Huszonévesek a munka világában: a megfelelő környezet jelentősége felülmúlja a stabilitás iránti vágyat.

Milyen motivációk húzódnak meg a Z generáció tagjainak munkahelyi döntéseiben? Mennyire fontos számukra a munkahelyi stabilitás, és mennyire a támogató környezet? Hajlamosak kockázatot vállalni és felmondani, ha valami nem felel meg az elvárásaiknak, vagy inkább éveken át tűrnek, még akkor is, ha nem elégedettek? Ezeket a témákat jártuk körül Veres Valér szociológussal, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatójával.

Egy frissen megjelent kutatás rávilágít arra, hogy a huszonévesek nem feltétlenül tekinthetők a kockázatok kerülőinek: ha elégedetlenek a munkahelyükkel, hajlamosak azonnal váltani, akár B terv nélkül is. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok nem osztják az idősebb generációk aggodalmait az álláskeresés kapcsán. Számukra sokkal vonzóbbak azok a cégek, ahol aktívan hozzájárulhatnak a változásokhoz, és ahol az értékek összhangban állnak a saját elképzeléseikkel. Veres Valér szociológus hangsúlyozza, hogy bár nem érdemes általánosítani, a munkavállalási szokásokban valóban megfigyelhetők eltérések a fiatalok és az idősebb generáció között.

A Z generáció tagjai az 1997 és 2012 között született fiatalok, ami azt jelenti, hogy közéjük tartoznak azok is, akik most lépnek be a munka világába és kezdik el formálni a jövőbeli karrierjüket.

A munkahelyi stabilitás nem mindig a leglényegesebb tényező.

A huszonévesek munkaerőpiaci viselkedésében tapasztalható változások figyelemre méltók, ám fontos hangsúlyozni, hogy ezek mögött nem csupán a fiatalok sajátos viselkedési mintázatai állnak. A háttérben gazdasági átalakulások is meghúzódnak, amelyek jelentős hatással vannak a jelenségre. A modern globalizált világban a munkaerő áramlása, a mobilitás, valamint a humánerőforrás-keresés dinamikusabbá vált, ahogy azt egy szociológus is megjegyezte. Az új környezetben a fiatalok alkalmazkodása és stratégiái kulcsszerepet játszanak a munkakeresés során.

A munkahelyi stabilitás csökkenése egy olyan jelenség, amelynek hátterében a gyors változások állnak, nem csupán a munkaerőpiacon, hanem a termékek piacán is. Veres Valér szociológus rámutatott arra, hogy ha az okostelefonok és a digitális kommunikációs eszközök piacát vizsgáljuk, világosan látható, hogy a vállalatok piaci részesedése drámai módon átalakult. „Ezeknél a cégeknél a munkahelyek stabilitása sajnos nem tudott megmaradni. Ez nem feltétlenül a vállalkozók akaratán múlik; sok esetben egyszerűen azért nem tudják megtartani az alkalmazottaikat, mert a piacon nem tudtak olyan szintet elérni, amely lehetővé tenné a munkaerő megőrzését” – tette hozzá. A helyzet tehát az, hogy a munkaerőpiacon és általában a gazdaságban tapasztalható dinamika jelentősen csökkentette a foglalkoztatás stabilitását.

Ennek következtében az emberek nem tudnak hosszú távra tervezni, és inkább válogatnak, továbbállnak, ha egy adott munkahelyen nem érzik jól magukat. Ezért szokták azt mondani, hogy a Z generációnak több elvárása és igénye van. Ezek között egyébként szerepel az, hogy legyen relaxsarok, tegyék lehetővé az ebédszünetet, tartsák be a jogaikat, ha túlóráztatják, fizessék meg őket. Ha a munkáltató ezekkel a jogokkal visszaél, az azt eredményezi, hogy a fiatal már nem érzi jól magát a munkahelyi környezetben és inkább a váltás mellett dönt. Ez nem volt annyira jellemző az X generáció tagjaira, hiszen gyakran előfordult, hogy hosszú évekig sem adták be a felmondásukat, akkor sem, ha nem tartották megfelelőnek a körülményeket - fejtette ki Veres Valér.

A szociológus hangsúlyozta, hogy bár sokan a változások irányába hajlanak, nem szabad általánosítani, mivel léteznek olyan fiatalok is, akik a stabilitásra törekednek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az arányok jelentős módon átalakultak.

Az ifjúsági munkanélküliség sajnos jelentős problémát jelent a társadalomban. A fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliségi ráta komoly kihívásokat teremt, amelyek hatással vannak a jövőjükre és a gazdaság fejlődésére.

A fiatalok számára rendkívül kihívást jelent a munkaerőpiac azon szegmenseibe való belépés, ahol a jól fizetett állások várják őket. A várható élettartam növekedésével párhuzamosan az emberek egészségesen eltöltött évei is meghosszabbodnak, ami a nyugdíjba vonulás késlekedéséhez vezet. Ennek következtében sok fiatal előtt zárva maradnak a lehetőségek kapui. A közszolgáltatások egyes területein a szabályozás viszonylag világos, de „a versenyszféra mindig is a dinamika motorja” – ahogy a szakértők fogalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy ez a jelenség nem csupán Romániára korlátozódik, hiszen más országok fiataljainak is hasonló nehézségekkel kell szembenézniük. Bár könnyebb olyan cégekhez kerülni, ahol alacsonyabb a bér, és kevesebb munkaórát várnak el, ezek az állások sokkal instabilabbak, és a munkavállalók könnyen elveszíthetik őket.

Veres Valér elmondta, a BBTE-n tanuló diákok jelentős százaléka dolgozik az egyetemi tanulmányai végzése mellett. A hallgatók körülbelül negyede főállásban, míg a többi diák jelentős része is nyári munkát vállal. Igaz, hogy mindenféle állást elfogadnak, főleg alacsony szakképzettségű munkákat, például a vendéglátóiparban. Azonban jellemző, hogy csak átmenetileg jelent ez megoldást számukra.

Romániában a munkaerőpiac rendkívül egyenlőtlen, és ez komoly problémát jelent. Egyes nagyvárosokban számos álláslehetőség kínálkozik, míg az ország más részein drámai hiányosságok tapasztalhatók. Az emberek gyakran nem hajlandók elhagyni lakóhelyüket a munkavállalás érdekében. Egy angliai kutatás is rámutatott erre a jelenségre, amely szerint sokan még a szomszédos megyékbe sem költöznének el, és ez a tendencia nálunk is megfigyelhető. Például, ha Brassóban bőségesen akadnak munkalehetőségek, a háromszéki lakosok nem feltétlenül keresnek munkát odáig. Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a munkaerőpiac rendkívül dinamikus, az emberek sokkal mobilabbak, hajlandóak utazni a munkalehetőségekért. Veres Valér véleménye szerint a piacgazdaság fejlődése erősen területi eltéréseket mutat, és sokak számára a pénzügyi lehetőségek korlátozottak, ami tovább csökkenti a mozgásteret.

Mit tesznek a cégek, hogy megtartsák a fiatal alkalmazottakat?

A szociológus kiemelte, a vállalatok hangsúlyt fektetnek arra, hogy megtartsák a fiatalokat. A tapasztalt cégek egy részénél megfigyelhető - ahol a HR-ben, a munkavégzésben és a menedzsmentben is több évtizedes a tradíció -, hogy érdekli őket az alkalmazottak elégedettsége.

Ez abban nyilvánul meg, hogy olyan kiegészítőket kínálnak, amelyek növelik a munkahelyi kényelmet, továbbá olyan juttatásokat nyújtanak, amelyek révén a fiatalok értékeltnek érezhetik magukat, mindezt természetesen a rendelkezésre álló keretek figyelembevételével.