Miért vált Európában komoly problémává az, ami Amerikában csupán szórakoztatás? A Coldplay ügyével összefüggésben jogi dilemmák is felmerültek.

"Jelenleg nem térhetünk haza Kanadából" - Polyák Lilla és Gömöri András Máté a következő tavaszig nem tudnak visszautazni.

Ahogy azt már sokan tudják, nemrégiben egy igazán kínos incidens rázta meg a zenei világot: Chris Martin koncertjén egy véletlen csókfelvétel leleplezte az Astonomer techcég ügyvezetőjét, Andy Byront és titkos szeretőjét, Kristin Cabotot. A videó nyilvánosságra kerülése után Byront először felfüggesztették, majd nem sokkal később lemondott a vezetői posztjáról. Az esettől függetlenül a közösségi médiát elárasztották a mémek, amelyek hamarosan világszerte elterjedtek.

Az Egyesült Államokban az adatvédelem helyzete meglehetősen bonyolult, mivel nem egy egységes, minden államra érvényes, alkotmányos alapjogokon alapuló rendszer irányítja. A védelem kereteit szektorális szabályozások, különböző állami törvények és jogi precedensek alkotják. Az amerikai jogi diskurzusban gyakran a "right to know", vagyis az információhoz való jog kerül fókuszba, ami sok esetben háttérbe szorítja a magánélet védelmét. Számos nyilvános adatbázis létezik, amelyek elítélt bűnözők, közszereplők vagy híres személyek lakóhelyéről és életéről tartalmaznak információkat; ezekben az esetekben a nyilvános szereplés jogi védelme is meglehetősen gyenge. A "kiss cam" jelenség pedig a koncert- és sportesemények kultúrájának alapvető részévé vált, ahol a közönség szórakoztatása és a show gyakran felülírja az egyéni jogokat, így az érintettek adatvédelmi jogait is.

Európában ezzel szemben egy teljesen eltérő megközelítés érvényesül. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alapelve a magánélet tiszteletben tartása és az emberi méltóság védelme. Minden egyes személyes adat - beleértve a képmást és az arcképet is - csupán szigorúan meghatározott körülmények között kezelhető - hívta fel a figyelmet dr. Tóth Judit Lenke, aki adatvédelmi és adatbiztonsági szakjogász, valamint a pénzmosás elleni eljárások (AML) szakértője, továbbá a SmartFill Legal Kft. képviselője.

Az európai szabályozás alapján egy ilyen felvétel készítése és közzététele jogtalan adatkezelésnek minősülhetett volna, ha nincs előzetes adatkezelési tájékoztatás.

"A rendezvényszervező vagy a fellépő menedzsmentje, mint adatkezelő, köteles bizonyítani, hogy a résztvevőket időben és megfelelően tájékoztatta a felvétel készítésének és felhasználásának körülményeiről" - emelte ki a szakértő.

Az adatvédelem és a magánélethez való jog napjainkban egy dinamikusan fejlődő és még mindig formálódó jogterület, melynek alapjait leginkább a bírósági döntések alakítják. Ez a terület folyamatosan reagál a technológiai változásokra és a társadalmi igényekre, így mindig új kihívásokkal és lehetőségekkel találkozunk.

"Az egyének nincsenek tisztában a jogaikkal, fontos lenne az edukáció ezen a területen. Az egyén magánélethez fűződő, alkotmányos alapjoga ütközhet a cégek, a rendezvényszervezők vagy az együttesek jogaival" - emelte ki dr. Tóth Judit Lenke.

Hozzátette, hogy a közösségi média terjedése óta kiélezettebbé váltak ezek a konfliktusok, hiszen míg néhány évtizede egy koncertfelvétel maximum a tévében volt látható, ma a technológiai forradalom miatt más a helyzet. Különbség van a felvételkészítés és annak felhasználása között.

A koncertjegyek hátoldalán gyakran találkozhatunk olyan általános megfogalmazásokkal, mint például "A jegy megvásárlásával hozzájárulsz, hogy rólad felvétel készüljön." Azonban ez a megfogalmazás nem felel meg a GDPR előírásainak, mivel hiányoznak belőle a szükséges információk: nem derül ki, ki az adatkezelő, mi a felvétel célja, mennyi ideig tárolják az adatokat, van-e lehetőség a tiltakozásra, és hogyan gyakorolhatók az érintettek jogai. Továbbá, a hozzájárulás ilyen általános megfogalmazása jogi szempontból érvénytelen lehet - figyelmeztetett a szakértő.

Dr. Tóth Judit Lenke hangsúlyozta, hogy a hozzájárulás mindig önkéntes alapú kell, hogy legyen. Továbbá, sok esetben az adatkezelő kiléte is kétséges; például egy televíziós műsor közvetítése vagy streaming szolgáltatás során nem világos, hogy ki tekinthető adatfeldolgozónak, illetve ki számít közös adatkezelőnek.

Egy koncert alkalmával, egy fesztiválon nem feltételezhető, hogy bárki is kifejezett, önkéntes hozzájárulást adott volna képmása olyan mértékű rögzítéséhez és közzétételéhez, amire egy felbukkanó csókkamera lehetőséget ad.

"A koncertszezon közepén különösen lényeges, hogy a fesztiválozók tudatában legyenek a jogaiknak. Minden alkalmat ki kell használni, hogy kifejezzük ellenállásunkat a hasonló helyzetekkel szemben" - emelte ki dr. Tóth Judit Lenke. "A felvételkészítést megelőzően fontos, hogy jelezzük az ellenállásunkat olyan speciális eszközökkel, mint például 'no photo' feliratú pólók vagy kitűzők, továbbá rendezvényeken kijelölt, elkülönített területek létrehozásával, ahol tilos a fényképezés."

A szakjogász véleménye szerint elengedhetetlen, hogy Európában az adatkezelők a GDPR előírásainak maradéktalanul megfeleljenek. Ha ez nem történik meg, számos jogi következménnyel kell szembenézniük. Az adatvédelmi hatóság akár milliós nagyságrendű bírságot is kiszabhat jogosulatlan adatkezelés miatt. Ezen felül polgári perek is indulhatnak személyiségi jogsértések címén, amelyek során az érintett személyek sérelemdíjra vagy kártérítésre tarthatnak igényt. Különösen súlyos esetekben, például ha érzékeny személyes adatokat kezelnek jogellenesen, büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

A Coldplay-eset tanulsága világosan megmutatja, hogy ami az Egyesült Államokban csupán szórakoztató eseménynek számít, az Európában komoly adatvédelmi kérdéseket vethet fel, amelyek súlyos jogi következményekkel járhatnak. A koncertszervezők és médiapartnereik számára létfontosságú, hogy tudatosítsák: az adatkezelés felelőssége teljes mértékben az ő vállukon nyugszik. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerint a képmás is személyes adatnak minősül, ezért annak kezelése minden esetben szigorú adatvédelmi előírásoknak kell, hogy megfeleljen.