáljanak a választókkal. A választási időszak során gyakran találkozunk olyan praktikákkal, amelyek nemcsak hogy félrevezethetik a közönséget, hanem a demokratikus folyamat hitelességét is alááshatják. Fontos, hogy a jelöltek elkerüljék a hamis információk terjesztését, a másik fél lejáratását, vagy a félelemkeltést. A tisztességes kampány nemcsak a választási eredményekre van hatással, hanem hosszú távon is formálja a közéleti diskurzust és a társadalmi kohéziót. A választók felelőssége is, hogy kritikusan szemléljék a kampányokat, és ne dőljenek be a manipulációknak. A tudatos választás érdekében érdemes tájékozódni a jelöltek programjairól, és figyelni az általuk képviselt értékekre. Az önkormányzati választások nem csupán a politikai hatalom megszerzéséről szólnak, hanem a közösségek jövőjéről is. Ezért elengedhetetlen, hogy a kampányok során érvényesüljön a tisztelet, az őszinteség és a felelősségvállalás. Csak így építhetünk olyan helyi közösségeket, ahol mindenki hangja számít, és ahol a demokratikus értékek valóban érvényesülnek.
Régi probléma, hogy országos és önkormányzati szinten egyaránt elterjedt gyakorlat a hivatali erőforrások kampánycélra való felhasználása. Miután jogszabályi szinte nem várható érdemi változás, fontosnak tartottuk, hogy legalább kimondjuk azokat a sztenderdeket, amelyekhez ragaszkodnia kéne minden jelöltnek, aki komolyan veszi az etikus kormányzat. Ennek érdekében szempontrendszert állítottunk fel a törvényes és tisztességes kampány folytatásához, összeszedtünk néhány rossz példát, monitoroztuk a megkérdőjelezhető gyakorlatokat valamint kérdőívet készítettünk, amiben érintettek olyan esetekről mondhatták el a véleményüket, amik a "szürke zónába" tartoznak, ezzel segítve munkánkat. Szeretnénk, hogy legalább a vita elinduljon arról, hogy mit tekintünk etikus kampánynak, amely egy jövőbeli szabályozás kialakítását is segítheti.
Korrupcióellenes szervezetként az idei év során számos kihívással néztünk szembe: figyelemmel kísérni a közpénzek felhasználását, felfedni a visszaéléseket, támogató kezet nyújtani az egyre szűkülő nyilvánosság számára az információkhoz való hozzáférés terén, valamint alternatív megoldásokat kínálni a hatalomgyakorlás kirekesztő és tekintélyelvű formáival szemben, mind országos, mind helyi szinten.
Továbbra is tagjai vagyunk az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportnak, mert azt gondoljuk, hogy minden lehetőséggel élni kell, amely javíthatja a korrupcióellenes fellépés kereteit. Mindezt konstruktív - kritikus szemlélettel tesszük. Az Átlátszó és a Transparency International Magyarország képviselőivel egyetértésben idén sem szavaztuk meg a Korrupcióellenes Munkacsoport éves jelentését. Álláspontunk szerint a jelentés nem ad valós képet a Magyarországi korrupciós problémákról és nem tartalmaz elég ambiciózus vállalásokat. Hiányoltuk a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézést, problémának tekintették, hogy a jelentés említést sem tesz több kiemelt korrupciós kockázatról, mint amilyen a pártfinanszírozás, a kampányköltések, a vagyonnyilatkozatok, vagy éppen a közérdekű bejelentők helyzete, kifogásolták hogy számos fontos korrupcióellenes jogszabályt, mint amilyen a bejelentővédelmi törvény, egyeztetés nélkül fogadott el kormány parlamenti többsége. A TI-Magyarországgal egyúttal különjelentést készítettünk, amelyhez a Munkacsoport további öt civil tagja csatlakozott és mindaz olvasható, ami kimaradt a Korrupcióellenes Munkacsoport 2023-as éves jelentéséből.
Az EU-s feltételességi mechanizmus mellett számos más uniós folyamatban is aktívan részt vettünk. Az EU nyitott társadalmi egyeztetési keretein belül, partner szervezetekkel együttműködve, hozzájárultunk az EU jogállamisági jelentéséhez kapcsolódó nyilvános konzultációhoz. A civil szervezetek által készített közös anyag részletesen elemzi, hogy Magyarország továbbra is képtelen garantálni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni intézményi kapacitásokat, valamint a szankciók hatékonyságának hiányát. Az Európai Bizottság július végén közzétett jelentése megállapította, hogy Magyarország nem mutatott előrelépést a lobbitevékenység és a forgóajtó-jelenség átfogó reformjainak elfogadásában, valamint a vagyonnyilatkozatok rendszerének megerősítésében, ami a hatékony ellenőrzés és végrehajtás alapját képezné. Ezen kívül, a magas szintű korrupciós esetek nyomozásában, vádhatósági eljárásokban és jogerős ítéletek terén sem történt komoly előrelépés. Összességében a korrupcióval foglalkozó fejezetben a Bizottság jelentése nagyrészt megerősíti a mi tapasztalatainkat és aggodalmainkat.
A TOP Plusz monitoring bizottságának 2023-as tevékenysége jelentős részben a korábban meghirdetett felhívások értékelési szempontjainak áttekintésére összpontosított, míg 2024 inkább a programok végrehajtásának szellemében telt. A megyei keretek több mint 50%-a már támogatói döntéssel rendelkezik, míg Budapestre szánt forrásokból csupán három felhívást tettek közzé, és eddig még nem született támogatási szerződés. Kértük, hogy a jövőbeli megyei programok módosításaikor az MB-tagokat értesítsék, és részletes tájékoztatást kérünk a megvalósuló projektek kedvezményezettjeinek beszámolási kötelezettségeiről, valamint a fenntartási időszak ellenőrzésének menetéről – ezekről az információkról még várjuk a válaszokat. Idén először módosították a TOP Pluszt, ami a költségvetés körülbelül 1,5%-os átcsoportosítását eredményezte; ez a lépés hozzájárult a tervezett félidős módosítás előkészítéséhez, amelyet a magyar kormánynak 2025. március 31-ig kell benyújtania az Európai Bizottsághoz. Az eddigi legfontosabb előrelépés az volt, hogy betekintést nyertünk a területfejlesztési projektek támogatási rendszerébe, ahol a minisztérium és a megyei hatóságok közösen döntenek a támogatásra kerülő pályázatokról, ez a folyamat a döntéselőkészítő bizottságok keretein belül zajlik. Bár a döntéshozatali folyamat nagyrészt formálisnak tűnik, egy korábban átláthatatlan rendszer most nyílni látszik, ami megnehezíti, hogy politikai érdekek érvényesüljenek a szakmai szempontokkal szemben. Az átláthatóság növekedése lehetőséget ad arra, hogy a pályázatokban felmerülő kockázati tényezőket azonosítsuk, és javaslatokat tegyünk az intézményrendszer számára a potenciálisan problémás pályázatok kiszűrésére – ez azonban már a következő év feladata lesz.
A többi operatív program monitoring bizottságában részt vevő civil szereplőkkel folytattuk a korábbi együttműködést és tudásmegosztást. Ennek keretében közösen megfogalmaztuk, hogy érdemes lenne mélyebben is foglalkozni azokkal a kiemelt projektekkel, amelyekre a legjelentősebb uniós források áramlanak. Jelenleg azonban a monitoring bizottságok tartalmi rálátása és befolyása e projektekkel kapcsolatban sajnos meglehetősen korlátozott.
Idén nyolc új pert indítottunk közérdekű adatokért, ami jelentős lépés a transzparencia irányába. Ebből három ügyben már jogerős döntést hoztak a javunkra, míg két esetben nem jogerősen sikerült győznünk. Az idei év során nem csupán saját érdekeinket képviseltük, hanem civil és újságírói partnereinket is támogattuk az adatokhoz való hozzáférésben. Segítettük Romhányi Balázst, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetőjét, hogy hozzáférjen a MÁK nyugdíjfolyósítási adataihoz a kutatásához. Ezen kívül képviseletet biztosítunk a Népszavának és a Magyar Hangnak is, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyeket az állam igyekszik eltitkolni.
A Kormány és az egészségügyi szektor képviselői nap mint nap tájékoztatnak bennünket azokról az intézkedésekről, amelyeket a rendszerben felmerülő problémák megoldására tesznek. Ennek ellenére a várólisták továbbra is növekednek, a forráshiány továbbra is súlyos problémát jelent, és a magánszektor egyre inkább átláthatatlanná válik. Valószínűleg jobban megérthetnénk ezeket a folyamatokat, ha nyilvánosságra kerülne az a titkos tanulmány, amelyet a Boston Consulting Group készített az egészségügy átalakításának alapjául. Ezen kívül szakmai viták is zajlanának a tervezett intézkedésekről. A K-Monitor 2021 óta folytatja a harcot azért, hogy megtudja, mi rejlik a BCG által készített dokumentumban, azonban eddig nem jártunk sikerrel. A Belügyminisztérium ellen indított perünkből 2023-ban másodfokon ugyan győztünk, de a Kúria meghozott döntése sajnos megfordította az eredményt, így most az Alkotmánybíróság álláspontjára várunk. Emellett külön pert indítottunk a tanulmányt készítő BCG ellen is, és az ügy Strasbourgig jutott, mivel a Kormány eddig nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság 2020-as határozatát, amely a cégek perelhetőségének biztosítására vonatkozik. Ennek hiányában a cégek jogi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyására számíthatnak, mivel nem kell tartaniuk következményektől. Ez a helyzet egy globális tanácsadó cégtől nem éppen biztató üzenet, de úgy tűnik, számukra fontosabb a kormányzati kapcsolatok ápolása, mint az átláthatóság.
Izgalmas fordulatokat vett a Bajnai-kormány egyik kormányülésének összefoglalója és annak mellékleteiért lassan három éve folyó perünk, ugyanis a jogerős ítélet ellenére sem kaptuk meg a Kormányirodától az összes igényelt dokumentumot. Miután a végrehajtás rendben megindult, 2024 tavaszán váratlanul keresetlevelet kaptunk a bíróságtól: a Miniszterelnöki Kormányiroda a K-Monitor ellen indított pert, a végrehajtás megszüntetése iránt. A minisztérium tehát olyannyira kitartott amellett, hogy nem léteztek a törvény által előírt mellékletek, hogy a végrehajtás megszüntetése érdekében az adatigénylőt perelte be. Így lettünk alperesek a saját ügyünkben, és így voltunk kénytelenek védekezni egy olyan ügyben, amit eredetileg mi indítottunk. Végül a végrehajtási perben sem fogadták a Kormányiroda érveit: a pert ismét első-, majd másodfokon is megnyertük 2024 októberében, így közel három évvel az adatigénylés benyújtását követően tovább folytatódik majd a végrehajtási eljárás a kormányülések mellékleteiért.
Rengeteget fektettünk abba, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegyük a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Az év során két webinárt szerveztünk civil szervezetek és újságírók számára, ahol az adatigénylés rejtelmeit bontogattuk. Ezen kívül workshopot tartottunk olyan ügyvédeknek, akik rendszeresen képviselik a civileket és a sajtót adatperekben. Tapasztalatainkat és hasznos tanácsainkat rendszeresen megosztottuk a blogunkon, emellett egy új honlapot indítottunk, amely bemutatja, hogyan lehet állampolgárként hozzáférni az állam működéséből származó közérdekű adatokhoz.
Több mint hatvan blogposztban számoltunk be jogszabály módosításokról, értékeltük különféle közintézmények teljesítményét, mutattunk rá visszás közpénzköltésekre és adtunk tájékoztatást közérdekű ügyekről.
Segítettünk Fazekas Sándor és Bánki Erik Fideszes képviselőknek a hibás vagyonnyilatkozataik kijavításában. Részletesen bemutattuk, hogyan gyengítette a kormány a vagyonnyilatkozati rendszert, miközben az EU felé reformként állította be a saját intézkedéseit.
Bemutattuk a 2023-as év legdrágább állami rendezvényeit, mindet Balásy Gyula érdekeltségei szervezték. Az értelmetlen közpénzköltések követése során frissítettük a az elszúrt EU-s beruházásokról szóló térképünket is.
A Corvinus Befektetési Zrt., amely az állam támogatásával végzi a jelentős felvásárlásokat és eladásokat, elutasította kérésünket, hogy nyilvánosságra hozza az 500 millió forintot meghaladó tranzakciók listáját. Az állami cég arra hivatkozott, hogy az általunk kért információk üzleti titoknak minősülnek, és nem állnak rendelkezésre a kívánt formában. Ezt követően a K-Monitor jogi lépéseket tett a Corvinus Zrt. ellen, és az első tárgyalást követően a Corvinus végül részben teljesítette a K-Monitor áprilisi adatigénylését, kiadva a kért tranzakciós adatokat.
A szuverenitás védelmének figyelemre méltó példájaként a magyar kormány a közelmúltban Kína kérésére titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építése kapcsán megkötött hitelszerződést. Most pedig újabb abszurd helyzet bontakozik ki a nehezen megtérülő beruházás részleteinek elrejtése körül, amely továbbra is rejtve marad a magyar állampolgárok elől. Rámutattunk arra, hogy a MÁV egy átláthatóságot korlátozó jogszabályra hivatkozva próbálja eltitkolni a józsefvárosi fideszes ügyvéd irodájával kötött megállapodását, amely a telekkisajátításokkal kapcsolatos. A K-Monitor ennek kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kérve az eset alapos kivizsgálását és a MÁV jogsértő magatartásának orvoslását. Az eljárás lezárultával pedig pert indítottunk az ügyben.
A kormányzati tanácsadókra vonatkozó átfogó információk teljes hiánya miatt a K-Monitor 2023-ban elindította azt a kezdeményezést, hogy a különböző minisztériumoktól információt kérjen arról, kik és milyen díjazásért nyújtanak tanácsadói szolgáltatásokat a kormány számára. Az első reakciók a minisztériumok részéről a kérés félreértésére utaltak, majd következett a tanácsadók névsorának nyilvánosságra hozatalának elutasítása. Ezt követően a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megerősítette, hogy a politikai tanácsadók listájának közzététele elengedhetetlen. A NAIH állásfoglalására hivatkozva a K-Monitor jogi lépéseket tett az ügy további tisztázása érdekében.
Kiemeltük a Kormány által, az EU nyomására kidolgozott 2024-2025-ös Korrupcióellenes Stratégiájának elemeit, és felhívtuk a figyelmet arra, hogy a kormány diszkréten eltávolította a korrupcióellenes intézkedések közül a magántőkealapok átláthatóságának növelésére vonatkozó javaslatokat.
A kegyelmi botrány után a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter. A tárca elutasította az adatigénylésünket, ezzel bizonyítva, hogy statisztikai adatok szintjén sem kíván átláthatóságot teremteni a témában. Egy másik fontos témában az ÁSZ-ról pattantunk le:
Az atlatszo.hu által megfogalmazott észrevételek alapján megdöbbentő, hogy egy jogi kiskapu révén problémamentesen áramlik a közpénz olyan civil szervezetekhez, amelyek választásokon részt vevő vagy kormánypárti politikusokkal kooperáló támogatók. Mivel az Állami Számvevőszék felelős a közpénz felhasználásának ellenőrzéséért, közérdekű bejelentéssel fordultunk hozzájuk, kérve a Miniszterelnökség által támogatott szervezetek alapos vizsgálatát. Az ÁSZ válasza azonban meglepő volt: állításuk szerint nem tapasztaltak jogszerűtlenséget, így nem látnak szükséget további lépésekre az ügyben.
Két hete felhívtuk rá a figyelmet, hogy egy törvénymódosítás következtében a MOL-Új Európa Alapítványnak új közfeladatként foglalkoznia kell épített kultúrával kapcsolatos építményfenntartással és üzemeltetéssel is, és tulajdonába kerül a Snétberger Központnak otthont adó felsőörsi ingatlanegyüttes is. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a kastélyfenntartást végül mégiscsak végső soron részben közpénzből, az elherdált közvagyon osztalékaiból és az állampapírok kamataiból kívánná megvalósítani az állam.
Több izgalmas téma mélyére is alaposan beleástuk magunkat.
Az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított feltételességi eljárás és az Európai Tanács 2022 decemberi döntése, amely felfüggesztette az országnak szánt uniós forrásokat, komoly hatással volt a magyar kormány jogalkotási tevékenységére. A kormány számos jogszabály módosítását kezdeményezte, hogy megnyugtassa az Unió jogállamisági aggályait. E reformok között kiemelt szerepet kapott az információszabadságról szóló törvény is. A jogszabályváltozások fokozatosan, 2022 októberétől 2023 márciusáig léptek hatályba. Annak érdekében, hogy értékeljük a reformok hatékonyságát, tanulmányt készítettünk az információszabadság helyzetének alakulásáról az elmúlt időszakban.
A kormány 2024 elejétől drasztikus lépést tett: eltüntette a tényleges tulajdonosi adatbázis nyilvános hozzáférési felületét. Ennek következtében alapos elemzést végeztünk arról, milyen kihívásokkal kell szembenéznie annak, aki szeretné kideríteni, hogy ki rejtőzik például egy közpénzből milliárdokat nyerő cég mögött. A transzparencia hiánya komoly problémákat vet fel, és felveti a kérdést, hogy mennyire maradhat nyitott a gazdasági szféra, ha az átláthatóság kulcsfontosságú elemei eltűnnek.
Két évvel azután, hogy a magyar kormány 2022 októberében, az Európai Bizottság nyomására megerősítette a társadalmi egyeztetés intézményét, alaposan megvizsgáltuk, milyen irányban változott a társadalmi egyeztetés gyakorlata Magyarországon. Megállapítottuk, hogy bár látszólag van előrelépés, a folyamat többnyire formális jellegű. Az új jogszabálytervezetek közzététele jellemzően késői szakaszban történik, amikor a kormányzati jogalkotás már gőzerővel zajlik. Mindazonáltal egyértelmű, hogy sok szervezet és állampolgár szeretné kihasználni a részvétel lehetőségét, vagy éppen hogy ezen a módon kívánja kifejezni véleményét. Mi is közéjük tartozunk, és aktívan részt vettünk a véleménynyilvánításban, például a kekva-törvény módosításáról és az infotv-t érintő jogszabálytervezetek kapcsán.
A prágai CEELI Intézettel és nemzetközi partnereinkkel részt vettünk egy regionális információszabadság felmérésben is, amelyben információt szolgáltattunk arról, hogy milyen lehetőségei vannak annak, aki közérdekű adatokhoz szeretne hozzájutni Magyarországon.
Digitális technológiák alkalmazásával a demokrácia újjáélesztéséért
2024-ben is elkötelezetten munkálkodtunk azon, hogy ingyenesen elérhető, közérdekű és saját fejlesztésű alkalmazásaink még felhasználóbarátabbak és hatékonyabbak legyenek. Célunk, hogy a felhasználók élménye tovább javuljon, és a lehető legjobban kiszolgáljuk igényeiket.
Informatikus gyakornokunk és a Spreadmonitor Kft. együttműködésével új szintre emeltük a K-Monitor legrégebbi eszközét, a népszerű cikkadatbázist. Mostantól a mesterséges intelligencia révén sokkal hatékonyabban keressük, kategorizáljuk és címkézzük a sajtóban megjelenő korrupcióval és közpénzköltésekkel kapcsolatos cikkeket. Ez a fejlesztés jelentősen javítja a cikkek gyűjtésének és rendszerezésének pontosságát. Az elmúlt másfél évtized alatt működő sajtóarchívumunkat idén közel 470 ezren keresték fel, és az alábbi ábrán láthatóak a legnépszerűbb tartalmaink.
A 2024-es európai parlamenti választásokra a K-Monitor egyedülálló módon összegyűjtötte az induló pártok szakpolitikai nézeteit, és a KohoVolit közreműködésével létrehozott egy új Voksmonitor kérdőívet. Ez a kérdőív lehetőséget biztosított a résztvevők számára, hogy összehasonlítsák saját szakpolitikai preferenciáikat a pártok álláspontjaival. Az idei EU-s Voksmonitor összesen 40 kérdést tartalmazott, amelyek az uniós intézmények, az EU szakpolitikái, a belső piac, a kohéziós politika és a szociális ügyek köré épültek. Az alkalmazást június 9-ig, a választás napjáig több mint 60.000 felhasználó töltötte ki, és az eredményeket a Vox Populi választási kalauz elemezte. Emellett a főpolgármester-választásra is készült egy Voksmonitor, amelynek külön érdekessége, hogy a két megmaradt jelölt programja meglepően hasonló elemeket tartalmaz.
A Parldata, a magyar országgyűlési vitákat elemző platformunk, új szűrőkkel és exportálási lehetőségekkel bővült. Célunk, hogy az országgyűlési jegyzőkönyvek könnyen áttekinthetőek és kereshetőek legyenek. Az új fejlesztés révén mostantól lehetőség nyílik arra, hogy konkrét kulcsszavakra (például témakörök vagy törvények) keressünk a viták szövegében, valamint szűkíthetjük a találatokat a képviselők, frakciók és vitatípusok (mint például törvényjavaslatok vagy napirend előtti felszólalások) alapján egy meghatározott időszakon belül. A keresési eredmények pontos hivatkozásokat kínálnak az egyes viták szövegére vagy azok kivonataira, így még inkább megkönnyítve az információk elérését.
Fejlesztettük a Figyusz nevű alkalmazásunkon is, amely különféle állami oldalak tartalmát vizslatja friss információkért a felhasználókat érdeklő témákat keresve. Idén a bírósági határozatokkal bővült a rendszer. Jövőre újabb tartalmak felöltése várható.
Rengeteget dolgoztunk a Partmap alkalmazásunk fejlesztésén. A Partimap egy innovatív, térképes alapú eszköz, amely elősegíti a közösségi tervezést és a részvételi döntéshozatalt. Az új, 2024-es funkciók révén mostantól például feltételes kérdéseket is beépíthetünk, valamint a visszajelzési lehetőségek is jelentősen bővültek. A Partimapot a BKK is alkalmazta a körúti biciklisáv felmérésén, továbbá a pesterzsébeti, újpesti és újbudai közvélemény-kutatások során is hasznosították.
Frissítéseket hajtottunk végre a Közérthető Költségvetés alkalmazáson, amelyet számos önkormányzat aktualizált, hogy a helyi közösség számára átláthatóbbá tegye gazdálkodását. Terézváros és Józsefváros a legnagyobb mennyiségű információt tette közzé.
Digitális téren is aktívan együttműködtünk más szervezetekkel. A Periféria Központtal közösen megalkottuk és folyamatosan frissítjük azt az interaktív weboldalt, amely az önkormányzati bérlakásszektort mutatja be. Az oldal már a 2016-2023-as időszak adatait is tartalmazza, és rávilágít többek között a bérlakások számának drámai csökkenésére, valamint az alacsony karbantartási költségekre.
Az adatvizualizációk segítségével támogattuk a Lakhatási Minimum kampányt a Periféria Központon keresztül, továbbá hozzájárultunk az Emma Egyesület programjának sikeréhez is.
A fenti tevékenységek mögött sok munka és egy lelkes közösség áll: nyolc munkatárssal, három gyakornokkal, tucatnyi önkéntessel, több száz adományozóval és sok ezer követővel dolgoztunk idén is egy átláthatóbb, demokratikusabb Magyarországért, ahol a közpénzek útja átlátható és ahol tényleg a fontos dolgokra költik azokat, mint a közösségi infrastruktúra fejlesztése, az oktatás vagy az egészségügy. Sőt, azért is dolgoztunk, hogy legyen az állampolgároknak közvetlenebb beleszólása abba, hogy mire mennek az adóforintok, és hogyan alakítják helyben az ügyeiket.
2025-ben ünnepeljük a K-Monitor 18. születésnapját, és úgy érezzük, hogy missziónk még sosem volt ennyire időszerű. Jövőre is folytatjuk az érdekérvényesítő tevékenységünket az EU, valamint országos és helyi szinten. Célunk olyan szakpolitikai elemzések és ajánlások kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a korrupcióellenes intézkedések megerősítéséhez, valamint a jogállamiság védelméhez és érvényesítéséhez. Folyamatosan folytatjuk jogi érdekképviseleti munkánkat is, különös figyelmet fordítva az információszabadságot érintő pereinkre. Ezzel az a célunk, hogy kikényszerítsük a jogszabályok betartását és alkalmazását, emellett pedig támogatást nyújtunk olyan civil szervezeteknek és újságíróknak, akik nem rendelkeznek hasonló erőforrásokkal. Továbbá, helyi szinten is erősítjük a közösségi tevékenységeinket, hiszen célunk hozzájárulni Magyarország alulról építkező demokratikus megújulásához. Támogatni szeretnénk a jó gyakorlatok kialakítását és terjesztését, amelyek segítik az állampolgárok aktív részvételét a helyi döntéshozatalban, és hozzájárulnak a jó kormányzás alapjainak megerősödéséhez az önkormányzatokban.
Meggyőződésünk, hogy az alapok, amelyeket most lerakunk, és az éppen ezen a területen szerzett tudás, gyakorlat és közösségek jelenthetik a jövő demokratikus Magyarországának fundamentumait. A két irányvonalon továbbra is fókuszálunk konkrét ügyekre, valamint átfogóbb, szélesebb témákra, miközben mindent megteszünk azért, hogy a rejtett állami információk végre a nyilvánosság elé kerüljenek. Jövőre is elkötelezetten fogunk együttműködni a térség civil partnereivel: tanulni tőlük, és tapasztalatainkat megosztani egymással.
2025-ben is folytatni fogjuk technológiai eszközeink fejlesztését, hogy még hatékonyabban és látványosabban tudjuk feldolgozni és bemutatni az adatokat, valamint a lényeges információkat. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a nagy technológiai vállalatok gyakran olyan mértékben formálják életünket, mint maguk az államok. Éppen ezért fontos, hogy működésüket átláthatóbbá tegyük, és hatalmukat megfelelő keretek közé szorítsuk.
Idén is számos szervezet segítette munkánkat, így 2024-ben is több mint százmillió forintból gazdálkodhattunk. Legfontosabb támogatóink közé tartozott a Sigrid Rausing Trust és a National Endowment for Democracy. Emellett a prágai CEELI Intézettől, a Holland Nagykövetségtől és az EU CERV programjától is kaptunk támogatást. Magánszemélyektől összesen körülbelül 6 millió forintnyi adományt és 1%-os felajánlást köszönhetünk, amit ezúton is hálásan megköszönünk.
