Kósa Lajos: "Mit keresünk mi Legolás és Frodó világában?"
Ájlá, Kikerics, Nazir, Tiágó – 2023-ban a Nyelvtudományi Kutatóközpont (NYTK) összesen 70 új, Magyarországon anyakönyveztethető név jóváhagyását tette lehetővé. Jelenleg ez az intézet felelős azoknak a szülőknek a kérelmének elbírálásáért, akik olyan neveket szeretnének adni gyermeküknek, amelyek itthon nem szerepelnek a hivatalos névjegyzékben. A jövőben azonban változás várható: Kósa Lajos, a Fidesz képviselője, azt javasolja, hogy a döntési jogkört a kultúráért felelős miniszterre ruházzák át, mivel véleménye szerint a kutatók túl könnyen hagyják jóvá a kérelmeket.
A név nem csupán egy személy azonosítója, hanem a nemzet kulturális identitásának is alapvető eleme. Manapság számos olyan név létezik, amelyeknek nincs kapcsolata a saját kultúránkkal vagy civilizációnkkal, és sokan értetlenül állnak a jóváhagyásuk előtt. A jelenlegi helyzet különösen sajnálatos, hiszen a Nyelvtudományi Központ honlapja, amely jogforrásként működik, nem rendelkezik közhiteles státusszal - indokolta véleményét a Blikknek a fideszes képviselő.
Szerinte a jelenleg illetékes intézet a saját elveivel megy szembe, amikor a divathoz próbál igazodni, de "a korszellemet valahogy kordában kell tartani".
Milyen jelentéseket hordoz magában a Nagy Orália? Milyen kapcsolatunk van nekünk Legolász, Frodó, Gimli vagy Gandalf karaktereivel? Személy szerint nagyra értékelem a Gyűrűk Ura filmes és irodalmi világát, és Göncz Árpád fordítása is különleges élmény számomra. Mégis, ez nem ad okot arra, hogy a neveket egyszerűen átemeljük a saját kultúránkba. Az egyediség megőrzése és a kulturális kontextus tisztelete elengedhetetlen, amikor mások történeteit interpretáljuk.
- hangoztatta a politikai vezető.
"Ott van a Fradika például, aminek a kezdeményezői már kisebbségi önkormányzatoknál is próbálkoztak. Ezzel az erővel lehetne Lokika, Vasaska meg Honvédka is... ennek valahol gátat kell szabni" - tette hozzá.
Kósa a jogszabály-tervezet benyújtása előtt alapos konzultációt folytatott a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel, valamint a régi magyar nevekkel foglalkozó szakértőkkel is. Meggyőződése szerint ez a téma nem csupán politikai, hanem társadalmi szempontból is jelentős, ezért olyan személyek véleményét is figyelembe vette, akikkel egyértelműen eltérő politikai nézetei vannak. Például az egykori SZDSZ-es Sándor Klára is osztotta vele elképzeléseit és javaslatait a tervezettel kapcsolatban.
Az NYTK adatbázisa jelenleg 2688 női és 2011 férfi utónévvel büszkélkedhet. Kósa ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy ebből pontosan hány nevet fognak eltávolítani a listáról, de úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet sokat elmond a rendszer működéséről: például 220 név, amelyet senki sem visel, mindenképpen figyelemre méltó. Ha a parlament elfogadja a javaslatot – amelyre várhatóan júniusban kerül sor –, akkor a kérelmek felülvizsgálatát a kultúráért felelős miniszter, Hankó Balázs fogja irányítani. Ő a döntése előtt szakmai konzultációt folytat a tudományos közösséggel, de Kósa megjegyzi, hogy a józan ész is nagy segítséget nyújthat ebben a folyamatban. Fontos hangsúlyozni, hogy senkinek sem kell tartania attól, hogy nevet kellene változtatnia, hiszen a törvény kizárólag az új anyakönyvekre vonatkozik.
A Blikk megkereste a Nyelvtudományi Kutatóközpontot, hogy kiderítse, mit gondolnak a javaslatról. Azonban a kapott válasz nem nyújtott világos információt erről.
"A születési nevek anyakönyvezésével kapcsolatos jogszabályok módosítására vonatkozó T/11911 számú törvényjavaslatban a kultúráért felelős miniszter került megnevezésre, mint illetékes személy. Ennek értelmében bármilyen információ kizárólag az ő irányítása alatt álló minisztériumtól szerezhető be."
