Cím: A szemét tengerében való megfulladás – India környezeti válsága India, a sokszínű kultúrák és lenyűgöző tájak hazája, manapság a környezeti pusztulás árnyékában él. Az ország hatalmas népessége és gyors urbanizációja egyre nagyobb terhet ró a termés

Annak ellenére, hogy a fehér ember lélekszáma aggasztó mértékben csökken, Afrikára vagy Ázsia egyes részeire ez a tendencia annyira nem igaz, hogy irreális és káros, amennyire emelkedik a népességük. A túlszaporodott államok a fejlett civilizációkra szabadítják felesleges emberállományukat, illetve fokozottan rombolják a környezetet.

Egy indiai fiú a habzó Dzsamuna folyóban fürdik, amely Új-Delhi szennyezett szakaszán található. Ez a folyó a Gangesz legnagyobb mellékfolyója Észak-Indiában (fotó: Daniel Berehulak/Getty Images). India 2023 áprilisában átlépte Kína népességét, így a világ legnépesebb országává vált, immáron 1 milliárd 426 millió főt számlálva (2,1-es termékenységi rátával). Az elképesztő népesség azonban nem tudott megfelelően beilleszkedni a munkaerőpiacra, és ennek hatásait Magyarország is tapasztalja a vendégmunkások érkezésével. Sajnálatos módon a bolygónk súlyos válságban van az emberi tevékenység következtében, és a klímaváltozás ténye nem vitás. Miközben a műanyag palackok új kupakjait próbáljuk meg újrahasználni, azt állítva, hogy "nem fognak eldobni", vagy amikor a környezeti terhelés csökkentése érdekében a fehér népesség kevesebb gyermeket vállal, India szennyezési mértéke olyan mértékű, hogy szavakkal nehezen kifejezhető. Az ország környezeti problémái nem csupán helyi, hanem globális szinten is érezhetőek, és sürgető megoldásokat igényelnek.

Indiában a hétköznapok látképe gyakran szembesít minket a környezetszennyezés drámai valóságával. A 24.hu portálján megjelent írás – amely nem a szélsőjobboldal hangján szólal meg – megdöbbentő képekkel illusztrálja, hogy az ország „méregben és szemétben fuldoklik”. Az elképzelhetetlennek tűnő, több emelet magas szeméthegyek, a szennyezett vízfelületek és a folyók állapota mindennapos jelenségek Indiában. A „zöld” kezdeményezések, amelyek a környezettudatosságot hivatottak előmozdítani, sokszor csak súlyosbítják a helyzetet. Például a szemétégető üzemek, amelyek áramot termelnek, valójában még károsabbak a környezetre, mint a felhalmozódott hulladék. Az erőművek működése során kibocsátott vegyi anyagok és nehézfémek súlyos következményekkel járnak az emberek egészségére nézve, rövid és hosszú távon egyaránt. A Gangesz folyó állapota a legszembetűnőbb példa az ország környezetszennyező valóságára, hiszen évente több ezer ember halálát okozza. A folyóba nemcsak a halottak hamvait juttatják el rituális céllal, hanem sokan csak úgy fürdenek benne, vagy éppen a felhalmozódott szemetet öntik bele. Mindezek következtében évente 6000 tonna műanyag kerül az Indiai-óceánba, ami már globális problémát jelent. Bár az indiai kormányok az 1980-as évek óta próbálnak lépéseket tenni a megtisztulás érdekében, a korrupcióval terhelt „zöldpolitika” inkább ront a helyzeten. Ráadásul a hagyományos hiedelmek, miszerint a Gangesz „öntisztító” képességgel bír, tovább fokozzák a problémákat. Az elvakult elképzelések és a tehetetlen kormányzás együttese vezetett oda, hogy a Gangesz ma már a környezetszennyezés élő szimbólumává vált.

Jöttem a Gangesz partjairól, ahol a napfény simogatta a víz tükrét, és álmaimban merültem el. Ady talán nem erre a képre gondolt, de a gondolatmenet továbbra is élénk. Miközben a világ legnépesebb országa a saját hulladékában fuldoklik, a környezetvédelmi diskurzus továbbra is megállíthatatlanul zajlik körülöttünk. Ne értsen félre, kedves olvasó, nem a mindennapi életünk környezettudatosságának előmozdítása ellen érvelek – hiszen magam is elkötelezett vagyok a környezetvédelem iránt. Most viszont elérkezett az idő, hogy a helyi szinten túl a globális hatalmak is felelősségteljesebben viszonyuljanak a kérdéshez. Az ipari óriások szennyezése és a harmadik világban tapasztalható problémák, ahol a társadalmi kérdések sokszor elhanyagoltak, figyelemre méltó ellentmondásokat hordoznak. Érdekes módon a globális abortuszprogramok sokszor csak a nyugati országokban népszerűsített témák, miközben más helyeken, ahol valóban sürgető a helyzet, a segítség elmarad. Távol álljon tőlem, hogy az európai civilizáció népesedési nehézségeit csupán ezen egyetlen tényezőre redukáljam, de India példája rávilágít arra, mi történik, amikor a túlnépesedés találkozik a tehetetlenséggel, és a megoldások keresése helyett inkább a problémák halmozódnak.

Ez nem természetes köd, hanem Delhi légszennyezettsége (fotó: Getty Images) India számára a szaporulat radikális csökkentése, az ipar modernizálása és a hiteles zöldpolitika adhat kiutat, ám az ország jelenlegi szennyezettségtől való megtisztítása akkor is több évtizedet venne igénybe, ha mostantól kezdve egy szívószálat el nem dobna senki az országban. Ábrahám Barnabás - Kuruc.info