Kamatstop: jelentős veszteségeket szenvedtek el azok, akik figyelmen kívül hagyták a bölcs ajánlásokat.

Orbán Viktor szerint 300 ezer család kerülne a tönk szélére, ha véget érne a kamatstop, a Magyar Nemzeti Bank csak 16 ezret számolt. A bankok perre mennének, az előrelátó, felelős adósok pedig sok százezres mínuszban bosszankodnak, miért nem maradtak mégis inkább potyautasok.

Noémi már több mint 700 ezer forintot veszített azzal, hogy 2022 tavaszán a bankjára hallgatva kilépett a kamatstopból. A CIB Bank, hasonlóan más pénzintézetekhez, személyre szabott levélben értesítette őt és más adósokat arról, hogy a kamatstop várhatóan 2022 közepén véget ér. Az üzenet hangsúlyozta, hogy ha el akarják kerülni, hogy a törlesztőrészletük az eredeti összeg többszörösére nőjön, érdemes lenne hosszabb kamatperiódusú hitelt választaniuk. Ezenkívül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is figyelmeztetett 2022 májusában a Pénzügyi stabilitási jelentésében, hogy a rögzített kamatozású hitelekre való áttérés segíthetne az adósoknak a megugró törlesztőrészletek elleni védekezésben.

A három hónapos kamatperiódusú hitelek referencia kamata, a bubor, már régóta a két számjegyű tartományban mozgott, a bank pedig 16%-os kamattal számolt a kamatstop lejárta után. Noémi nem akarta ezt a terhet vállalni, és a bank tanácsát követve úgy döntött, hogy meglévő, nem egészen 10 millió forintos tartozását egy ötéves kamatperiódusú hitellel váltja ki. Mostanra azonban világossá vált, hogy ez a döntés nem volt a legjobb, hiszen a kamatstophoz képest a törlesztőrészlete már akkor 20 ezer forinttal emelkedett, és ezt a többletet ma is fizetnie kell.

Azok számára, akik figyelmen kívül hagyták a bankok figyelmeztetéseit, és kitartottak a kamatstop mellett, átlagosan 1,4-1,5 millió forint spórolt meg. Ezt az összeget a bankok fedezték. Ez valóban jelentős összeg, hiszen a maximális, 11 millió forintos babaváró hitelt igénylő ügyfelek sem részesülnek ilyen mértékű támogatásban az államtól három és fél év leforgása alatt.

Az érintettek komoly kötelezettségeket vállalnak a támogatásért cserébe: házasságban kell maradniuk, nem hagyhatják el Magyarországot, és öt éven belül gyermeket is kell vállalniuk. Ezzel szemben a kamatstoposoknak csupán annyit kell tenniük, hogy figyelmen kívül hagyják a bankok és a Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetéseit, bízva abban, hogy az állam végül a bankok forrásaiból kihúzza őket a bajból.

És így is történt. A kamatstopot meghosszabbították, és hosszabbítják a mai napig. Annak ellenére, hogy az MNB már a 2022. novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésében is arról írt, a kamatstop kockázatai felülmúlják a belőle származó előnyöket. "A kamatstop intézkedés érdemben csökkenti az érintett adósok törlesztőterheit, ugyanakkor gyengíti a monetáris transzmissziót, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és növeli az erkölcsi kockázatot. Összességében az intézkedés jelenlegi formájában indokolatlanul széleskörű előnyben részesíti a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghiteleseket, miközben makrogazdasági szempontból több káros következménnyel is jár" - írta az MNB. A jegybank azt is kifogásolta, hogy számos olyan adós is megkapja a kedvezményt, aki szociálisan nincs rászorulva.

Egy évvel ezelőtt a jegybank aktuális jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatstop megszüntetése csupán az érintett adósok egy szűk csoportjára gyakorolna jelentős hatást. Akkor körülbelül 26 ezer adós volt a 273 ezerből, akiknél a kivezetés következtében legalább 5 ezer forintos emelkedés történt volna a törlesztőrészletekben, ami a havi jövedelmük több mint felét is elvinné a hiteltörlesztésre.

Idén májusban a jegybank optimistábban értékelte a helyzetet. A 286 ezer kamatstopos hitelszerződés közül mindössze 16 ezer adóst ítéltek meg sérülékenynek, míg 24 ezer szerződés esetében feltételezték, hogy problémák merülhetnek fel, amennyiben a kamatstop megszűnik.

A kormány álláspontja szerint a helyzet egészen másképp alakul. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt péntek reggeli közrádiós interjújában kiemelte, hogy körülbelül 300 ezer család kerülne nehéz helyzetbe, ha megszűnne a kamatstop, ezért ezt a lehetőséget nem is fontolgatják. Ezzel szemben a bankok más véleményen vannak, és az Alkotmánybírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy állapítsák meg: az intézkedés alkotmányellenesnek minősül. Ezt az intézkedést 2021-ben vezették be a koronavírus-járvány miatt elrendelt vészhelyzetre hivatkozva, ám a járványhelyzet már régóta véget ért. Az újabb határidőt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tűzte ki, aki az alapkamat 10 százalék alá csökkentését célul tűzte, de ez már 2023 elején megvalósult.

A bankok érvei szerint a kamatstop bevezetése gazdasági, jogi és etikai szempontból is problémás lépés. Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzintézetek a szabályozó hatóságok előírásainak megfelelően többször is tájékoztatták ügyfeleiket írásban a változó kamatozású jelzáloghitelek kockázatairól. Ezen kívül felajánlották a kamatfixálás lehetőségét, amelyet sok ügyfél ki is használt. Továbbá, a rendelet és annak későbbi meghosszabbítása jelentős mértékben beavatkozik a magánjogi viszonyokba, anélkül hogy az alkotmányosságot megfelelően megalapozná, sőt, ezt szükségtelenül és aránytalanul teszi.

A bankoknak eddig mintegy 413 milliárd forintjukba került a kamatstop, a várható hosszabbítás pedig további tízmilliárdokat emészt fel, amelynek a fedezetét máshonnan kellett előteremteniük, más termékek díjából, kamatából gazdálkodhatták ki. Mindez drágíthatta a banki szolgáltatásokat, és csökkenthette a hitelezési aktivitást is, ami a gazdasági növekedésre is kedvezőtlen hatással van.