Balaton jövőjét kutató szakember: "A veszély bármikor bekövetkezhet."
Nagymértékű algásodás, rég nem látott árvaszúnyograjzás, kiugró vízhőmérséklet és a nyári időszak végére jellemző vízszint: az elmúlt hetekben több balatoni jelenségnek is szemtanúi lehettünk, ezekről Dr. Tóth Viktor beszélt a Hello Vidéknek. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint idő kérdése, hogy mediterrán jellegű tóvá válik-e a Balaton.
Az utóbbi időszakban számos, a Balaton körüli eseményt övező hír érkezett, amelyek szorosan összefonódnak a klímaváltozással, a fokozódó hőmérséklet-emelkedéssel és ennek következményeként a víz hőmérsékletének növekedésével. A 2000-es évek óta a tó hőmérséklete 1,7 fokkal emelkedett, és a melegedés üteme egyre inkább felgyorsul. Bár első pillantásra ez a változás talán nem tűnik drámainak, valójában elegendő ahhoz, hogy olyan jelenségek váljanak általánossá, amelyeket korábban csak ritkán tapasztaltunk, mint például az algásodás. Ennek a jelenségnek hosszú távú hatásai lehetnek, amelyek komoly aggodalomra adhatnak okot.
"Bátran leírhatjuk, hogy éveken belül a Balaton egy mediterrán jellegű tóvá válhat. Ez azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák nagy valószínűséggel meg fognak jelenni a Balatonban is, elsősorban az algásodás" - mondta el a Hello Vidéknek Dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen problémákat okozó fajok már jelen vannak a Balatonban, csak eddig a hőmérsékletviszonyok nem kedveztek nekik. Most azonban ez változhat, és egy kis további felmelegedéssel akár olyan helyzet alakulhat ki, aminek kezeléséhez nincs elég tapasztalatunk. A kérdés az, hogy ki akar majd olyan helyre jönni, ahol rossz a vízminőség, mert ha ez bekövetkezik, az a turizmusra is súlyosan hat majd
- fejtette ki az interjúban.
Dr. Tóth Viktor a lapnak kifejtette, hogy a 60-as években már volt egy sikeres kísérlet az algásodás csökkentésére, de a régi módszer ma már nem alkalmazható. Míg egykor a tápanyagok külső forrásból származtak, jelenleg a helyzet gyökeresen megváltozott: a Balaton mélyebb rétegeiben az emelkedő vízhőmérséklet miatt oxigénhiányos állapotok alakulhatnak ki, amelyek elősegítik a üledékből való tápanyagok kioldódását. Az elmúlt évtizedek során felhalmozódott anyagok eddig stabil állapotban voltak, de az egyre gyakoribb oxigénhiányos rétegek megjelenése miatt ezek most felszabadulnak, ami kedvez az algásodási folyamatoknak. A vízügyi szakértők a lepelkotrás, vagyis az üledék felső rétegének eltávolítását javasolják, de a módszer hatékonysága és az élővilágra gyakorolt hatásai még kérdésesek.
az algásodás következményei komoly aggodalomra adhatnak okot. Dr. Tóth Viktor szerint a Balaton vízének zölddé válása nem csupán esztétikai probléma, hanem egy figyelmeztető jel is, amely az ökoszisztéma egyensúlyának megbomlására utal. "Az algásodás során egy-egy faj túlsúlyba kerül, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet" - magyarázza. A Balaton körüli élővilág, beleértve a halakat és a madarakat, szoros kapcsolatban áll egymással, így a domináló algafajok megjelenése hatással van az egész ökoszisztémára. "Bár eddig nem tapasztaltunk tömeges állatpusztulást az algák miatt, nem zárható ki, hogy a jövőben olyan algafajok bukkannak fel, amelyek káros hatással lehetnek a helyi fauna egészségére" - figyelmeztet a szakértő. A változások megértése és a megelőzés érdekében fontos, hogy figyelemmel kísérjük a Balaton vízminőségét, és törekedjünk a fenntartható vízgazdálkodásra. Az ökoszisztéma védelme nem csupán a helyi élővilág, hanem a jövő generációk számára is elengedhetetlen.
