Közlekedő Tömeg: Budapest kihívásait nem újabb járatok bevezetésével, hanem átfogóbb megoldásokkal kell kezelni.

Budapesten új metróbuszok állnak forgalomba, amelyeket a főpolgármester úgy lát, mint a város ingázóinak autós közlekedését kiváltó lehetőséget. Azonban a Közlekedő Tömeg Egyesület alapító szakértőjének véleménye szerint, ahhoz, hogy a főpolgármester ígérete ne csupán egy látszólagos intézkedés maradjon, további fejlesztések elengedhetetlenek.

„Ez lehet csupán egy vonzó ígéret, egy látszólagos intézkedés, vagy akár egy igazi fejlesztés is. Valóban léteznek Budapesten olyan területek, ahol az évtizedek során történelmileg kialakult buszhálózat már megérett a változásra. Azonban nem biztos, hogy előrelépést jelent, ha a már létező, bonyolult útvonalú, ritkán közlekedő járatok mellé újabb vonalakat indítanak” – nyilatkozta Szalay Áron, a Közlekedő Tömeg Egyesület alapítója az InfoRádióban a metróbuszok bevezetésével kapcsolatban.

Szalay Áron hangsúlyozta, hogy a városvezetés metróbuszokkal kapcsolatos elképzeléseit alaposan át kellene gondolni, hiszen fontos lenne megérteni a mögöttes szándékokat. Az egyesület véleménye szerint a közlekedési rendszer átfogó megközelítést igényel, ezért nemrégiben kidolgoztak egy javaslatot, amely a nap 24 órájában közlekedő járatok bevezetését célozza meg. Ez a megoldás egy könnyen átlátható és könnyen megjegyezhető hálózatot teremtene, kiemelten figyelembe véve az éjszakai közlekedés igényeit. Szalay Áron szavai szerint...

A szervezet a "metróbusz" kifejezést vonzónak találja, és úgy vélik, hogy nincs szükség arra, hogy az utastájékoztatásban és a járatszámoknál különbséget tegyenek a metróhoz csatlakozó és a nem csatlakozó járatok között.

A fővárosi felszíni közlekedés egyik legégetőbb problémája, hogy a járatok rendkívül lassan haladnak. A helyzet hátterében több tényező áll: a forgalmi dugók, amelyek nemcsak a csúcsidőszakokban jelentkeznek, hanem folyamatosan jelen vannak; a közlekedési lámpák, amelyek nem igazodnak a közösségi közlekedés ritmusához; valamint a villamospályák elöregedett állapota, amely sebességkorlátozásokat von maga után. Ezen kívül a buszsávok hiánya is jelentős mértékben hozzájárul a problémához. Az illetékes szakember hangsúlyozta, hogy a metróbuszok bevezetése sem lenne elegendő a helyzet megoldásához.

A megvalósítás lehetőségeivel kapcsolatban a szakértő kifejtette, hogy Karácsony Gergely arra utalt: a meglévő közlekedési hálózat újraszervezése révén akár hatékonyabbá is válhat a rendszer. Például, ha a bonyolult, ritkán közlekedő járatok helyett egy egyszerűbb és sűrűbb járathálózatot alakítanak ki, az jelentős előnyöket hozhat. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha új teljesítményforrásokat is szeretnének integrálni az új rendszerbe, az eredmények kiszámíthatatlanná válhatnak, mivel

A BKV számára jelenleg komoly kihívást jelent, hogy több tucat, 15 évnél idősebb és leromlott műszaki állapotú buszt kell üzemeltetnie, ráadásul nincs elegendő forrás a cseréjükre vagy felújításukra.

A Közlekedő Tömeg Egyesület alapítója rámutatott, hogy Budapest bizonyos kerületei, mint például Rákospalota, teljesen el vannak zárva a HÉV, a metró és a sűrű nagyvasúti közlekedés elől. Rákospalotáról sokan a 3-as metróhoz utaznak, vagy buszra szállnak, hogy elérjék a belvárost. Hasonló problémákkal küzd a gazdagréti lakótelep is, ahol hosszú ideje beszélnek arról, hogy a 4-es metró eljut majd ide, de úgy tűnik, ez a terv nem fog megvalósulni. Az alapító hozzátette, hogy ez önmagában nem feltétlenül jelent problémát.

Összegzésképpen Szalay Áron hangsúlyozta, hogy Budapest közlekedési kihívásainak megoldása nem csupán autóbuszok révén lehetséges. Szükség van új villamosvonalak kialakítására, valamint a vasúthálózat modernizálására is. Ezen kívül érdemes lenne megfontolni a metróvonalak valódi meghosszabbítását, új metróvonalak létesítését, sőt, akár a HÉV-ek föld alatti összekötését is.