Nyolcéves korában 100 gyermekből 15 Magyarországon olyan körülmények között él, hogy reggelente arra ébred, hogy a levegő hiánya sújtja.

A társadalom peremén élő gyerekek között Magyarországon drámaian magas az asztmások aránya: százból tizenöt szegény gyermek szembesül nyolcéves korára azzal a rémálomszerű helyzettel, hogy éjszaka fuldoklik, nem kap levegőt, és tüdeje zihálva, sípolva jelez. Ezzel szemben a leggazdagabb réteg gyermekeinél mindössze három gyermek küzd hasonló problémával, ami éles kontrasztot mutat a társadalmi egyenlőtlenségek között.

Ezt a képet Kertesi Gábor, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója festette fel az április 15-én tartott Szegénység - Folyamatok, közelképek, szakpolitikák című szakmai konferencián, ahol arról beszélt, milyen társadalmi különbségek észlelhetők a magyarországi gyerekek krónikus légúti megbetegedéseiben, és milyen lehetőségei vannak a beavatkozásra a társadalompolitikának.

Kertesi és munkatársa, Hajdu Tamás, kutatásuk során a krónikus légzőszervi megbetegedésekre helyezték a hangsúlyt, és adataikat két különböző forrásból gyűjtötték össze. Az egyik forrás a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2017-es Országos Gyermek-légúti Felmérése (OGYELF), amely a 3. osztályos (8-10 éves) gyermekek szülei által kitöltött kérdőíveken alapul, és körülbelül 60 ezer gyermek adatait tartalmazza. A másik forrás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adminisztratív nyilvántartásai voltak. Ebből a két adatbázisból nemcsak a kezelt, hanem a kezeletlen esetek számát is meg tudták határozni, amelyeket a jövedelemre vonatkozó információkkal is kiegészítettek.

A krónikus légzőszervi megbetegedések sajnos gyakori problémát jelentenek a gyermekek körében, és következményeik sok esetben egész életükre kihatnak. Ezek a betegségek nem mindig gyógyíthatók, de gyógyszeres kezeléssel jelentősen enyhíthetők a tünetek. A kutatások során a tudósok a krónikus hörghurut (bronchitis) és az asztma közötti összefüggéseket vizsgálták, és meglepően hasonló mintázatokra bukkantak. Az allergiás reakciókat viszont nem vették figyelembe az elemzés során, mivel a rendelkezésre álló lakossági adatokból nehéz volt azokat pontosan azonosítani. Így a kutatás középpontjában elsősorban az asztma állt.

Magyarországon a 18 év alattiak és a felnőttek körében is évről évre nő az asztmások száma: a KSH adatai szerint 2005-ben tízezerre 287 asztmás gyerek jutott, míg 2017-ben már 633; a felnőtteknél 2001-ben még tízezerre 141 eset jutott, míg 2021-ben már 531.

Kertesi hangsúlyozta, hogy a betegség megjelenésében és a tünetek intenzitásában egyaránt fontos szerepet játszik a genetika és a külső környezeti tényezők, azaz a kiváltó okok (triggerek) együttese. A genetikai örökségről kifejtette, hogy ha az egyik szülő asztmás, akkor a gyermeknél 25%-os valószínűséggel alakulhat ki a betegség, míg ha mindkét szülő érintett, ez az arány 50%-ra nő. A kutató véleménye szerint a gyermekek légúti felmérése során a genetikai tényezők egy része is feltérképezhető lett volna, ám a válaszok részletessége nem bizonyult elegendőnek ehhez.

Az asztmát esetlegesen kiváltó és az azt súlyosbító környezeti tényezőket, mintegy negyven változót (levegőszennyezés, passzív és aktív dohányzás vagy például a 0-2 éves kor közötti vírusos és bakteriális eredetű légúti fertőzések), nagyon szépen végig tudták nézni, és ezekhez jövedelmi szinteket is tudtak kapcsolni.

Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas társadalmi különbségek vannak a gyerekkori asztmatünetek prevalenciájában: míg a legmagasabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre három, a legalacsonyabb jövedelmi csoportba eső száz gyerekre tizenöt asztmás eset jut. Ehhez a jelenséghez a kutatók szerint a levegőszennyezésből adódó kockázatok 20 százalékban, míg a csecsemő- és kisgyermekkori légzőszervi kockázatok 14-17 százalékban járulnak hozzá.

A kültéri levegőszennyezés hatásait már korábban is részletesen elemeztük, és megállapítottuk, hogy Magyarországon a szennyezett levegő átlagosan kilenc hónappal csökkenti a várható élettartamot. Lehoczky Annamária éghajlatkutató hangsúlyozta, hogy a szilárd tüzelőanyagok, különösen a nem megfelelő használatuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a magyarországi átlagnál még további két hónappal rövidebb életet eredményeznek, az Air Quality Life Index adatai szerint. Ezen túl Kertesi és Hajdu kutatásai azt is feltárták, hogy a környezetszennyező fűtési módszerek jelentősen hozzájárulnak a gyermekkori asztma előfordulásának növekedéséhez.

Nem csupán a kültéri levegőszennyezés növeli azonban a betegség kialakulásának és súlyosbodásának kockázatát, hanem az is, hogy beázik-e, nedvesedik-e, esetleg penészedik-e a lakás, ahol a gyermek lakik, és hogy a háztartáson belül milyen főzési módot, hagyományos szén- vagy fatüzelésű tűzhelyeket vagy villanytűzhelyet használnak-e. Kertesi szerint az elavult tűzhelyeket érdemes lenne nagyszabású program keretében lecserélni, ahogy azt a 2010-es években ezt Kína Hopej tartományában megtették. A szén- és fatüzelésű tűzhelyeket 1,09 millió háztartásban PB-gázzal, 0,14 millió háztartásnál villanytűzhellyel helyettesítették, aminek hatására a légszennyezettség mérésére szolgáló levegőben szálló finompor (PM2,5) átlagos koncentrációja a 2017-es 51 mikrogrammról 2022-re 28 mikrogrammra esett vissza.

A másik kockázati tényező, a csecsemő- és kisgyermekkori légzőszervi kockázatok esetén Kertesi kitért arra, hogy mekkora különbségek vannak a dohányzás előfordulásában a szegény és a gazdag családok között: míg a legszegényebb várandós anyáknak több mint egyharmada rendszeresen cigarettára gyújt, ez az arány kevesebb mint 5 százalék a legtehetősebbeknél.

Kertesi úgy véli, hogy a jövedelem vagy a védőnői környezettanulmányok figyelembevételével célszerű lenne egy célzott várandósgondozási programot bevezetni a várandós nők dohányzásának csökkentése és a szoptatás elősegítése érdekében. Továbbá, a kutató felvetette a kisgyermekkori RS-vírus elleni védőoltás beadatásának lehetőségét, amely a súlyos alsó légúti fertőzések megelőzésére javasolt, különösen koraszülött és alacsony súlyú csecsemők esetében. Érdemes megemlíteni, hogy 2024 ősze óta ez a védőoltás már ingyenesen elérhető Írországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban minden várandós anya és csecsemő számára.

A mi adataink szerint az alacsonyabb jövedelműek körében az asztma diagnosztizálásának esélye 20 százalékkal alacsonyabb, mint a legfelső három jövedelmi kvintilis esetében. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a szegényebb családok ritkábban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Kertesi javaslata szerint ezért fontos lenne, hogy a 5-6 éves gyermekeket célzott szűrésnek vessék alá.