Kártevő elterjedése súlyos egészségügyi problémákat okoz Magyarországon: komoly aggodalomra ad okot - Agrárszektor
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák figyelem! Most egyedülálló lehetőség vár rátok: 50% kedvezménnyel regisztrálhattok a rendezvényre! Ne hagyjátok ki ezt a remek alkalmat!
A Szent György-hegy szőlőültetvényeit komoly fenyegetés éri az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma következtében. E betegség megelőzése kizárólag a kabócák irtásával lehetséges, míg terjedésének mérséklésére elengedhetetlen a műveletlen, bozótos területek felszámolása és a megfelelő növényvédelmi intézkedések alkalmazása. A helyi gazdák együttműködése, a fertőzött területek alapos kezelése, valamint a régió átfogó megújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megóvják a szőlőültetvények életképességét és fenntartsák a borvidék értékeit - áll a Sokszínű Vidék beszámolójában.
A rendelkezésünkre álló információk alapján a betegség terjedésének legfőbb forrásai a gondozatlan, gyomos területek, illetve azok a helyszínek, ahol az előírt növényvédelmi permetezés elmarad.
A Nébih részletes útmutatót tett közzé a betegség észleléséről, valamint a védekezési stratégiákról, melyet három lépésre bontottak: először lemosó permetezés javasolt a tojások ellen, majd a lárvák ellen a terméskötődés időszakában, végül pedig a bogyónövekedés során a lárvák és imágók elleni védekezés kerül fókuszba. Marton József, a Szent György-hegy Csobánc Hegyközség elnöke hangsúlyozta, hogy mediátorként kívánják elősegíteni a földtulajdonosok és a hatóságok közötti hatékony együttműködést. Az útmutató szerint a beteg szőlőtőkék már tavasszal is visszafejlődhetnek, ami miatt előfordulhat, hogy hajtások nem is fejlődnek ki. A fogékony növények esetében a fásodás elmaradása is megfigyelhető, és a vesszők elvékonyodhatnak, illetve gumiszerűvé válhatnak.
A hajtásokon az első sodródásra utaló levelek a nyár közepén bukkannak fel. Ez a jelenség fokozatosan erősödik, és végül a betegségre jellemző, a levél fonáka felé irányuló, háromszögletű deformációval jár. A napfénynek kitett levelek esetében a fehér bogyójú fajták levelei részlegesen vagy teljesen sárgás árnyalatot öltenek, míg a kék bogyójúak esetén vöröses elszíneződés figyelhető meg. Mindkét esetben a levelek fémes csillogást kaphatnak. Augusztus és szeptember folyamán a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan elterjednek a levél teljes felületére, míg végül az egész levél elszárad. Az elhalt, megkeményedett levelek ősszel késlekedve hullanak le, ellentétben az egészségesekkel. A beérni nem tudó vesszők télen feketévé válnak. A következő tavaszi időszakban a megmaradt rügyekből kifejlődő virágzat elszárad, míg késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodásnak indulnak, megbarnulnak és ízük romlik.
Az aranyszínű sárgaságot kiváltó fitoplazma a fertőzött növény háncsában található, és nem rendelkezik a saját mozgásához szükséges képességekkel, ezért mechanikai úton terjedhet csak el.
Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet be, de továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
A Nébih egy átfogó készenléti tervet készített a betegség terjedésének megakadályozása érdekében. A fertőzésmentes zónák védelme érdekében országos szintű felderítési programot indít, amely célja a betegség korai jeleinek és a kórokozót terjesztő kabócák észlelésének biztosítása. Ezen kívül időben érkező figyelmeztetéseket ad ki a vektorok elleni védekezésről, és kötelező intézkedéseket ír elő az ország valamennyi szaporítóanyag-termelő területén a kabócák elleni harc érdekében. Fertőzött területek esetében elrendeli a fertőzött és tüneteket mutató szőlőtövek teljes megsemmisítését 1 km-es sugarú körzetben, továbbá fokozott felderítést és kötelező védekezési programot vezet be az érintett területen, valamint az azt körülvevő 3 km széles biztonsági sávban.
Fertőzés gyanúja esetén feltétlenül értesítsük a hatóságot a betegség jelenlétéről. Telepítéskor csak hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyagot használjunk. Ha a vektor jelen van a térségben, tél végén égessük el a nyesedéket, csökkentsük a kéreg alatti tojások számát olajtartalmú szerekkel, és rendszeresen végezzünk rovarölő szeres kezeléseket a kabócák ellen.
