Ilyenre még nem volt példa: a magyarok szinte pánikszerűen próbálnak megszabadulni a hiteleiktől.

Nemcsak a hitelfelvételek, hanem a hitel-előtörlesztések szempontjából is sorra dönti saját rekordjait a magyar lakosság, különösen a személyi kölcsönöknél látványos mostanában ez a jelenség - derült ki az MNB kedden közzétett adataiból. Nemcsak abszolút összegben, arányaiban is magasabb ma az előtörlesztések szerepe a hitelpiacon, mint korábban. Sokan egy kedvezőbb kamatozású tartozásra cserélik meglévő fogyasztási hitelüket, mások azonban benne ragadnak drága adósságukban: számításaink szerint 10% körül lenne a jelentős késedelemben lévők aránya a folyószámlahiteleknél és a személyi kölcsönöknél is, ha nem értékesítették volna nem teljesítő portfólióikat az elmúlt öt évben folyamatosan a bankok.

Az MNB közzétette a háztartási hitelállomány első negyedéves alakulására vonatkozó statisztikáit. Pozitív fejlemény, hogy a 90 napon túl késedelmes hitelek összege jelentős mértékben, csaknem hároméves mélypontra, 142 milliárd forintra csökkent. Ezen hitelek aránya a bankrendszeren belül csupán 1,23%-ot tett ki március végén, ami az elmúlt évtizedben csupán egyszer fordult elő.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a hiteltípusok között nincsenek komoly problémák: még a legmagasabb késedelmi rátával bíró folyószámlahiteleknél is csupán 5% alatt marad a 90 napon túli késedelmes tartozások aránya. Évtizedes tapasztalatok alapján a lakáshitelek számítanak a legmegbízhatóbbnak, de a kedvező kamatozású babaváró hitelek teljesítménye is figyelemre méltó, legalábbis a jelenlegi helyzetet tekintve.

A legnagyobb kockázatnak kitett hiteltípusok, mint a folyószámlahitelek és a személyi kölcsönök, meglepően ellentmondásos képet mutatnak. E hitelfajták esetében ugyanis az elmúlt év során a kereskedelmi bankok jelentős mértékben csökkentették a portfóliójukban lévő tartozásokat. Az előző év folyamán összesen 42 milliárd forintnyi személyi kölcsönt és 9 milliárd forintnyi folyószámlahitelt értékesítettek a pénzintézetek, ami azt mutatja, hogy bár a kockázat magas, a bankok aktívan dolgoznak a kitettségük csökkentésén.

Az idei első negyedév viszonylag csendesnek bizonyult a portfólió-adásvételek terén, hiszen a tranzakciók összértéke olyan mélypontra süllyedt, amit már két és fél éve nem tapasztaltunk. Ennek ellenére a követelésvásárlókkal lebonyolított ügyletek jelentős hatással bírnak a nem teljesítési arányok alakulására. Ezt a problémát az MNB legutóbbi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében is hangsúlyozta, jelezve, hogy ezek a tranzakciók kulcsszerepet játszanak a piaci dinamika formálásában.

Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogyan alakult volna a 90 napon túli késedelmes hitelek mennyisége a folyószámlahitelek és a személyi kölcsönök esetében, ha az elmúlt öt évben nem zajlottak volna le követelés-eladások. Eredményeink azt mutatták, hogy a személyi kölcsönök esetében, a folyamatos növekedés tükrében, a késedelmes hitelek aránya 10,5%-ra emelkedett volna a jelenlegi 3,6% helyett. A folyószámlahiteleknél pedig a 9,9%-os arány a tényleges 4,9%-kal szemben figyelemre méltó eltérést mutat.

Nyilvánvaló, hogy sokan igyekeznek kibújni a nehéz helyzetükből, és a kisebb kamatozású kölcsönökre való áttéréssel sokak számára sikerül is a megoldás. Ebből a nézőpontból különösen figyelemre méltóak a kedden nyilvánosságra hozott előtörlesztési adatok, amelyek szerint az év első negyedévében a háztartások összesen 283 milliárd forintnyi hitelt törlesztettek elő, ezzel pedig új rekordot állítottak fel.

2022-ben egy figyelemre méltó pénzügyi hullám indult el, amikor a kamatok drámai módon emelkedtek, és a választások előtti osztogatás lehetőséget teremtett az előtörlesztésekre. Jelenleg, bár a kamatemelkedés elmaradt, sokan küzdenek magas kamatozású tartozásokkal, amelyektől szívesen megszabadulnának. Ez a tendencia különösen a lakáshitelek esetében nem olyan markáns, míg a fogyasztási hiteleknél egyre inkább megfigyelhető. Az elmúlt év során a magyar háztartások a fogyasztási hiteleik közel 10,4%-át törlesztették elő, ami azt mutatja, hogy egyre többen keresik a pénzügyi függetlenség útját.

Az előtörlesztések jelentős hányada nem csupán az adósságtól való végleges megszabadulást célozza, hanem inkább a hitel kiváltását szolgálja. A jegybanki statisztikák nem tárják fel, hogy az előtörlesztések hány százaléka kapcsolódik hitelkiváltáshoz, viszont azt jól szemléltetik, hogy az újonnan folyósított hitelek és az előtörlesztések összege miként viszonyul egymáshoz. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a személyi kölcsönök esetében, amelyek a téma szempontjából különösen figyelemre méltóak, az előtörlesztések volumene meghaladta a folyósított hitelek 40%-át.

A személyi kölcsönök állománya ennek következtében mérsékeltebben növekszik, mint amit a folyósítások és a normál törlesztések időszaki egyenlege indokolna. A folyósítások jelentős hányada a korábban felvett, magasabb kamatozású fogyasztási hitelek átváltására irányul, gyakran eltérő feltételek mellett, mint például a kamat, a hitelösszeg vagy a futamidő.

Amikor valaki a hitelkiváltás lehetőségén töpreng, legalább öt alapvető kérdést érdemes alaposan átgondolnia: