Matolcsy György felfedte, hogy véleménye szerint mi volt az elmúlt 35 év legkiemelkedőbb és legsikeresebb döntése.

A svájcifrank-hitelek forintosítása kétségkívül az elmúlt 35 év egyik legmeghatározóbb és legsikeresebb gazdaságpolitikai lépése volt, amely méltán érdemli meg, hogy a történelem könyvébe kerüljön – fogalmazott Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy csütörtöki szakmai konferencián.

Az MNB által szervezett "Tízéves a forintosítás" konferencián a jegybank elnöke hangsúlyozta, hogy a forintosítás a legfontosabb 20 reformintézkedés közé tartozik, amely 1990 óta formálta gazdaságunkat. E megállapítás szerint a forintosítás olyan jelentős programokkal állítható párhuzamba, mint a Széchenyi-terv, az otthonteremtési programok, az államháztartás konszolidációja és az adóreform. Emellett a 2013-ban bevezetett Növekedési Hitelprogram (NHP) is ezen fontos intézkedések között említendő.

A devizahitelek olyan ketyegő bombaként működtek, amelyek súlyos sebezhetőségi pontokat rejtenek magukban. A több mint 1,1 millió szerződés közül körülbelül negyedük 90 napon túli tartozásba került, ami komoly aggodalomra ad okot.

Emlékeztetett arra, hogy a devizahitelek körüli problémák megoldásának gondolatai már a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődtek.

2010-ben az új kormány három fő kihívással szembesült. Meg kellett oldani a foglalkoztatási fordulatot, amely elvezetett az egyensúlyi, majd a növekedési fordulathoz - emelte ki.

A 2010-es kormányváltás után felálló Nemzetgazdasági Minisztérium több eszközzel is igyekezett a svájci frank hitelállományt leépíteni. Első lépésként betiltották a lakossági devizahitelezést, az adósok támogatására árfolyamgátat vezettek be, és mintegy 170 ezer devizahitel-adós számára biztosították a végtörlesztést.

Azt mondta, hogy a jegybank vezetése részéről 2013 előtt nem volt fogadókészség a kormány javaslataira, a feladat megoldása az MNB új vezetésére hárult.

Egy időben kellett megoldani a vállalati hitelezés elindítását az NHP keretein belül, végrehajtani egy mérlegfordulót, továbbá kezelni az alapkamat csökkentésének szükségességét és a devizahitelek okozta kihívásokat.

A kormány és a jegybank az Európai Központi Bank 2014-ben bejelentett hitelösztönző programja után dolgozta ki a devizakonverzió konstrukcióját, és a programba bevonták a bankszövetséget is - tette hozzá.

Matolcsy György véleménye szerint a forintosítás döntése a lehető legutolsó pillanatban született meg, éppen a svájci jegybank árfolyamküszöbének eltörlése előtt. Ha nem lett volna a forintosítás, az adósok törlesztőrészletei és kamatai akár 70 százalékkal is megugrottak volna, ami komoly pénzügyi és politikai válságot idézhetett volna elő - emelte ki.

A devizahitelek átváltása elengedhetetlen lépés volt a gazdaságpolitikai fordulat megvalósításában, amely nélkül nem érhettük volna el a 2010-es évek Trianon óta eltelt időszak legsikeresebb gazdasági évtizedét - hangsúlyozta a jegybank elnöke, aki kifejezte háláját minden résztvevő hozzájárulásáért.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, az IMF igazgatóságának tagja előadásában felidézte, hogy a devizahitelezés Magyarországon a 2000-es évek közepén vált tömegessé, mivel a forinthitelek magas kamatai és a költekező fiskális politika mellett a jegybank is magasan tartotta a kamatokat.

A svájci frank alapú hitelek jellemzően 5-7 százalékpontos kamatelőnnyel bírtak, és a stabil forintárfolyam hosszú ideig elrejtette az árfolyamkockázatokkal járó veszélyeket - fejtette ki.

A 2008-as pénzügyi válság következményeként a forint értéke jelentősen csökkent, ami drámai mértékben megemelte a devizahitelesek törlesztőrészleteit. Ekkor a lakossági ingatlanhitelek 62%-a devizában volt denominálva, és a hitelek többsége svájci frankban került kihelyezésre.

A bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemelések és a válság következtében bekövetkezett ingatlanár-csökkenés együttesen tovább súlyosbították az adósok nehéz helyzetét. Az olyan hitelek aránya, amelyek már 90 napon túli késedelmet mutatnak, 25 százalékra ugrott, ami nem csupán a pénzügyi szektor likviditását fenyegette, hanem komoly makrogazdasági kockázatokat is magában hordozott – emelte ki a szakértő.

2010 után a kormány első intézkedései között szerepelt az új devizahitelek tilalma, valamint a kilakoltatások leállítása. 2011-ben bevezették az árfolyamgát rendszerét, ami lehetőséget biztosított az adósok számára, hogy kedvezményes árfolyamon törlesszék hiteleiket. Ezen intézkedések összességében mintegy 1300 milliárd forintnyi devizahitel-állományt érintettek.

A devizahitelek teljes körű lezárása 2014-ben történt meg, amikor a Kúria határozata világossá tette, hogy a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemelések jogszerűtlenek voltak. Ennek következtében elkerülhetetlenné vált az árfolyamrögzítés és a forintosítás végrehajtása.

Az MNB Monetáris Tanácsa 2014. szeptember 23-án tartott ülésén fontos döntést hozott a lakossági devizahitelek fokozatos kivezetéséről. Ennek érdekében a jegybank biztosította a bankok számára a szükséges devizát, hogy elkerüljék a forrásaik piaci beszerzését, amely a forint gyengüléséhez vezethetett volna. A lépés célja a pénzügyi stabilitás megőrzése volt, ezáltal védve a lakossági adósokat a kedvezőtlen piaci körülményektől.

A lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges közel 10 milliárd eurót a jegybank jelentős forintárfolyam-változás nélkül tudta biztosítani - tette hozzá.

Az MNB és a kormány 2014 november elején megállapodott a bankokkal a forintosítás során használt árfolyamokról, amelyek megfeleltek az akkori MNB-középárfolyamnak. Ennek értelmében a svájci frank hitelekre 256,47 forintos, az euróban denominált hitelekre 308,97 forintos, a japán jenre pedig 2,163 forintos árfolyamot alkalmaztak.

A devizahitelezés tapasztalatai jelentős átalakulásokat idéztek elő a szabályozási keretekben. 2015 óta a jegybank bevezette az adósságfék-szabályokat, amelyek célja a hitelfelvevők védelme. Ezen kívül a hitelfedezeti mutató (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) is szerepet kapott, hogy biztosítsa a felelős hitelezést és megelőzze a pénzügyi nehézségeket.

A forintosítás lépéseit mind az IMF, mind pedig a hitelminősítők elismerték, ami jelentős mértékben hozzájárult Magyarország későbbi felminősítéseihez - hangsúlyozta a szakértő.

Előadása zárásaként hangsúlyozta, hogy a 2008-as gazdasági válság után a devizahitelezés szinte megrendítette a nemzetgazdaság stabilitását. A 2011 után bevezetett intézkedések segítettek mérsékelni a helyzet súlyosságát, ám az adósok árfolyamkockázatát véglegesen a 2014 végén végrehajtott devizahitelek forintosítása szüntette meg.