MNB-botrány: Az MTA tiltakozik Bátonyi Péter elbocsátása ellen Az MTA határozottan kifejezte ellenállását Bátonyi Péter elbocsátásával kapcsolatban, amely az MNB körüli botrány részeként került napvilágra. Az akadémiai közösség aggodalmát fejezte ki a dö
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Tudományos Bizottságának számos tagja nyílt levélben fejezte ki ellenvetését Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember elbocsátásával kapcsolatban.
Az elmúlt másfél évtized során a Bizottság számos alkalommal kifejezte aggályait az állami műemlékvédelem intézményes kereteinek megszüntetésével kapcsolatban különböző fórumokon. Az utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen tendenciák közé tartoznak azok a növekvő bontási esetek, amelyek a műemlékek védelmét érintik, és amelyek során rendszerint célzottan módosítják a vonatkozó jogszabályokat. E folyamat egyik szemléletes példájaként említhető a budapesti Bem téren található egykori Radetzky-laktanya esete. A levél aláírói arra is felhívják a figyelmet, hogy legutóbb a Földművelési Minisztérium Kossuth téren lévő, ikonikus irodaépületének jelentős részét bontották le, hogy helyet adjanak a tervezett mélygarázsnak.
Egy művészettörténeti szakértő, aki kormánytisztviselőként dolgozik, nemrégiben egy terjedelmes riportban számolt be a közelmúltban történt épületátminősítésekről. Beszámolója során részletesen feltárta az ügyintézők szakmai meggyőződését aláásó, és őket befolyásoló nyomásgyakorlás problémáit is. Emellett bejelentette, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó jogszabályok keretein belül feljelentést tett egy, a budapesti Kilián laktanya átalakításának hivatali befolyásolásával kapcsolatos ügyben, amelyet bűncselekményként értékelt.
Hozzátették: "Művészettörténész kollégánkat a riport előzetesének nyilvánosságra kerülése után azonnali hatállyal elbocsátották munkahelyéről. A műemlékrombolásokkal kapcsolatos, rendszeresen tapasztalt problémák hivatalos hátterének feltárását a helyzet javításának egyik lehetséges lépéseként, míg a feljelentést hivatali és állampolgári kötelességként értékeljük. A bizottság aláíró tagjai határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a helyzetfeltáró riportot készítő tisztviselőt megbélyegezzék és ellehetetlenítsék, továbbá hogy retorzióra utaló módon azonnal vádakat fogalmazzanak meg vele szemben, mindezt még azelőtt, hogy a feljelentést érdemben megvizsgálnák és az ügyet kivizsgálnák."
Emlékeztetőül: Bátonyi Péter, aki egykori kormányfőtanácsos és az Építési és Közlekedési Minisztérium szakértője, a Partizánnak kifejtette, hogy véleménye szerint az MNB-székház a felújítás megkezdése előtt kitűnő állapotban volt. Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy teljes körű felújítást végeznek rajta, sőt, egy üvegdobozt is ráépítenek. Ez a folyamat magában foglalta a tetőszerkezet lebontását is, amely Bátonyi szerint szintén az Alpár Ignác által tervezett épület értékét növelte.
Bátonyi elmondta, hogy érkezett egy visszajelzés, miszerint a helyi jogszabályok és a műemléki előírások nem teszik lehetővé a tervezett projekt megvalósítását. Pár hét elteltével azonban állítólag Matolcsy György, az akkori jegybank elnöke azt jelezte, hogy a miniszterelnöknek tetszik az elképzelés. Ezt követően újra megkereste a jegybank és a tervezők képviselője Bátonyiékat, hogy "a szükséges jogi szálakat mi oldjuk meg". Bátonyi erre felállt, és határozottan kijelentette, hogy nem kíván részt venni a folyamatban. Végül a ráépítési projekt megvalósult, de sajnos nem sikerült befejezni a századik évfordulóra.
