Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem szükséges nyilvánosságra hozni a Budapest-Belgrád vasútvonalra vonatkozó szerződéseket.
Politikai beavatkozásra kerülne sor, amennyiben felülvizsgálnák a külügyminiszter döntését.
Oroszi Babett, a hvg.hu volt munkatársa, jogi lépéseket tett annak érdekében, hogy hozzáférjen a Budapest-Belgrád vasút 5 millió forintot meghaladó szerződéseihez. Ezt a kérést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította.
Az Ítélőtáblán a portál győzött, mert a másodfokú bíróság kimondta: amennyiben a kért adatok nem veszélyeztetik az ország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, azok a tízéves korlátozásra tekintet nélkül nyilvánosak.
A Kúria ezt felülbírálta. A legfőbb bírói testület szerint elegendő indok az, hogy a törvényben kihirdetett magyar-kínai egyezmény alapján kérték a Kínai Népköztársaság Kormányának az állásfoglalását, és az elutasító volt.
Az ítélőtábla jogszabályi keretek hiányában kérte a minisztertől a döntésének jogszerűségéhez szükséges érvek és elemzések részletes kifejtését, valamint a szükséges bizonyítékok bemutatását - állapították meg a kúriai bírák. A bíróság nem jogosult arra, hogy felülbírálja a miniszter kizárólagos, diszkrecionális jogkörében hozott döntéseit.
Az újságíró ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, azzal az érveléssel, hogy az információszabadságról szóló törvény általános elvei nem sérülhetnek a magyar-kínai vasúti megállapodásra vonatkozó jogszabály által.
Az Alkotmánybíróság többségi véleménye a keddi ülésén összhangban állt a Kúria állásfoglalásával.
