Minél kevesebb a dögevő állat, annál több zoonotikus betegség fenyeget.
A zoonotikus betegségek évente több millió ember halálát okozzák, egy részüket pedig az elhullott állatok tetemein keresztül terjed. Ezekről a dögevők, ha bőségben jelen lennének, rövid idő alatt gondoskodnának, azonban az egyensúly megbomlott, a nagytestű gerinces nekrofág állatok száma csökken, ezzel párhuzamosan az opportunista dögevőké nő - állítja egy frissen megjelent tanulmány.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a helyzet több szempontból is aggasztó: a természetes takarítók eltűnése nemcsak az embereket érintő betegségek terjedését segíti elő, hanem komoly következményekkel jár a biodiverzitásra és az ökológiai egyensúlyra is. A kutatók 1376 faj vizsgálata alapján megállapították, hogy ezek közül 36 százalék állománya csökken, vagy már veszélyeztetett státuszba került. Ez különösen aggasztó, mivel az opportunista állatok csupán felületesen foglalkoznak a dögökkel, így a maradványok tovább bomlanak, és több légy kelhet ki belőlük. Ezzel szemben az erre specializálódott fajok, mint például a keselyűk, képesek az utolsó falatig eltüntetni a hulladékokat, ami elengedhetetlen a természet tisztán tartásához.
Az állott dögök viszont nagyobb eséllyel terjesztenek betegségeket, amelyek az opportunista dögevők közvetítésével nagyobb eséllyel érik el az embereket is. A legfőbb közvetítők a patkányok és az elvadult kutyák, amelyek 2000 és 2005 között, a nagy keselyűkihalás után Indiában a becslések szerint nagyjából félmillió ember halálát okozták. A tömeges keselyűpusztulást az okozta, hogy a teheneket diklofenákkal kezelték, ez pedig a keselyűk számára halálos méreg (a gyógyszert azóta nem alkalmazzák az állattartásban).
Chinmay Sonawane, a Stanford Egyetem ökológusa rámutat, hogy a természetes dögevők populációjának drámai csökkenése nem csupán Indiát érinti, hanem globális jelenség. Ez a tendencia különösen aggasztó, hiszen vidékenként eltérő fajok jelenléte is befolyásolja a helyzetet. A probléma súlyosbodik az opportunista állatok elterjedésével, amelyek nemcsak hogy nem tudják maradéktalanul eltüntetni a dögöket, hanem az emberi környezethez való alkalmazkodásuk révén nagyobb eséllyel terjesztenek különféle betegségeket is.
A keselyűkrízis hátterében egy véletlen mérgezés áll, de Anant Sundarshan ökológus figyelmeztet arra, hogy az élőhelyek elvesztése, az illegális állatkereskedelem és a klímaváltozás is komoly fenyegetést jelent a dögevő madarak számára. Az indiai eset jól példázza, hogy az ökológiai egyensúly felborulása nem csupán a természetre nézve veszélyes, hanem az emberi életet is kockáztatja. Eyal Frank ökológus és Pablo Plaza, az argentin Universidad Nacional de Comahue ornitológusa hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelem terén is van egy fontos üzenet: nem szabad csupán a népszerű vagy vonzó fajokra összpontosítani, hiszen azok a fajok is létfontosságúak, amelyek nem élveznek ekkora figyelmet a közvélemény részéről.
