Mi történik, ha egy devizahitel szerződés árfolyamkockázati kikötése tisztességtelen? Az ilyen helyzetben a fogyasztók jogai és érdekei kerülnek középpontba. Ha a kikötés tisztességtelennek bizonyul, az azt jelenti, hogy a szerződés egyoldalúan hátrányosa

Egy 2007-es svájci frank alapú lízingszerződés árfolyamkockázatát a fogyasztóra áthárító kikötés következtében az Európai Bíróság (EUB) kimondta, hogy a szerződés semmis. Ez a döntés jelentős hatással lehet a devizahitelek jogi státuszára és értelmezésére.

A devizahitelek egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, köszönhetően az árfolyamkockázatoknak és a gyakran tisztességtelen szerződési feltételeknek. Például egy 2007-ben kötött svájci frank alapú lízingszerződés esetében olyan kikötés szerepelt, amely az árfolyam-ingadozásokból eredő kockázatokat teljes mértékben a fogyasztóra hárította. Ez a kérdés jogi viták sorozatát indította el, amelyek végül az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletéhez vezettek - olvasható a vg.hu cikkében.

A devizahitelek és az árfolyamkockázat kérdése napjaink pénzügyi diskurzusának egyik központi témájává vált. Sok ember számára ezek a hitelek vonzó alternatívát jelentettek a lakásvásárlás vagy más nagyobb kiadások finanszírozására, azonban a mögöttük húzódó árfolyamkockázat gyakran tisztességtelen helyzeteket teremtett. A devizahitelek esetében az ügyfelek olyan valutában vesznek fel kölcsönt, amely eltér a hazai pénznemtől. Ez a konstrukció, bár kezdetben alacsonyabb törlesztőrészleteket ígérhet, a devizaárfolyam ingadozásának következtében gyorsan veszélyessé válhat. Az árfolyamváltozások nemcsak a törlesztőrészletek mértékét, hanem a teljes visszafizetendő összeg nagyságát is drámaian megemelhetik, így sok hitelfelvevő kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Egyes szakértők és jogvédő szervezetek azzal érvelnek, hogy a pénzintézetek nem adtak elegendő tájékoztatást az ügyfeleknek a potenciális kockázatokról, így tisztességtelen módon jártak el. A devizahitelek népszerűsítése során gyakran figyelmen kívül hagyták a pénzügyi ismeretek hiányát, ami a fogyasztók számára hátrányos következményekkel járt. A kérdés tehát nem csupán a pénzügyi döntések mibenlétéről szól, hanem arról is, hogy a pénzintézetek milyen felelősséggel tartoznak ügyfeleik iránt, és hogyan lehetne a jövőben a hasonló helyzetek elkerülésére lépéseket tenni. Az árfolyamkockázat tudatosítása és a megfelelő tájékoztatás kulcsfontosságú a tisztességes pénzügyi gyakorlatok kialakításában.

Az árfolyamkockázat teljes mértékű áthárítása a fogyasztóra tiszteletteljesen aggályos lehet, amennyiben a fogyasztót nem tájékoztatták kellőképpen a felmerülő kockázatokról. Amennyiben ez a kikötés a szerződés alapvető elemét képezi, és annak hiánya miatt a szerződés nem tartható fenn, úgy az egész megállapodás érvénytelenné válik.

A szerződés érvénytelensége és helyreállítása A szerződések jogi érvényessége kulcsfontosságú tényező a szerződő felek közötti jogviszonyokban. Amennyiben egy szerződés semmisnek nyilvánul, az azt jelenti, hogy az jogi értelemben sosem létezett, és a felek számára nem keletkeznek jogok vagy kötelezettségek. A semmisség okai sokfélék lehetnek: például a jogszabályok megsértése, a szerződéskötéshez szükséges feltételek hiánya, vagy a felek jogi személyiségének hiánya. A semmisség következményeivel szemben azonban létezik lehetőség a szerződés helyreállítására, amennyiben a felek szándéka szerint a szerződés megkötése valós, és a semmisség csak formai vagy technikai okokból áll fenn. Ilyen esetekben a felek újra megkötik a szerződést, figyelembe véve a jogszabályoknak való megfelelést, így biztosítva a jogi védelmet és a kölcsönös érdekeik érvényesülését. Fontos, hogy a szerződések helyreállításának folyamata során minden érintett fél tisztában legyen a jogi következményekkel, és szükség esetén jogi tanácsadó segítségét kérje, hogy a jövőbeni jogviták elkerülhetők legyenek.

Az ítélet szerint ilyenkor a fogyasztót vissza kell helyezni abba a helyzetbe, mintha a szerződést soha nem kötötte volna meg. Ez azt jelenti:

A szerződés módosítása vagy javítása sajnos nem lehetséges.

A bíróság hangsúlyozta, hogy nem lehet az érvénytelen kikötést úgy javítani, hogy a szerződés többi része megmaradjon, ha a fogyasztó a teljes semmisséget kéri. Nem lehet utólag egyoldalúan forintalapúvá alakítani a devizaalapú szerződést, mert ez tisztességtelen módosításnak számít.

Az ítélet kiterjed azok számára, akik valamilyen módon érintettek az ügyben, legyenek ők tanúk, vádlottak vagy éppen a döntéshozók. Az ítélet hatása nem csupán a közvetlen résztvevőkre vonatkozik, hanem szélesebb társadalmi vonatkozásai is lehetnek, amelyek a közvéleményre és a jogi precedensekre is kihatással bírnak.

Az ítélet következményei a devizahiteleknél jelentős hatással bírnak a pénzügyi tájra. Az ilyen hitelek esetében a bírósági döntések nem csupán a hitelfelvevők helyzetét befolyásolják, hanem a bankok és a pénzintézetek működését is átalakíthatják. A devizahiteleknél gyakran előforduló árfolyam-ingadozások és a kamatok változása miatt a rendszer stabilitása komoly kockázatok elé néz. Az ítéletek révén a fogyasztók jogainak védelme erősödhet, de ugyanakkor a pénzintézetek is új kihívásokkal szembesülnek, amelyek átgondolt válaszlépéseket igényelnek. Az ilyen döntések tehát nem csupán jogi, hanem gazdasági szempontból is jelentős következményekkel járnak, amelyek a jövőbeni hitelezési gyakorlatokat is befolyásolhatják.

A nemzeti bíróságok kötelesek követni az EUB döntését, és megállapítani a teljes szerződés érvénytelenségét, ha az árfolyamkockázati kikötés tisztességtelen. Az adósok visszakövetelhetik:

A bankok nem követelhetnek kamatot, használati díjat vagy bármilyen más összeget, amely egy érvénytelen szerződésből ered.