Legalább 1,3 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás került a 13 NER-vállalkozó kezébe, ami komoly aggodalmakat vet fel a pénzek felhasználásának átláthatóságával kapcsolatban.
A NER tizenkét meghatározó nagyvállalkozója több mint egy évtized alatt legalább 1,3 ezer milliárd, sőt akár 2,2 ezer milliárd forintnyi, kockázatosnak minősített közbeszerzésekből származó kleptokratikus hasznot halmozott fel.
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) elemzése szerint az uniós adófizetők 2011 és 2023 között összesen 3,2-5,5 milliárd eurót (1,3 ezer-2,2 ezer milliárd forint) biztosíthattak Orbán Viktor kormányának működéséhez.
Az elemzés keretében a szakértők 340 ezer közbeszerzési szerződést vizsgáltak meg, ami azt jelenti, hogy az előzőleg említett összegek kizárólag az uniós támogatásokból származó közbeszerzésekhez kapcsolódó, kleptokratikus járadékok — vagyis eltűnt pénzek — összegét tükrözik. Érdemes megjegyezni, hogy a kutatás során csupán 13 olyan nagyvállalatot vettek figyelembe, amelyek egyértelműen szoros kapcsolatban állnak a NER-rel. Továbbá, csak azokat a közbeszerzéseket elemezték, ahol kizárólag egy szereplő indult, így ezek a folyamatok versenytelenségük miatt különösen magas korrupciós kockázatot hordoznak.
A fenti számadatok rendkívül óvatos megközelítést tükröznek, amikor azt próbálják felmérni, hogy az uniós adófizetők milyen mértékben járultak hozzá a NER-közeli nagyvállalkozók és a NER-kleptokrácia finanszírozásához.
Az elemzés során figyelembe vett nagyvállalkozók közé tartozik Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc; egykori kollégiumi szobatársa, Simicska Lajos; közeli szövetségese, Garancsi István; a veje, Tiborcz István; valamint Szíjj László, aki személyes kapcsolatban áll Orbánnal.
Az elemzés rávilágít arra, hogy 2005 és 2010 között a tizenhárom kulcsszereplő mindössze 451 millió euró értékű uniós közbeszerzési szerződést nyert el, ami csupán 1,4 százalékát jelenti az összes ilyen szerződésnek. Orbán hatalomra kerülése után azonban drámai változás következett be: 2011 és 2023 között ezek a szereplők összesen 1312 szerződést nyertek el, amelynek összértéke 12,2 milliárd euróra rúgott (lásd 3.3.2 ábra). Ez az összeg az uniós forrásból származó szerződések teljes értékének 14,2 százalékát tette ki ebben az időszakban. Más szavakkal kifejezve:
Orbán hatalomra jutása óta a közbeszerzési forrásokból származó részesedésük tízszeresére emelkedett a korábbi időszakhoz viszonyítva.
Kihívást jelent meghatározni, hogy egy közbeszerzési eljárás során mekkora kleptokratikus felár jelentkezik, azaz mennyivel magasabb a költség egy megrendelés esetén, mint ha azt piaci viszonyok között bonyolították volna le. Kutatók becslései alapján úgy tűnik, hogy ez a túlárazás akár a 40 százalékot is meghaladhatja, de valószínűleg legalább 20 százalék körüli mértékű.
A kutatók alaposan megvizsgálták, hogy a vizsgált uniós forrásokat felhasználó közbeszerzések közül hányat nyert el a megnevezett 13-as csoport. Ezen belül részletesen elemezték, hogy hány pályázat volt egyszereplős, ami magas kockázatot jelentett. A nyert kifizetések esetében külön figyelmet kaptak az uniós támogatások arányai. Végül pedig, figyelembe véve a 20, 30 és 40 százalékos túlárazásokat, meghatározták, hogy mekkora összeg tekinthető a kleptokrácia következményeként elveszett pénznek.
A NER-vállalkozók természetesen nemcsak olyan közbeszerzéseken indultak, amelyekben uniós pénz volt, hanem tisztán hazai finanszírozású tendereken is. Az elemzés szerint a hazai forrású kleptokratikus veszteség nagyjából duplája az uniós forrásokat ért veszteségnek. Ha úgy tetszik,
