Grúziában nemrégiben egy új törvényt léptettek életbe, amely a médiát és a civil társadalmat súlyosan korlátozza. Az intézkedés aggasztó jele a demokratikus értékek erodálódásának, és komoly aggályokat vet fel a szólásszabadság védelme szempontjából.

Február végén a grúz parlament, amely kizárólag kormányoldali képviselőkből áll, elfogadta az új külföldi ügynöktörvényt. A Grúz Álom párt tagjai arra hivatkoznak, hogy ez a jogszabály az Egyesült Államokban 1930-as évek végén bevezetett FARA törvény "szó szerinti mása", amelyet a náci propaganda ellensúlyozására hoztak létre. Az új törvény megszegése büntetőjogi következményeket von maga után. Ezzel párhuzamosan egy új médiatörvény is életbe lépett, amely megtiltja a grúz televízió- és rádiócsatornák külföldi finanszírozását.

Az előző, szeptemberben életbe lépett külföldi ügynöktörvény nem hozta meg a kívánt hatásokat – a Grúziában működő civil szervezetek csupán 1,5%-a regisztrált a törvény értelmében. Ennek következtében a Grúz Álom új, még szigorúbb jogszabályt fogadott el. Az új törvény előírja, hogy minden külföldi finanszírozásban részesülő magánszemélynek és szervezetnek "külföldi ügynökként" kell nyilvántartásba vetetnie magát. A törvény megszegése súlyos következményekkel járhat, beleértve a jelentős pénzbírságokat és akár öt évig terjedő börtönbüntetést is. A kritikusok hangot adnak aggodalmaiknak, miszerint ez a lépés újabb fokozódását jelenti az elnyomó jogszabályoknak, amelyek célja a más véleményen lévők elnyomása és a civil társadalom felszámolása. Ezen túlmenően a Grúz Álom rezsimje megtiltja a külföldi finanszírozást a médiában is. A műsorszolgáltatók számára ezentúl tilos lesz bármilyen külföldi forrástól, akár közvetlenül, akár közvetve támogatást elfogadniuk. A törvény emellett széleskörű hatásköröket biztosít a Kommunikációs Bizottságnak a médiatartalmak ellenőrzésére. A testületet már korábban is azzal vádolták, hogy politikai motivációval hoz döntéseket a kormánypárt érdekeinek megfelelően, és igyekszik elnyomni a rezsimmel szemben megjelenő kritikus hangokat.

Grúziában a civil szervezetek, például a kisebb állatmenhelyek vagy a független médiák, komoly kihívásokkal néznek szembe, mivel nem érkezik elegendő hazai pénzügyi támogatás, különösen az államtól. Ez a finanszírozási hiányosság súlyosan veszélyezteti a működésüket, és a különböző támogatások megvonása gyakorlatilag lehetetlenné teszi a fennmaradásukat.

A Transparency International Georgia határozottan elítélte az újonnan bevezetett törvényeket, hangsúlyozva, hogy ezek célja a kritikus média aláásása és az állami ellenőrzés kiterjesztése. A szervezet álláspontja szerint ezek a változtatások nyilvánvalóan ellentmondanak a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó nemzetközi normáknak. Rámutattak arra is, hogy a módosítások másik fontos aspektusa a kedvező környezet megteremtése az oroszbarát és Nyugat-ellenes propaganda, valamint dezinformációk számára. A független média gyengítése, vagy akár teljes eltávolítása lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a Nyugat-ellenes retorikát terjesztő állami irányítású médiacsatornák dominálják a tájékoztatást, amely eddig a társadalom kormánykritikus hangjaitól kapott ellenállást. Különös figyelmet érdemel, hogy a Grúz Álom részéről nem érkezik kritika Oroszország felé, amely már évek óta hivatalosan is hirdeti a hibrid hadviselést és a dezinformációs háborút.

A helyzet hasonló Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában, ahol a független média és a civil társadalom szabályozásáról folyamatosan beszélnek, különösen a USAID támogatásának felfüggesztése és a Trump-kormányzat által közzétett finanszírozási adatok tükrében. Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy száműzi az úgynevezett "Soros-hálózatokat", míg Robert Fico szlovák miniszterelnök a civil társadalom és a független média feletti győzelméről számolt be, ahol a kormányon kívüli médiumokat külföldi ügynökökként bélyegzik meg. Alexander Vucic szerb elnök is szigorúbb intézkedéseket hozott a civil szervezetek ellen, akiket a szerbiai tüntetések szervezésével vádolnak. Ezekben az országokban sokan úgy vélik, hogy a független szervezetek révén egy nyugatról támogatott puccs készül a hatalmon lévő rezsimek megdöntésére.

A külföldi ügynökökről szóló törvény Grúziában már két alkalommal került a figyelem középpontjába. Az első javaslatot 2023 tavaszán terjesztették elő, azonban a lakosság, aggódva az ország demokráciájáért és európai integrációjáért, hatalmas tömegtüntetésekbe kezdett. A folyamatos megmozdulások és a nemzetközi közösség szigorú kritikái végül arra kényszerítették a Grúz Álom pártot, hogy visszavonja a törvényjavaslatot, és ígéretet tegyen arra, hogy a jövőben nem fognak hasonló intézkedéseket benyújtani. Azonban ez az ígéret mindössze egy évig tartott, és a törvényjavaslat újbóli benyújtása után a kormánypárt már nem hátrált meg, még a felnövekvő országos tiltakozások ellenére sem. A demonstrációk gyakran erőszakba torkolltak, és sokan úgy vélik, hogy a külföldi ügynöktörvény nem az amerikai FARA-ra, hanem inkább a 2012-ben Vladimir Putyin által bevezetett orosz törvényre emlékeztet, amely jelentős szerepet játszott az orosz ellenzék és kritikus hangok elnyomásában. A törvény parlamenti választások előtti elfogadása Grúziában pedig azt a célt szolgálta, hogy megakadályozza a független választási megfigyelők munkáját a választási folyamat során.

Grúzia rezsimje jelenleg körülbelül két és félmillió amerikai dollárt fektet be az izraeli Cellebrite kiberbiztonsági vállalat technológiájába. Ez a rendszer lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a mobiltelefonok, számítógépek és más digitális eszközök védett adataihoz. Érdekes, hogy a Cellebrite szolgáltatásait már a szerb kormány is alkalmazza, a szoftver pedig hasonlóságot mutat a magyar kormány által használt Pegasus rendszerével. Grúzia városaiban folyamatosan új kamerákat telepítenek, amelyek egy kínai arcfelismerő rendszer részei, céljuk pedig a tüntetők gyors és hatékony azonosítása. A demonstrációk során az útlezárások miatt súlyos pénzbírságokkal fenyegetik a résztvevőket, amelyek az átlagkereset ötszörösének is megfelelhetnek. Ráadásul a független médiát képviselő újságírókat is elkezdték megbírságolni, holott ők csupán a helyszíni tudósítás érdekében vannak jelen a megmozdulásokon.

Grúzia nyugati területeit rendkívüli havazások sújtják, amelyek több régiót is elszigeteltek a külvilágtól. A hatóságok napokig képtelenek voltak reagálni a kialakult válságra. Batumiban, az ország második legnagyobb városában, a hóesés következtében a szemétszállítás is teljesen leállt. A helyi civilek, látva a rezsim és a hatóságok bénultságát, országszerte önálló mentőakciókat indítottak. A történések nyomán egyre erősebben hallatszanak a kritikák, miszerint a Grúz Álom kormánya a polgárok elnyomására összpontosít, ahelyett hogy felelősségteljesen ellátná állami feladatait egy ilyen súlyos helyzetben.