Mikor van idén farsang, és mit is ünneplünk ilyenkor? Fedezd fel a részleteket! - Metropol
A farsang időpontja nem állandó, de kezdete mindig január hatodikára, azaz vízkereszt napjára esik. A farsangi időszak vége viszont évről évre eltérhet, akár március elejére is kiterjedhet. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy idén meddig tart a farsang, milyen hagyományok fűződnek hozzá, és mit is ünneplünk ebben az időszakban.
A farsang egy különleges ünnepi időszak, amely a tél búcsúztatásáról és a tavasz köszöntéséről szól. Magyarországon és más országokban is a karácsony és húsvét közötti időszakra esik. A farsang kifejezés magában foglalja a maszkos jelmezes felvonulásokat és a vidám köszöntőket, amelyek e hagyomány szerves részét képezik. A szó eredete érdekes: a húsvéti böjt előtti utolsó mulatozásra utal, amikor még megengedett az alkoholfogyasztás. Az osztrák "fastenscht" kifejezésből származik, ami böjti kocsmát jelentett, és a német nyelvterületen a "vaschanc" formát öltötte, hogy aztán elérje a magyar "farsang" változatot. Más kultúrákban ezt az időszakot karneválnak nevezik, amely az olasz "carneval" szóból ered, és a hús elhagyására utal. Ez a dús ünneplés tehát nem csupán a mulatozásról szól, hanem a tavasz érkezésének örömteli várakozásáról is, így sokszínű és gazdag hagyományokkal bír.
A farsangi időszak hivatalosan vízkereszttől, azaz január 6-ától kezdődik, és egészen a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig tart, amely a húshagyókedd után következő hamvazószerdával indul. Idén tehát március 5-én ér véget a farsang, hiszen ezen a napon ünnepeljük a hamvazószerdát.
A tél búcsúzása és a tavasz első jeleinek ünneplése már az ókorban is jelentős esemény volt, amely a bőség, a bor, és a termékenység szellemében zajlott. Ezek a hedonista mulatságok célja az volt, hogy a természetet a bőségre ösztönözzék. Az emberek különféle díszes öltözetekben és állati jelmezekben ünnepeltek, színes kavalkádot alkotva a világ minden táján. A középkorban az egyház képviselői igyekeztek a farsangot közelebb hozni a kereszténység tanaihoz. Különösen II. Orbán pápa lépései voltak meghatározóak, aki hamvazószerdát egyházi ünneppé nyilvánította, ezzel hivatalosan is összekapcsolva a pogány hagyományt a keresztény vallással. A farsangi mulatságok során a jelmezek viselése is megjelent, amit a XV. századtól kezdődően dokumentáltak: ekkor a férfiak és nők ruhát cseréltek, valamint álarcot öltöttek, hogy még színesebbé tegyék a farsangi időszakot.
