Hogyan lehet a legoptimálisabban kiaknázni az uniós Szociális Klímaalap forrásait?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A háztartások és a kisvállalkozások, amelyek már eleve sérülékeny helyzetben vannak, sokkal erősebben érzékelik az ETS2 keretében bekövetkező energiaár-emelkedést. Ennek oka, hogy jövedelmük jelentős részét fűtésre és az autózás során használt üzemanyagokra költik, így a karbonkibocsátás költségei is arányosan nagyobb terhet jelentenek számukra. Az ilyen egyenlőtlenséget tovább súlyosbítja, hogy a különböző országokban és azok belső viszonylataiban eltérő hatások érvényesülnek. Például ha egy ország lakói főként szénnel fűtenek ahelyett, hogy tisztább energiaforrásokat használnának, akkor az ETS2 hatásai számukra még drámaibbak lesznek, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás költségei lényegesen magasabbak. Ezt a problémát tovább nehezíti, hogy az egyes országok jövedelmi szintje is változó, miközben a szén-dioxid ára az egész Európai Unió területén egységesen érvényesül.

Az országokon belüli egyenlőtlenségek jelentős része az épületek energiahatékonyságából és a polgárok közlekedési szokásaiból ered. Az energiatakarékos megoldások hiánya a lakókat különösen érzékennyé teszi az energiahordozók drágulására, míg a vidéki közösségek, amelyek gyakran nem rendelkeznek kényelmes hozzáféréssel a tömegközlekedéshez, még inkább szenvednek a magas költségektől. Ráadásul, mivel a vidéken élők általában alacsonyabb jövedelemszinttel bírnak, ez a helyzet még inkább fokozza a terheiket.

A nehéz körülmények között élő háztartások védelme érdekében az EU megalapította a Szociális Klímaalapot (SCF), amely az ETS2 rendszerének bevezetését megelőzően, 2026-tól fogja megkezdeni működését.

Az európai alap forrásait a kormányok kizárólag a legsebezhetőbb csoportok megsegítésére irányuló célzott intézkedésekre használhatják fel. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a megélhetési költségek emelkedésének kompenzálására szolgáló közvetlen pénzügyi támogatást, azonban a fókusz elsősorban a beruházások ösztönzésére helyeződik.

Az ETS2-ből származó bevételek mértéke szorosan összefonódik a szén-dioxid árának alakulásával. A szakértők előrejelzései szerint 2027 és 2032 között az Európai Unió tagállamaiból származó bevételek várhatóan meghaladják a 300 milliárd eurót.

A bevételekből összesen 65 milliárd eurót gyűjtenek össze az SCF keretein belül. E források elosztása az uniós tagállamok között úgy történik, hogy minimalizálják az egyenlőtlenségeket, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a jövedelmi viszonyok és a társadalmi egyenlőtlenség szintje. Például a magasabb jövedelmű országok aránylag kevesebb támogatásban részesülnek az SCF-ből.

Az alap kiemelkedő lehetőséget nyújt arra, hogy biztosítsuk, miszerint a klímaváltozás elleni intézkedések ne járjanak a szociális igazságosság csorbulásával. Azonban sok ország esetében az SCF (Szén-dioxid Képződési Alap) önállóan valószínűleg nem elegendő. Az ETS2 (Emissziókereskedelmi Rendszer 2) által generált nemzeti bevételek kiegészítő szerepet játszanak az SCF-en túl. E bevételek felhasználása szigorúan szabályozott, és célja, hogy támogassa a zöld átmenetet, ugyanakkor az ilyen erőfeszítések nem mindig a legnagyobb kiszolgáltatott társadalmi csoportok támogatására irányulnak, hanem inkább a dekarbonizációra összpontosítanak. Ez hozzájárulhat a fogyasztói árak stabilizálásához, mivel az üzemanyagok iránti kereslet csökkenése csökkentheti azok árát. Ez különösen fontos, mivel az ETS2 karbonára csupán egy puha árplafonnal rendelkezik, így a kibocsátási célok elmaradása esetén árrobbanások léphetnek fel. A rendelkezésre álló források helyes és hatékony felhasználása döntő szerepet játszik az EU klímavédelmi céljainak elérésében, mind a szociális dimenzió, mind a dekarbonizációs beruházások terén.

A tagállamoknak 2025 júniusának végéig kell benyújtaniuk a szociális klímaterveiket (Social Climate Plans - SCP), amelyek keretében részletesen ismertetik, hogy milyen intézkedéseket terveznek a Szociális Klíma Alap (SCF) forrásainak felhasználására. A hatékony és átgondolt tervek kidolgozásához elengedhetetlen a mélyreható konzultáció, a gondos elemzés, valamint a lakosság specifikus igényeinek alapos megértése. Különösen fontos odafigyelni, mert a források rossz elosztása komoly problémákat okozhat, főleg, ha az adminisztratív erőforrások korlátozottak, és a határidők sürgetnek. Gondos előkészítés nélkül előfordulhat, hogy egyes fogyasztók túlzott támogatásban részesülnek, míg azok, akik valóban segítségre szorulnak, figyelmen kívül maradnak.

Ahelyett, hogy csupán egyetlen megoldásra támaszkodnának, az országokat arra bátorítják, hogy alkalmazzanak rugalmas és sokszínű megközelítéseket. Az olyan intézkedések, mint az elektromos járművek szociális lízingje, a célzott jövedelemtámogatások, valamint a felújítást segítő támogatások ötvözése hatékonyan hozzájárulhat a hátrányos helyzetű csoportok különböző igényeinek kezeléséhez. Kiemelten fontos, hogy a tervezési folyamatokat dinamikusnak tekintsük, amely figyelemmel kíséri az egyes országokban zajló valós eseményeket és tapasztalatokat.

Az ETS2 keretében a bevételek hatékony újrahasznosítása - amennyiben azt szakszerűen hajtják végre - jelentős előnyöket biztosíthat az uniós tagállamok számára. Mivel a következő hónapok során a tagállamok véglegesítik szociális klímaterveiket, sürgős lépésekre van szükség. A nem megfelelően megtervezett intézkedések komoly kockázatot jelentenek, hiszen milliárdokat fordíthatnak el nem megfelelő célokra, így nem jut elég védelem a legnagyobb hátrányos helyzetben lévő csoportokhoz. A jól megkomponált, átlátható és időben megvalósított megközelítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az SCF valóban megvalósítsa ígéreteit, és a klímavédelmi politika ne csupán gazdasági terhet jelentsen, hanem egy igazságos és befogadó átmenetet biztosítson mindenki számára.

Eva Jüngling egy különleges személyiség, aki mindig is a kreativitás és az innováció határvonalán mozgott. Az ő története tele van inspiráló pillanatokkal és kihívásokkal, amelyek formálták a gondolkodását és a világra való rálátását. Eva nemcsak a saját területén, hanem a közösségi életben is aktívan részt vesz, segítve másokat a fejlődésben és az önmegvalósításban. Mindezek mellett mindig is nyitott volt az új ötletekre és a különböző kultúrák iránti érdeklődése is hozzájárul ahhoz, hogy egyedi perspektívát kínáljon a világról. Eva Jüngling tehát nem csupán egy név, hanem egy inspiráló példa arra, hogyan lehetünk hatással másokra és a környezetünkre.

A Bruegel brüsszeli gazdasági kutatóintézete munkatársaként tevékenykedik. Főbb kutatási irányai közé az energiaipar és a klímaváltozás elleni védekezés kérdései tartoznak.

Simone Tagliapietra

A Bruegel brüsszeli gazdasági think tank vezető kutatójaként, valamint a European University Institute professzoraként tevékenykedik. Kutatásai középpontjában az EU klímavédelmi és energiapolitikai stratégiája áll, különös figyelmet fordítva azok iparpolitikai és társadalmi következményeire.