Itt található Európa legveszélyesebb levegője.

A finom részecskék által okozott szennyezések Európában 238 ezer halálesetért felelősek, ám a kontinens különböző területei között jelentős eltérések tapasztalhatók – számolt be a Euronews.

A légszennyezés komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a tüdőrákkal, a szív- és légzőszervi problémákkal, valamint a stroke előfordulásával. Emellett hozzájárulhat olyan súlyos következményekhez is, mint a halvaszületések. Különösen aggasztó, hogy az idősebb korosztály, különösen a 65 éves és annál idősebb felnőttek körében, a légszennyezés következtében bekövetkező halálesetek aránya eléri a 4 százalékot. Ezért fontos, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a levegő minőségére, hogy megóvhassuk egészségünket és életünket.

A 2021-es évben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) újraértékelte és módosította a levegőminőségi irányelveit, melynek keretében alacsonyabbra állította a nitrogén-dioxid, valamint a finom részecskék – mint például a por, füst és a kipufogógázokból származó korom – éves koncentrációjára vonatkozó ajánlott határértékeket.

Ebben a hónapban új, szigorúbb levegőminőségi szabályozások léptek életbe, amelyek célja, hogy az Európai Unió 2030-ra jobban megfeleljen a WHO által megfogalmazott előírásoknak. Ezen intézkedések lényege, hogy a tagállamok fokozott figyelmet fordítsanak a levegőszennyező anyagok, mint például a finom részecskék, a feketeszén és az ammónia, alaposabb ellenőrzésére.

Az eddigi légszennyezési mérték 2021-ben mintegy 239 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában, míg az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint további 48 ezer ember halt meg a nitrogén-dioxidnak való kitettség következtében.

Jelenleg minden uniós ország a WHO által javasolt határértékeket meghaladó nitrogén-dioxid-szintekről számol be, ám a légszennyezés hatása eltérően érinti a különböző államokat. Néhány ország komolyabb problémákkal küzd, míg mások viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak a levegő minősége szempontjából.

Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb jelentése rámutat, hogy Közép- és Kelet-Európa, kiemelten a Balkán térsége, aggasztóan magas légszennyezéshez kapcsolódó halálozási arányokkal küzd.

„Kérlek, alakítsd át a szöveget egyedivé!” – mondta Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezetvédelmi epidemiológia professzora és az Európai Légzőszervi Társaság környezet- és egészségvédelmi bizottságának tagja.

Észak-Olaszország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság területén aggasztó mértékben nőtt a légszennyezés következtében bekövetkező halálozások száma. E jelenség főként a háztartási tevékenységekből ered, különösen a fűtéshez használt szén elégetése, valamint a mezőgazdasági gyakorlatok hatásának tudható be.

Eközben a nitrogén-dioxid, amely elsősorban a gépjárműforgalom és az ipari tevékenységek következményeként keletkezik, Nyugat- és Dél-Európa jelentős városaiban, valamint fővárosaiban mutatta a legmagasabb koncentrációt.

Néhány ország aktívan dolgozik a környezetszennyezés csökkentésén, és közöttük kiemelkedik Dánia, amely úttörő szerepet vállalva 2030-tól elsőként vezethet be szén-dioxid-adót az állattenyésztési ágazatra.

Az újonnan frissített uniós irányelv lehetőséget ad arra, hogy a szennyezéssel összefüggő egészségügyi problémákkal küzdő állampolgárok jogi lépéseket tegyenek kormányaik ellen, amennyiben azok nem tartják be az uniós levegőminőségi előírásokat.

Összességében a legkritikusabb helyzet Észak-Macedóniában figyelhető meg, ahol 100 ezer lakosra évente 255 légszennyezéssel összefüggő haláleset jut. Ezt követi Szerbia, ahol évi 217 ilyen tragédia történik, majd Montenegró, ahol az áldozatok száma évi 174. Magyarországon évente 107 ember veszti életét a légszennyezés következtében, míg Ausztriában csupán 36, Németországban 39, és Finnországban mindössze 3 haláleset kapcsolható a levegőszennyezéshez.