Hány órát venne igénybe a XXI. századi technológia, hogy megoldja az Enigma rejtélyét? Szakértők osztották meg véleményüket.
A második világháború alatt hosszú időbe telt, a jelenlegi technológia segítségével azonban könnyed ujjgyakorlat lenne feltörni az Enigma titkosítását a szakértők szerint.
Az Enigma a második világháborúban a németek egyik legfontosabb "fegyvere" volt. Ez egy feltörhetetlen(nek hitt) titkosítási eszköz volt, mellyel a német hadsereg kódolta az üzeneteit, és ádáz küzdelem zajlott a feltöréséért. Ez végül sikerült, és a feltételezések szerint évekkel tehette rövidebbé azt így is rendkívül véres második világháborút.
Úgy tűnik, hogy a mai technológia számára az Enigma dekódolása csupán egy egyszerű feladat lenne. "A modern számítástechnika és statisztika mellett az Enigma nem állná meg a helyét" - nyilatkozta Michael Wooldridge, az Oxfordi Egyetem számítástechnikai professzora és mesterséges intelligencia szakértője a The Guardian kérdésére.
Az Enigma külleme alapján egy elektromechanikus szerkezet volt, mely ránézésre nem tért el érdemben egy klasszikus írógéptől. Volt azonban három forgórésze, mindegyik 26 lehetséges pozícióval, és egy reflektora, ami a jelet visszaküldte a rotorokon keresztül, valamint volt egy olyan része is, ami a betűpárok felcserélését végezte.
A rejtjelező gép megfejtése igencsak kihívást jelentett, ugyanakkor akadtak gyengeségei, amelyek lehetővé tették, hogy a brit katonai hírszerzés Bletchley Park-i kódfejtő központja, Alan Mathison Turing brit matematikus közreműködésével, végül sikerrel zárja le a feladatot.
Wooldridge hangsúlyozza, hogy napjainkban a mesterséges intelligencia a legfejlettebb eszköz lehet a feltörésekhez. A folyamat ráadásul rendkívül gyorsan végrehajtható. A szakértő véleménye szerint számos modern statisztikai és informatikai technológia alkalmazása lehetséges, különösen, ha figyelembe vesszük a korszerű adatközpontok hatalmas számítási teljesítményét.
Míg a modern technológia szinte azonnal képes lett volna "semlegesíteni" az Enigmát, addig a múltbéli megoldások, mint például a Rivest-Shamir-Adleman (RSA) titkosítás, még mindig megállják a helyüket. Ez az eljárás 1977-ben született, és a nagy prímszámok tulajdonságaira építve biztosítja az adataink védelmét.
Mustafa, a Manchesteri Egyetem szoftverbiztonsági szakértője, megosztotta véleményét az Enigma kód jelentőségéről. Elmondása szerint, noha a kód napjaink fejlett technológiái mellett már nem állná meg a helyét, a második világháború idején a feltörése óriási eredménynek számított. Az Enigmát ugyanis sokan szinte visszafejthetetlennek tartották. "Elképzelhetetlen, hogy mi lett volna, ha nem sikerül időben feltörni az Enigmát" - tette hozzá a szakember, ezzel hangsúlyozva a történelem alakulására gyakorolt hatását.
