Kozmetikai csomagok és dollármilliók – a sportolók pénzdíjainak mérlegelése A sport világában a teljesítmény nem csupán a dobogón való helyezésekről szól, hanem a pénzügyi siker is jelentős szerepet játszik. A legjobbak nemcsak dicsőséget, hanem hatalmas

A közelmúltban komoly visszhangot keltett, hogy a garmisch-partenkircheni síugró-verseny selejtezőjében a férfi győztes 1,3 millió forintos pénzdíjat zsebelt be, míg a női versenyző csupán egy kozmetikai termékcsomaggal távozhatott. Ez a helyzet számos kérdést vetett fel: vajon igazságos vagy igazságtalan a pénzdíjak megosztása a két nem sportolói között? Valóban van értelme ennek a vitának? A kérdések megválaszolására Dr. András Krisztina sportközgazdászt kértük fel, aki szakmai szempontból világít rá a helyzetre.

Ez egy rendkívül bonyolult és kihívásokkal teli téma, amelyre nem elegendő csupán néhány egyszerű mondatban válaszolni. A kérdést egy tágabb perspektívából kell megközelítenem. Elsődlegesen fontos tudomásul venni, hogy a társadalmi normák folyamatosan alakulnak, és ennek következtében a nemzetközi sport világának szereplőinek is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz.

- magyarázza az Óbudai Egyetem docense, a Sportközgazdász mesterszak felelőse, akinek az emlegetett síugróversennyel kapcsolatban sem egy fekete-fehér véleménye van.

A nők egyenjogúsításának útja során különböző sportágak eltérő mértékben fejlődtek. A női síugrás viszonylag fiatal sportág, amelynek versenyrendszere még mindig alakulóban van. Például a férfiak legkiemelkedőbb eseményét, a Négysáncversenyt nem tudják reprodukálni a női mezőnyben, ahol jelenleg csak a Two Night Tour néven ismert, két versenyből álló eseményt rendezik meg. A pénzdíjak terén a férfi sportágak már 2007 óta szabályozott keretek között működnek, ami azt is jelenti, hogy a selejtezőt megnyerő férfi versenyző 3000 eurót vihetett haza. Ezzel szemben a női sportolók számára eddig nem kínáltak pénzdíjat – ezt valószínűleg az indulók is tudták. A szervező szándéka valószínűleg jó volt, hiszen egy kozmetikai csomagot ajánlottak fel, de a női versenyzők reakciói azt jelezték, hogy ez nem találta el a megfelelő célt. Mindazonáltal a helyzet nem maradt válasz nélkül: a nemzetközi szövetség bejelentette, hogy a februári világbajnokságon már a női versenyzők is részesülni fognak pénzdíjban. Jelenleg a világkupaversenyek győztesei is kapnak javadalmazást, ám ez a férfiak díjazásának csupán töredéke.

Krisztina hozzáteszi: érdekes lehet a dolgok alakulása időzítése, ami így érintheti a 2025 márciusában közelgő NOB-elnök választást, tudniillik a nyilvánosságra került kandidálók egyike, a FIS svéd elnöke, Johan Eliasch , aki - a jelenlegi információk szerint - megpályázza Thomas Bach megüresedő helyét.

A sport világában egyre inkább megfigyelhető, hogy bizonyos ágakban a férfiak és nők díjazása azonos szintre emelkedik. Ezen belül is kiemelkednek az olimpiai játékok két alapvető sportága, az atlétika és az úszás. Itt a versenyzők teljesítménye összehasonlítható, nem csupán a mért eredmények – mint centiméterek vagy másodpercek – alapján, hanem a sportágak szellemisége és a verseny iránti lelkesedés tükrében is. Az ilyen sportágak iránti kiemelkedő érdeklődés pedig tovább erősíti a férfiak és nők közötti méltányos díjazás fontosságát.

Ilyen szempontból inkább a tenisz lóg ki a sorból, különösen a Grand Slam-tornák, ahol jelenleg a férfiak mérkőzéseire összességében többen kíváncsiak, ráadásul ők nem két, hanem három nyert szettig játszanak (átlagban nagyjából kétszer annyi időt töltenek a pályán, mint a nők), a pénzdíjak - dollármilliókról van szó! - mégis egyformák.

"A tenisz sok szempontból példaként szolgáló sportág, a versenyrendszere szerves fejlődés eredménye, így a nők érdekvédő szervezete is kialakult, és erős érdekérvényesítő-képességgel jellemezhető. Ráadásul itt a játékosok - sok más, jellemzően csapatsportággal ellentétben -, nem kapnak sehonnan fizetést, a pénzdíjakból tartják el magukat: finanszírozzák az utazásaikat, a szállásukat, az edzői, szakmai stábjukat,... . Egy 2024 augusztusában napvilágot látott bejelentés alapján a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) 2025-ös évre vonatkozón jelentős beruházást hajt végre a World Tennis Tour-on, amelynek keretében

Több sportág esetében a női sport fejlesztése és annak hatásai a férfi sportot is pozitívan érintheti - magyarázza a sportközgazdász, aki kifejti, mire gondol.

"A sportot, a szórakoztatóipar részeként kezeljük. A működési modell a márka és a kommunikáció együttesén alapul, és a bevételek összessége öt piacról érkezik. Kiemelkedő forrásokat biztosíthat a közvetítési jogok értékesítése, de jelentős összegek származhatnak a kereskedelmi jogokból - szponzoráció és merchandising -, plusz egyes sportágakban a játékosok adás-vételéből származó egyenleg is komoly lehet. Mindezeknek az alapja a nézőkhöz, fogyasztókhoz kapcsolódó helyszíni, illetve médiabevételek.

Dr. András Krisztina megjegyzi, hogy a szolidaritási faktor a labdarúgó-bajnokságok közvetítési és kereskedelmi jogainak központosított és csomagolt értékesítésében is megnyilvánul. E mechanizmus révén keletkező bevételek egy részét normatív alapon, előre meghatározott teljesítményekhez kötötten osztják el. Ez a központi értékesítési modell azonban nem mentes a következményektől: míg a nagy, globális márkájú klubok e rendszerben vesztesei lehetnek, addig a kisebb csapatok számára kedvezőbb lehetőségeket teremt a bevételekhez való hozzáférés terén.

Visszatérve a tenisz világához, szeretném megemlíteni, hogy a női játékosok ötjátszmás mérkőzésekkel nem foglalkoznak, hiszen nem töltenek el olyan hosszú időt a pályán. Ezt az érvet legutóbb 2024 decemberében hallottam Nyikolaj Davigyenko világbajnok teniszező szájából. Érdekes módon a reakciók többsége arra utalt, hogy a korábbi klasszis úgy tűnik, a sportágat a múltba szeretné visszavezetni. Mindenesetre ez a helyzet egy fontos dolgot világít meg:

A különböző sportágakban fontos, hogy megfelelő jogvédelmi mechanizmusok álljanak rendelkezésre, amelyek biztosítják a sportolók és résztvevők érdekeinek védelmét. A sportvilágnak aktívan párbeszédet kell folytatnia, hogy reagáljon a felmerülő problémákra, és konszenzusos megoldásokat találjon ezekre a kihívásokra. Ezzel a megközelítéssel nemcsak a sportágak integritását őrizhetjük meg, hanem elősegíthetjük a fair play és az etikus magatartás alapelveit is.

Szakértőnk kiemeli, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőség az Európai Unió egyik alapvető elve, amelynek érvényesülnie kellene minden területen. A sport világában már tapasztalhatók pozitív változások, mint például a tavalyi párizsi olimpia, ahol először fordult elő, hogy ugyanannyi nő vett részt a játékokon, mint férfi. Ennek ellenére az edzői és sportvezetői pozíciók, valamint a sportsajtó területén még mindig érezhető a férfiak túlsúlya.

Ez persze inkább olyan társadalmi jelenség, amit a sport világa csak leképez, visszatükröz.