Kaphatnak-e magyar nyugdíjat az Ukrajnából Magyarországra költöző nyugdíjasok?

Az Origo híradása szerint, ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor több millió ukrán nyugdíjas juthatna magyar nyugdíjhoz. Ez a helyzet azonban a jelenlegi nyugdíjak csökkenéséhez vezethet, és a magyar államot sújtó jelentős anyagi terhek miatt komoly kockázatot jelent, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése megszűnhet.

Mi ennek a szövegnek a lényege? Az 1963-as, Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között született, a szociális ellátásra vonatkozó együttműködési megállapodás ma is érvényben van. Az egyezmény alapján, ha egy nyugdíjas egyik országból a másikba költözik, a fogadó ország hatóságai legkorábban attól az időponttól kezdve határozzák meg a nyugdíjat, amikor a költözés megtörtént – figyelembe véve a helyi jogszabályokat és a korhatárt is. Amennyiben a nyugdíjas az egyik államban dolgozott, de a költözést követően a másik országban választja a nyugdíjat, annak összegét a fogadó állam hasonló munkakörben dolgozó, azonos képzettségű munkavállalóinak átlagkeresete alapján számítják ki.

Ez igazán meglepő, és bár az egyezményt fel lehet bontani - anélkül, hogy az abból származó jogok érvényét veszítsék -, a rendszerváltozás után a magyar kormányok nem éltek e lehetőséggel abban a másfél évben, míg a Szovjetunió fennállt. Oroszországgal, mint az egyezmény jogutódjával, új szociális megállapodás született, amelyet 2020-ban hirdettek ki. Ugyanakkor kétségtelen, hogy Ukrajnával, valamint a többi volt szovjet köztársasággal - Grúziától Tadzsikisztánig - egy érdekes jogfolytonosság figyelhető meg. Ez néha visszatér a magyar médiában, egy helyi újság például 2015-ben arról számolt be, hogy Magyarországon a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény keretében 9288 fő részesült ellátásban, ebből 7873 fő öregségi nyugdíjat kapott. Az ellátás igénybevételének feltétele az életvitelszerű magyarországi tartózkodás, amit az illetékes hatóság bármikor ellenőrizhet az eljárás során.

2014-ben a hvg.hu is beszámolt arról, hogy a 2000-es években elindult átjelentkezési tendencia továbbra is tart. Ukrajnában az átlagnyugdíj körülbelül 30 ezer forintnak megfelelő hrivnyát tett ki, míg a magyarországi lakcímmel rendelkező nyugdíjasok ennek háromszorosát kapták.

2019-ben Vadai Ágnes, a DK képviselője, azt a kérdést tette fel, hogy az ukrán nyugdíjasok is jogosultak-e a kormány által beígért kilencezer forintos rezsiutalványra. Rétvári Bence, aki akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára volt, azt válaszolta, hogy az utalványt mindenki megkapja, aki a rendeletben meghatározott juttatásokban részesül. Ez azt jelenti, hogy nem vizsgálják, honnan származik a nyugdíj, vagy hogy az érintett ténylegesen Magyarország területén él-e. Ezt a kérdést pedig a fentiek alapján kellett volna figyelembe venni.

Rétvári szavai szerint a kormány célja, hogy a jelenlegi egyezményt egy korszerű, a nemzetközi jog követelményeinek megfelelő, arányos teherviselésre épülő szerződéssel helyettesítse. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az egyezmény átgondolatlan felmondása komoly következményekkel járna, nemcsak az ukrán nyugdíjasok, hanem a Kárpátalján élő magyar közösség számára is. Az ilyen lépés hosszú távon nem biztosítana semmiféle jövőbeli kilátást az érintett személyek számára.

Tehát, a 63 évvel ezelőtt, a már nem létező Szovjetunióval kötött megállapodás valóban létezik, és ennek értelmében ukrán állampolgárok jogosultak magyar nyugdíjra. Ugyanakkor ennek a megállapodásnak semmi köze nincs az Európai Unióhoz, és Ukrajna lehetséges EU-tagságához sem. A Belügyminisztériumban jelenleg is hivatalban lévő kereszténydemokrata államtitkár hat évvel ezelőtti óvatos nyilatkozata azt jelzi, hogy az Orbán-kormány nem siet a kérdés rendezésével, valószínűleg azért, mert a téma csupán keveseket érint.