Brüsszel célja, hogy támogassa a fiatal gazdák számának növekedését az új KAP keretein belül. Az agrárszektorban egyre nagyobb hangsúlyt kap a fiatal generáció bevonása, hiszen ők hozzák a friss ötleteket és innovációkat a mezőgazdaságba. Az új közös agrá

NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke legújabb videóüzenetében hangsúlyozta, hogy mérföldkőhöz érkezett az európai mezőgazdaság, hiszen most kezdődik el az a széleskörű párbeszéd, amely a jövőbeli mezőgazdasági és élelmiszeripari politikák alapjait fektetheti le. A politikai vezető kiemelte, hogy az uniós tagállamok között szinte teljes az egyetértés abban a kérdésben, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kulcsfontosságú szerepet játszik a közös jövőnkben. Von der Leyen arra is felhívta a figyelmet, hogy az ágazat számos nehézséggel és kihívással néz szembe, ami arra ösztönözte a Bizottságot, hogy a Közös Agrárpolitikát érintően egyszerűsítéseket és könnyítéseket vezessen be. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a kis gazdaságok és a fiatal gazdák támogatása mellett, valamint fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók méltányos árakat kapjanak a termékeikért, ezáltal biztosítva a mezőgazdaság fenntarthatóságát és versenyképességét.

A Bizottság elnöke után Christophe Hansen, az Európai Unió legújabb mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa lépett a mikrofonhoz, hogy kifejezze véleményét a konferencia jelentőségéről. Rámutatott, hogy ez az esemény kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy minden érintett hangot adjon a mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjével kapcsolatos elképzeléseinek. Hansen hangsúlyozta, hogy most van itt az ideje annak, hogy közösen meghatározzuk, milyen irányba kívánunk haladni az európai agráriumban, és azonnal neki is kell állnunk ennek a víziónak a megvalósításához. Az agrárbiztos figyelmeztetett arra, hogy a jövő gazdáinak nemcsak optimista, hanem pragmatikus hozzáállással is kell rendelkezniük. A szakpolitikus a közönség előtt bejelentette, hogy a Közös Agrárpolitika egyszerűsítése a következő héten debütál, és megerősítette, hogy ősszel új intézkedéscsomag várható, amely új területeket céloz meg. Kiemelte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a kisebb gazdaságok támogatása, és az ehhez szükséges forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése is terítékre kerül. Ehhez azonban elengedhetetlen a Bizottság és a tagállamok kormányai közötti szoros együttműködés. Hansen aggasztónak találta, hogy 2010 és 2020 között az EU-ban közel 3 millió gazdaság szűnt meg, ami 25%-os csökkenést jelent. Noha az EU még mindig nettó exportőr, fontos, hogy az ágazat szereplői ne kényelmesedjenek el ebben a helyzetben, hanem aktívan keressék a fejlődési lehetőségeket.

Az uniós agrárbiztos beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban több állatbetegség is végigsöpört Európán, így a Bizottság célja, hogy ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tegye az állattartást. Emellett a generációváltás fontosságáról is beszélt, amelynek kapcsán elmondta, hogy a tervek között szerepel a fiatal gazdák földhöz, hitelhez, tudáshoz és szolgáltatáshoz jutásának megkönnyítése is.

Az előadásokat követően megrendezett kerekasztal-beszélgetés során Czesław Siekierski, a lengyel agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben elengedhetetlenül fontos a Közös Agrárpolitika stabilitása. A klímaváltozás egyre fokozódó hatásai, a gazdatársadalom elöregedése, valamint a gazdák kedvezőtlen alkupozíciója olyan komoly kihívások, amelyekre a döntéshozóknak sürgős válaszokat kell találniuk. Siekierski említette, hogy a jövőbeli Közös Agrárpolitikában el kívánják kerülni azokat a gyakorlatokat, amelyeket a gazdáknak folyamatosan újra kellene tanulniuk. A lengyel miniszter azt is kiemelte, hogy nem forradalmi, hanem fokozatos, organikus változásokra van szükség. Rámutatott továbbá arra is, hogy az Európai Uniónak újra kellene értékelnie kereskedelmi politikáját. Eric Sargiacomo, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési bizottságának alelnöke aláhúzta, hogy a Közös Agrárpolitika újragondolása során fontos, hogy senkit se hagyjunk hátra. Sargiacomo hangsúlyozta, hogy a jövőben a KAP keretein belül a népegészségügy és a kockázatkezelés kérdéseivel is foglalkozni kell.

Peter Schmidt, az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottsága Természeti Erőforrások csoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy az új párbeszéd elindítása kulcsfontosságú lépés. Bár sokan még kezdetlegesnek érzik a diskurzust, most az alapelvek lefektetése a legfontosabb. Schmidt beszélt arról is, hogy az uniós politikának kiemelten kell támogatnia a kis- és közepes vállalkozásokat, valamint vonzóbbá kell tennie a fenntartható és regeneratív mezőgazdaságot a fiatalok számára. Piotr Calbecki, az Európai Unió Régiók Bizottságának Természeti Erőforrások csoportjának elnöke rávilágított, hogy a fejlődő területek igényei sokfélék, és a döntéshozóknak reagálniuk kell ezekre az eltérésekre. Massimiliano Giansanti, a COPA elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy az agrárszektor most különösen nehéz időszakot él át, a piaci és politikai bizonytalanságok komoly hatással vannak a szektorra. Kiemelte, hogy az utóbbi időben sok gazdaság zárta be kapuit az EU-ban, és sok ember távozott az agráriumból, ami elfogadhatatlan, különösen a globális népességnövekedés fényében. 2050-re mintegy 35%-kal több élelmiszert kell termelnünk a meglévő földeken. Ehhez ambiciózusabb agrárpolitikára és pragmatikusabb megközelítésre van szükség.

A második szekció fókuszában a generációváltás állt. Gelsomina Vigliotti az Európai Befektetési Bank alelnöke elmondta, hogy a fiatal gazdák létfontosságúak a mezőgazdaság jövője szempontjából, de éppen a korukból és relatív "tapasztalatlanságukból" kifolyólag gyakran finanszírozási nehézségekkel és rossz alkupozíciókkal rendelkeznek. Ennek következtében előfordulhat, hogy nem tudnak hitelhez jutni, és megvalósítani a szükséges beruházásokat. Emellett gyakran a földszerzés is gyakran nehézséget jelent számukra. A szakember szerint meg kell újítani és modernizálni kell a mezőgazdaságot, aminek egyik megoldási lehetősége a "vérfrissítés" az ágazatban. Ehhez viszont az kell, hogy a fiatal gazdák a bankoktól is segítséget kapjanak a működésük során, segítsék őket a jó technológiák és megoldások adaptálásában és a nők a gazdatársadalmon belüli arányának javításában. Martin Siemen, a Rural Youth Europe elnökhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a generációváltás során kiemelt fontosságú a fiatal gazdák földhöz és finanszírozáshoz való jutása. A szakember közölte, hogy jelenleg ha egy fiatal gazda saját tevékenységbe akar kezdeni, akkor ahhoz az kell, hogy az a tevékenység jövedelmező legyen.

Peter Meedendorp, a CEJA elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal gazdák és a generációjukat érintő likviditási nehézségek megoldásában jelentős előrelépést jelentene, ha a költségvetés keretein belül egy külön finanszírozási pillér jönne létre számukra.

Jean-Christophe Roubin, a Crédit Agricole Csoport mezőgazdasági csoportjának vezetője elmondta, hogy Franciaországban jelenleg mintegy 15 ezer fiatal gazda van, ezek 40%-a nem rendelkezik mezőgazdasági háttérrel. Ez azt jelenti, hogy nekik még nagyobb szükségük van a finanszírozásra, nemcsak országos, de regionális szinten. A szakember szerint a bankszektornak új modelleket kell kitalálnia a fiatal gazdák finanszírozására. Mint mondta, az agráriumnak olyan emberekre van szüksége, akik megengedhetik maguknak, hogy gazdának álljanak. Norbert Totschnig, osztrák agrárminiszter szerint ahhoz, hogy a tagállamok vonzóbbá tegyék a mezőgazdaságot, sokat kell az oktatásba fektetni, és gondoskodni kell arról, hogy a mezőgazdaságnak magas legyen a megbecsültsége. Mint mondta, Ausztriában a termelők társadalombiztosítási szintje is magas, a termelők bármikor visszavonulhatnak, és a gazdaságátadás/átvétel nem egy terhes kötelezettség.

Erika Olsson, a Svéd Organikus Gazdák Szövetségének elnöke arra mutatott rá, hogy a generációváltás és az ökológiai gazdálkodás kéz a kézben járnak. A statisztikák szerint Európában a biogazdálkodók 21%-a 40 évnél fiatalabb. Ezek a gazdaságok rendszerint kisebb és közepes méretűek, hiszen ezeken nem lehet olyan nagy mennyiségeket termelni, igaz, ezek átadása is egyszerűbb. A szakember beszélt arról is, hogy az organikus gazdálkodás a ötvözi a régi tudást és az új módszereket és megoldásokat, nem egyszerű és sokat kell hozzá gondolni, tervezni. Viszont ezeknek a gazdáknak is segítségre van szükségük a földhöz és finanszírozáshoz jutásban, valamint biztonságos megélhetésre. Francesco Lollogbrigida, olasz agrárminiszter kiemelte, hogy az elmúlt években tapasztalt háború, aszály és koronavírus-járvány miatt a korábban biztosnak hitt dolgok váltak bizonytalanná. A gazdáknak biztos jövedelemre és jövőképre van szükségük, az elszántság önmagában már nem elég.