Kárpátaljai perspektívából megvizsgálva a betűk világát, egy olyan kaleidoszkóp tárul elénk, ahol a karakterek nem csupán írásjelek, hanem történetek és érzelmek hordozói is. Ezen a vidéken, ahol a hagyomány és a modernitás keveredik, a betűk mintha külön
2024 decemberének közepén debütált a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat legújabb antológiája, a Megrostált betűk. Ez a kötet a folyóirat hét évnyi működése alatt megjelent versek legjavát gyűjti össze, egy átfogó válogatás formájában. A munka jelentős részét Turbók Attila költő végezte, akihez dr. Lovas Dániel főszerkesztő és Madár János felelős szerkesztő nyújtottak támogatást ebben a kreatív folyamatban.
A kötet csodálatos módon összegyűjti százhúsz költő verseit, amelyeket harminc tehetséges képzőművész illusztrált. A könyv művészeti szerkesztésének feladata Mártonfi Benke Márta, a folyóirat rovatvezetője, nevéhez fűződik. A válogatásban olyan kiemelkedő és elismert költők alkotásait fedezhetik fel az olvasók, mint például Bánki Éva, Lajtos Nóra, Kaiser László, Balázs F. Attila, Döbrentei Kornél, Jóna Dávid, Benke László, Csontos Márta, Diószegi Szabó Pál, Fellinger Károly, Kégl Ildikó, Filip Tamás, Hodossy Gyula, Katzler Hilda, Mandics György, Oláh András, Radnai István, Saitos Lajos, valamint M. Fehérvári Judit. Ez a gazdag válogatás méltán érdemli meg a figyelmet, hiszen a költészet és a képzőművészet találkozása új dimenziókat nyit meg az olvasók előtt.
Az illusztráló művészek között is számos nagy nevet találunk, mint B. Tóth Klára, Kemp Zsuzsa, P. Boros Ilona, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Sipos Endre, Török Gábor vagy Somogyi Győző.
A kötetben szép számmal találkozhatunk kárpátaljai szerzők munkáival. Kiemelkedő figura Vári Fábián László, aki József Attila- és Kossuth-díjas költő, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője. A 2017-ben indult Együtt című kulturális folyóirat főszerkesztőjeként már az első számban jelen volt. Három figyelemre méltó alkotása is helyet kapott a válogatásban: A szitakötő, a Szemadám György madaraihoz címzett Két madármítosz, valamint a Szellembeszéd, amely Csontváry Kosztka Tivadar Zrínyi kirohanása című festményéhez készült.
A kötetben három gyönyörű verssel üdvözli olvasóit Finta Éva, a kárpátaljai magyar irodalom kiemelkedő női alakja, aki József Attila-díjas költőként és nyugalmazott főiskolai tanárként is elismerést vívott ki magának. A versek címei: "Annának, Máriának", "Fifi naplóját olvasom" és "A teremtésről". Az utolsó mű a 2024-es szeptemberi lapszámban debütált. Finta Évát gyakran inspirálják a képzőművészet csodái, így például az "Annának, Máriának" című versét Leonardo da Vinci híres "Szent Anna harmadmagával" festménye ihlette. A "Teremtésről" című költeménye pedig bibliai témákat boncolgat, gazdagítva ezzel a kötet szellemi világát.
Füzesi Magda József Attila-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja egy verssel van jelen a válogatásban, ami ugyancsak bibliai témájú, címe Húsvétok ideje.
A 2022-es év szeptemberi számában debütált a folyóiratunkban Kenyeres Mária, beregszászi költő. A Tudjátok című erős mondanivalóval rendelkező műve egyből vezérvers lett, nem érdemtelenül. Az író sok tízezer sorstársához hasonlóan, a kényszernek engedve, elhagyta a szülőföldjét, és Magyarországon talált új otthonra. Ebben a versben a frissen átélteket írta meg.
Marcsák Gergely, a Beregszászban élő költő, verséneklő és irodalmár, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság elnökeként már többször megosztotta velünk lírai világát. Most a válogatásunkban a Kárhozat című verse kapott helyet, melynek különleges alcíme: Egy Boksay-festmény előtt. Nem meglepő, hogy a kárpátaljai költők szoros kapcsolatban állnak a festészet világával, hiszen a művészetek kölcsönösen inspirálják egymást.
Csornyij Dávid történész és költő, aki a "demotivációs tréner" szokatlan címkéjével is büszkélkedhet, az Irodalmi Jelen című folyóirat munkatársaként tevékenykedik. Eddig egy verse, a Turbók Attila által válogatott „A hátam cincérszerű óriásbogara” jelent meg a Magyar Múzsában, bemutatva ezzel egyedi látásmódját és kreatív kifejezésmódját.
Sz. Kárpáthy Kata költő, író, újságíró, szerkesztő, a Kárpátalja.ma hírportál munkatársa, többször publikált már nálunk, mondhatni a Múzsa állandó szerzője. Egy frissen megjelent verse került beválogatásra, hiszen az Otthonmaradottak című műve a folyóirat tavaly szeptemberi számában olvasható. Egy komor valóságkép, a jelen látlelete, Kárpátalja negatív lenyomata
Kron Zsuzsa Budapesten élő festőművész Ungváron született, földink ő is. Egy újabb tehetséges ember, aki Kárpátalján kívül találta meg a számítását. Ő már a kezdettől a közösség tagja, munkái több Múzsa számot is illusztráltak. A 2022-es év szeptemberi számának borítóján a Májusi dallam című munkája szerepel.
Egy különleges pillanat ez számomra, hiszen a verssel együtt az én nevem is felkerült az antológiába. Óriási megtiszteltetés, hogy ilyen kiváló irodalmi társaságban lehetek, ahol annyi nagyszerű író munkája kapott helyet. Örömmel értesültem róla, hogy az „Élet-morzsák” című versem is helyet kapott, amely a tavaly megjelent „Elgyönyört élet” című verses kötetemben is olvasható.
