Friss elemzés: Az egekbe szökött zöldfordulat költségei - Mandiner A legújabb kutatások rámutatnak, hogy a zöldfordulat költségei drámai mértékben emelkedtek, ami komoly kihívások elé állítja a jövőbeli fenntartható fejlődést. Az elemzés részletesen bemu

Az Európai Unió zöld átállásának költségei drámaian túlszárnyalják a korábban várt számokat, és évente akár 1500 milliárd euróra is emelkedhetnek. A Bruegel Intézet legújabb jelentése figyelmeztet arra, hogy a klímaváltozás elleni harc ára soha nem látott szintre emelkedhet az elkövetkező években.

Az Európai Unió zöldátállása olyan mérvű kihívások elé állítja a közösséget, mint még soha korábban, hiszen a klímaváltozással való harchoz szükséges befektetések költségei – a Bruegel Intézet legfrissebb, december elején publikált elemzése alapján – jelentősen felülmúlják a korábbi várakozásokat. Az energia- és közlekedési rendszerek átalakítása, a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás, valamint a megújuló technológiák fejlesztése alapvetően fontos, ugyanakkor ezek megvalósítása rendkívüli pénzügyi erőforrásokat követel meg.

A 2021 és 2030 közötti időszakban az Európai Uniónak számos kihívással és lehetőséggel kell szembenéznie, amelyek meghatározzák a közösség jövőjét. Ezen évek alatt olyan fontos célkitűzések és reformok valósulhatnak meg, amelyek a fenntartható fejlődés, a digitális átállás és a gazdasági stabilitás irányába mutatnak. Az uniós tagállamok együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a közös érdekeket szolgáló politikák sikeresen megvalósuljanak, és a polgárok számára egy zöldebb, igazságosabb és prosperálóbb Európát biztosítsanak.

Ezek az összegek tehát messze meghaladják az Európai Bizottság korábbi, évi 450 milliárd eurós becslését. Miért ugrik ennyit a zöldátállás költsége?

A költségnövekedés mögött számos tényező húzódik meg. Az energia- és közlekedési rendszerek átfogó átalakítása, különösen a gyors dekarbonizációhoz elengedhetetlen technológiák bevezetése terén jelentős lemaradás tapasztalható. Az Európai Unió fokozódó energiaigénye azt követeli meg, hogy a megújuló energiaforrások és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrák, mint például az energiahálózatok, sokkal gyorsabban fejlődjenek. Továbbá, a fosszilis energiaforrások fokozatos eltávolítása – például a kőolaj- és földgáz-függőség csökkentéséhez szükséges tárolási rendszerek kiépítése – szintén hozzájárul a költségek emelkedéséhez.

Az Európai Unió célkitűzései között kiemelkedő helyet foglal el a klímapolitika, melynek keretében azt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-es szinthez viszonyítva 55 százalékkal csökkentse. Ez a lépés nem csupán a környezeti fenntarthatóság érdekében elengedhetetlen, hanem gazdasági szempontból is előnyösebb, mint a passzív hozzáállás. A klímaváltozás következményei – például a gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási események és azok nem elhanyagolható gazdasági hatásai – hosszú távon sokkal nagyobb terheket rónának ránk, amennyiben az EU nem cselekszik, és nem valósítja meg a szükséges átalakításokat.