A magyar ipar fokozatosan hanyatlik, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.

Bár a márciusi ipari termelés a nyers adatok szerint stagnált, közelebbről megnézve 5,4 százalékkal esett vissza egy év alatt - derül ki a KSH friss jelentéséből. Az év első három hónapjában összességében 4,4 százalékos volt a csökkenés, és a szakértők szerint a lassú lejtmenet tartós lehet. A kilábalás késik, az ipar pedig látszólag kapaszkodó nélkül sodródik - miközben a magyar gazdaság erősen kitett a külső piacoknak, így az exportfüggőség a zaklatott külppiaci helyzetben különösen kockázatos.

2025 márciusában az ipari termelés volumene a nyers adatok alapján az előző év azonos időszakához képest stagnált - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint. Azonban, ha a munkanaphatást is figyelembe vesszük, a kiigazított adatok 5,4 százalékos csökkenést jeleznek 2024 márciusához viszonyítva. A nyers és a kiigazított adatok közötti eltérés hátterében az áll, hogy idén márciusban két munkanappal több volt, mint az előző évben.

Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a magyar ipar valójában gyengébben teljesített, mint tavaly: a termelés szintje csak a plusz munkanapok miatt tűnik változatlannak, miközben a tényleges teljesítmény jelentősen csökkent.

Az ipari teljesítmény alakulása kapcsán a makrogazdasági elemzők többsége továbbra is óvatosan fogalmaz, noha bizonyos mutatókban kis mértékű javulás tapasztalható.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy kedvező fejlemény, hogy a havi adatok stagnálást mutatnak, ami azt jelzi, hogy legalább átmenetileg megállt a termelés csökkenése. Ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az éves szintű visszaesés továbbra is jelentős, ami azt jelzi, hogy a szektor nem tudott érdemben helyreállni. "A hosszú távú, fix bázisú index alapján idén márciusban a termelés volumene 7,1 százalékkal maradt el a 2021-es átlagtól" - emelte ki a szakértő.

Szerinte ez azt jelzi, hogy az ipar teljesítménye nemcsak az előző évhez képest, hanem többéves távlatban is gyenge, és csak jelentős külső vagy belső keresleti élénkülés lenne képes tartós fordulatot előidézni. Az ágazat gyengesége szerinte azért is aggasztó, mert miközben a járműiparban enyhe javulás látszik, addig a kapcsolódó ágazatok, különösen az akkumulátorgyártás, továbbra is gyengén teljesítenek, és ez mérsékli a kilábalási esélyeket.

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője is alátámasztja ezt az állítást, hangsúlyozva, hogy az ipar teljesítményének gyengélkedése különösen az exportorientált iparágakon keresztül hatott az első negyedévben bekövetkezett GDP-csökkenésre. Véleménye szerint a negyedéves szinten mért 2,2 százalékos visszaesés arra utal, hogy az ipari szektor tartósan gyenge keresleti környezetben működik. Ezenkívül a külső piacokon megfigyelhető lassulás jelentős fékező erőt jelent a magyar gazdaság számára is.

Németh Dávid véleménye szerint a magyar ipar számára komoly kockázatot jelent a nemzetközi kereskedelmi feszültségek növekedése. Az év második felében elképzelhető, hogy néhány pozitív jel is megjelenik, ugyanakkor az éves átlagos ipari teljesítmény várhatóan 2 százalékkal csökken az előző évhez képest. Kiemelte, hogy az első negyedévben az ipari termelés negyedéves alapon 2,2 százalékos visszaesést mutatott, ami jelentős hatással volt a termékexportra és hozzájárult a gyengébb, vártnál alacsonyabb GDP-hez. A szakértő rámutatott, hogy 2025 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP 0,4 százalékkal csökkent, és negyedéves összevetésben is visszaesést mutatott, hiszen a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal elmaradt az előző negyedév eredményeitől. Ez a gyenge teljesítmény rontja az idei növekedési kilátásokat, miközben a gazdasági kilábalás továbbra is késlekedik.

Molnár Dániel meglepődve tapasztalta a járműgyártás márciusi növekedését, mivel szerinte "az adatokban nem mutatkozik olyan jellegű hatás, amely indokolná ezt a bővülést, így még a naptárhatás figyelembevételével is meglepő eredményről van szó."

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is hasonlóan értékel: "A magyar gazdaságban az ágazat súlya jelentős, ugyanakkor az elmúlt időszakban az új járművek iránti alacsony kereslet nyomán itt nem láttunk kedvező változást - hátha most valami beindul." Regős szerint ebben paradox módon szerepet játszhattak az amerikai vámok:

"A vámok bevezetése előtt megindult egy készletezés, hogy még a vámok nélküli áron vásárolhassanak az Egyesült Államokban - ez jól látható az első negyedéves amerikai GDP-adatokban is, amelyben az import volumene negyedéves alapon mintegy a tizedével lett magasabb az első negyedévben."

Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője óvatos megközelítéssel beszél a járműgyártás helyzetéről: "A februári visszaesést követően márciusban sem tapasztaltunk jelentős élénkülést az iparágban. A pozitívum csupán annyi, hogy nem kellett újabb havi csökkenést regisztrálnunk. Az év/év összehasonlítás - a munkanaphatás figyelembevételével - jelentős javulást mutatott, de ez elsősorban a bázishatásnak köszönhető."

A bázishatásra több elemző is figyelmeztet, hiszen ha a bázisidőszakban szokatlanul alacsony vagy magas volt a kibocsátás, az torzíthatja a változás valódi irányát vagy mértékét. Emiatt megtévesztő lehet pusztán az éves indexből kiindulni, mivel nem feltétlenül a jelenlegi folyamatokat tükrözi.

Virovácz megállapítása szerint a 2021-es év átlagos havi teljesítményeihez képest az ipari kibocsátás volumene 7,1 százalékkal elmarad. Ezen a szinten legutóbb a 2020-as Covid-járvány miatti lezárások idején tapasztalhattunk.

Virovácz Péter is csatlakozik a Klasszis Média lapcsoportunk által szervezett befektetési konferenciához, amely május 27-én kerül megrendezésre.

A külföldi piaci perspektívák elemzésekor sokan a német ipar újjáéledésére hívják fel a figyelmet, ám mindenki óvatosan közelíti meg ezt a témát. Regős megjegyzi, hogy "a német járműipar éves szinten is kiemelkedően teljesített, 8,1%-os növekedést mutatott, ami hozzájárulhat a magyar járműgyártás fellendüléséhez is. Bízunk benne, hogy a német növekedés tartós lesz, és kedvező hatással lesz a magyar iparra is."

Virovácz Péter véleménye szerint "egy hónap kiemelkedő teljesítményét még korai lenne tartós javulásként értékelni."

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint "a külpiacok gyengélkedése, különösen Németország elhúzódó válsága" továbbra is súlyos kockázatot jelent az iparra. "A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak és a bevezetett moratórium tovább nyújtja az időbeli síkon. Ennek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami tőke visszavonulását és beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után."

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében úgy fogalmazott:

A hazai ipar teljesítményét továbbra is hátráltatják a kedvezőtlen külső körülmények. Külpiacaink gyenge teljesítménye, különösen Németország tartós válsága, jelentős hatással van az exportorientált magyar gazdaságra, így az ipar fejlődésére is.

A kormány ugyanakkor továbbra is növekedésre törekszik: a 100 gyár programot 150 gyár programra bővítették. Emellett az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, a Demján Sándor Program és az "1+1 beruházás-ösztönző" konstrukció révén a kkv-kat és a munkahelyteremtést támogatják a minisztérium szerint. "A CATL, BYD, BMW, SEMCORP és EcoPro fejlesztései mellett az emelkedő reálbérek és a stabil foglalkoztatottság is segíti az ipart" - zárul a minisztérium értékelése.

Debrecenben építi fel második európai akkumulátorgyárát a kínai CATL, több mint 7 milliárd euróból, ugyancsak ott valósul meg a BMW új autógyára, csaknem 1 milliárd eurós beruházással és 19,4 milliárd forintos állami hozzájárulással. A kínai SEMCORP már elindította a gyártást lítium-ion elválasztó fóliákat előállító üzemében, míg a dél-koreai EcoPro katódgyára még épül. Szegeden eközben a BYD hoz létre elektromosautó-gyárat, ahol a termelés várhatóan 2025 második felében indul.